// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Á R - mint KolozsvÁR

// HIRDETÉS

Emberekkel írta fel a Musai-Muszáj a Kincses Város Főterére a háromnyelvű helységnévtáblákat.

Minden heti Muszájunkat add meg nékünk ma, imádkozik a hívő aktivista.

És a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport ismét meghallgatta az imádságot. Annak ellenére, hogy ma délután sötét felhők terpeszkedtek az égen Kolozsvár főtere fölött, sőt, mi több, reggel óta esett, kisebb-nagyobb megszakításokkal.

De ahogy mondani szokás, nincs rossz idő, csak gyenge aktivista. A civilek felvonultak, és a flashmob lezajlott. Megjegyezzük, hogy számításaink szerint ez volt a Musai-Muszáj csapat történetének leghosszabb villámcsődülete, majd’ félórát tartott.

Az ok? Papíron könnyű írni. Mondjuk golyóstollal. A Főtér kövére, emberrel, kicsit nehezebb. Márpedig ez volt a mai akció tárgya. A tervek szerint a kövezetre fekvő résztvevők testükkel formázzák meg a Kincses Város nevének háromnyelvű „leiratát”. És szó, mi szó, emberrel nehezebb kibetűzni, hogy Cluj, Kolozsvár, Klausenburg. Piros-sárga-kék pólós emberek jelezték a román nevet, piros-fehér-zöld pólósok a magyart, fekete-piros-sárga pólósok pedig a németet.

A terv szerint egy svunggal „leírták” volna mindhárom névváltozatot. Na de az időjárás (vagy a szokásos érdektelenség) közbeszólt, és sajna nem gyűlt össze a három név összesen 24 betűjét „alakító” résztvevő, annál is inkább, mert egyes betűket két emberből kellett összerakni.

Ezért Bethlendi András és csapata úgy döntött, egymás után „vésik rá” a három nevet a tér kövére. Az akcióhoz ezúttal valóban kellett némi áldozatkészség, ugyanis nem lehetett túl kellemes a vizes kövezeten heverni, főleg, ha az ember történetesen kezdőbetűt formázott. Na de meglett a három név, szépen, ahogy kell. Esett ránk a jó májusi eső. És úgy érezhettük, ismét tettünk valamit Kolozsvárért.

Kár, hogy a sajtón meg a szervezőkön kívül csak egy arra járó magyarországi turistacsoport készített fotókat az élő városnévtáblákról. Kolozsvár népe megint máshol volt.

És akkor nézzük, mi történt, hogy történt:

 

Gyülekeznek az élő betűk

 

Az Á betű erre hajlik...

 

Ez egy J betű

 

Ez meg egy pajzán K betű

 

Klausenburg, esőben

 

Fotók: Szántai János

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS