Visky András az elmúlt évek egyik legfontosabb művét tette le az asztalra.
A kitelepítés élménye nem a múltra, hanem a jelenre vonatkozik – ezt Visky András író, dramaturg mondta Kitelepítés című, a Jelenkor kiadónál megjelent regényének kolozsvári bemutatóján (a teljes beszélgetés, amelyben Mărcuțiu-Rácz Dóra és Tompa Gábor volt Visky beszélgetőpartnere, visszanézhető ezen a linken). A kijelentés első hallásra meghökkentőnek tűnhet, de érthetővé válik, mihelyt kiderül, mire is gondol: a hazájukat a háború miatt elhagyni kényszerülő ukrajnai menekültek látványára, akikkel több helyen, például református lelkész testvérének gyülekezetében találkozhatott:
Éppen ez, a gyermeki nézőpont köti össze a jelenbeli kitelepítésélményt a múltbelivel. Visky András ugyanis alig két éves volt, amikor édesapját, Visky Ferenc református lelkészt, az egyházon belüli „ébredési mozgalom”, a Bethánia nagy tekintélyű alakját 22 évnyi börtönre ítélte – az 1956 utáni megtorlási hullám részeként – a román kommunista államhatalom. Őt magát, hat testvérével, édesanyjukkal és a száműzetést önként vállaló nevelőnőjükkel együtt
ahová egyetlen „vagyontárgyként” egy Károli-féle bibliát vihettek magukkal, azt is egy véletlennek (vagy inkább Véletlennek?) köszönhetően.
Az ott töltött évek – több mint négy esztendő után szabadultak, de mivel nem volt hová menniük, még maradtak egy ideig – meghatározónak bizonyult Visky alkotói pályája szempontjából, és visszatekintve úgy tűnhet, mintha szinte teljes eddigi írói-színházi életműve a most megjelent magnum opus, a Kitelepítés felé gravitálna.
a barakkvilág ideológiai-világnézeti szempontból rendkívül színes panoptikumát a korszak antikommunista-értelmiségi közegének olyan szereplői népesítették be, mint Antonescu marsall és Zelea Codreanu vasgárdistavezér özvegyei, Nicolae Balotă bölcsész, Adrian Marino irodalomtudós, Paul Goma, a későbbi disszidens író, Nadia Russo, az orosz származású pilótanő, papok, írástudók, zsidók, románok, magyarok és természetesen a mindenütt jelenlévő besúgók – köztük nőtt fel a kis Visky András, hét testvér közül a legkisebbként.
Éhínség, fagy, nélkülözés, megaláztatások, leírhatatlan életkörülmények, betegségek, bizonytalanság, kiszolgáltatottság, apahiány, a szenvedéssel és a halállal való hétköznapi szembesülés – nem ezek a jellemzők illenek a „boldog gyermekkor” tankönyvi definíciójába. A Kitelepítés mégsem válik személyes és családi szenvedéstörténetté: Visky legsötétebb passzusait, súlyosan kanyargó mondatait átjárja valamiféle (már-már nem evilági) derű, a lágerben otthonra lelő gyermek értetlen rácsodálkozása a világra, ameyben élnie adatik – és az ezt felidéző felnőtt szelíd iróniája, aki a fogság élményét, paradox módon, képes szabadságtapasztalattá sűríteni.
Ha már passzusokról beszélünk: a regény struktúrája a bibliai versekét követi, számozott epizódok sorjáznak egymás után (szám szerint 822), hosszú mondatokban, nagy kezdőbetű és mondatvégi pont nélkül – jelezve, hogy (amint Visky megfogalmazta) mindez része egy olyan nagy történetnek, amely nem vele kezdődött és nem vele ér véget.
azét a – csodás módon? véletlenül? – megőrzött Szentírásét, amelynek Istene a számkivetett Visky-család számára nem a távoli és megközelíthetetlen Úr, hanem a mindennapokban köztük járó-kelő, a levegővétel bizonyosságával és természetességével létező családtag, akivel viccelni, évődni, perlekedni, beszélgetni lehet, és akinek az időnkénti távolléte is a létezésére irányítja a figyelmet. Mert néha annyira eltűnik, hogy talán maga sem hisz önmagában: „Ha valaki, Isten biztos ateista”. Néha pedig idegen, sőt beszédhibás, hiszen a Károli-biblia ódon, veretes nyelvén szól hozzájuk, amely a gyerekek számára érthetetlen, ezért elhatározzák, hogy megtanítják „mai magyarul”. Visky számára Isten nem hit kérdése, hanem jelenvalóság; ahogy a kolozsvári könyvbemutatón mondta:
Visky András műve az elmúlt évek Erdélyben születő magyar irodalmának csúcsteljesítménye, sokáig kísértő olvasmányélmény. Apa- és anyaregény egyben, gulágregény, tanúságtétel, felnövéstörténet. Amely még olyan kérdések boncolgatását is megengedi magának, mint hogy kié Erdély. Íme a 757. passzus:
Ez a Kitelepítés: beszéd arról, amiről nem lehet beszélni.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.