// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Otthon a fogságban: megszületett a magyar lágerregény, amely a román gulágról szól

// HIRDETÉS

Visky András az elmúlt évek egyik legfontosabb művét tette le az asztalra.

A kitelepítés élménye nem a múltra, hanem a jelenre vonatkozik – ezt Visky András író, dramaturg mondta Kitelepítés című, a Jelenkor kiadónál megjelent regényének kolozsvári bemutatóján (a teljes beszélgetés, amelyben Mărcuțiu-Rácz Dóra és Tompa Gábor volt Visky beszélgetőpartnere, visszanézhető ezen a linken). A kijelentés első hallásra meghökkentőnek tűnhet, de érthetővé válik, mihelyt kiderül, mire is gondol: a hazájukat a háború miatt elhagyni kényszerülő ukrajnai menekültek látványára, akikkel több helyen, például református lelkész testvérének gyülekezetében találkozhatott:

„Láttam ezeket a fiatal anyákat, a körülöttük szaladgáló gyermekekkel, akik viszont boldogok.”

Éppen ez, a gyermeki nézőpont köti össze a jelenbeli kitelepítésélményt a múltbelivel. Visky András ugyanis alig két éves volt, amikor édesapját, Visky Ferenc református lelkészt, az egyházon belüli „ébredési mozgalom”, a Bethánia nagy tekintélyű alakját 22 évnyi börtönre ítélte – az 1956 utáni megtorlási hullám részeként – a román kommunista államhatalom. Őt magát, hat testvérével, édesanyjukkal és a száműzetést önként vállaló nevelőnőjükkel együtt

kényszerlakhelyre („déó”, azaz domiciliu obligatoriu) telepítették a bărăgani lágervilágba,

ahová egyetlen „vagyontárgyként” egy Károli-féle bibliát vihettek magukkal, azt is egy véletlennek (vagy inkább Véletlennek?) köszönhetően.

Az ott töltött évek – több mint négy esztendő után szabadultak, de mivel nem volt hová menniük, még maradtak egy ideig – meghatározónak bizonyult Visky alkotói pályája szempontjából, és visszatekintve úgy tűnhet, mintha szinte teljes eddigi írói-színházi életműve a most megjelent magnum opus, a Kitelepítés felé gravitálna.

A lătești láger, ahol gyermekkorának jelentős részét töltötte, maga volt az élő történelem:

a barakkvilág ideológiai-világnézeti szempontból rendkívül színes panoptikumát a korszak antikommunista-értelmiségi közegének olyan szereplői népesítették be, mint Antonescu marsall és Zelea Codreanu vasgárdistavezér özvegyei, Nicolae Balotă bölcsész, Adrian Marino irodalomtudós, Paul Goma, a későbbi disszidens író, Nadia Russo, az orosz származású pilótanő, papok, írástudók, zsidók, románok, magyarok és természetesen a mindenütt jelenlévő besúgók – köztük nőtt fel a kis Visky András, hét testvér közül a legkisebbként.

Lehetett-e boldog ez a gyermekkor?

Éhínség, fagy, nélkülözés, megaláztatások, leírhatatlan életkörülmények, betegségek, bizonytalanság, kiszolgáltatottság, apahiány, a szenvedéssel és a halállal való hétköznapi szembesülés – nem ezek a jellemzők illenek a „boldog gyermekkor” tankönyvi definíciójába. A Kitelepítés mégsem válik személyes és családi szenvedéstörténetté: Visky legsötétebb passzusait, súlyosan kanyargó mondatait átjárja valamiféle (már-már nem evilági) derű, a lágerben otthonra lelő gyermek értetlen rácsodálkozása a világra, ameyben élnie adatik – és az ezt felidéző felnőtt szelíd iróniája, aki a fogság élményét, paradox módon, képes szabadságtapasztalattá sűríteni.

Ha már passzusokról beszélünk: a regény struktúrája a bibliai versekét követi, számozott epizódok sorjáznak egymás után (szám szerint 822), hosszú mondatokban, nagy kezdőbetű és mondatvégi pont nélkül – jelezve, hogy (amint Visky megfogalmazta) mindez része egy olyan nagy történetnek, amely nem vele kezdődött és nem vele ér véget.

Ez a történet profán módon írja tovább a bibliai elbeszélést:

azét a – csodás módon? véletlenül? – megőrzött Szentírásét, amelynek Istene a számkivetett Visky-család számára nem a távoli és megközelíthetetlen Úr, hanem a mindennapokban köztük járó-kelő, a levegővétel bizonyosságával és természetességével létező családtag, akivel viccelni, évődni, perlekedni, beszélgetni lehet, és akinek az időnkénti távolléte is a létezésére irányítja a figyelmet. Mert néha annyira eltűnik, hogy talán maga sem hisz önmagában: „Ha valaki, Isten biztos ateista”. Néha pedig idegen, sőt beszédhibás, hiszen a Károli-biblia ódon, veretes nyelvén szól hozzájuk, amely a gyerekek számára érthetetlen, ezért elhatározzák, hogy megtanítják „mai magyarul”. Visky számára Isten nem hit kérdése, hanem jelenvalóság; ahogy a kolozsvári könyvbemutatón mondta:

„Nem hiszek Istenben, mert találkoztam vele.”

Visky András műve az elmúlt évek Erdélyben születő magyar irodalmának csúcsteljesítménye, sokáig kísértő olvasmányélmény. Apa- és anyaregény egyben, gulágregény, tanúságtétel, felnövéstörténet. Amely még olyan kérdések boncolgatását is megengedi magának, mint hogy kié Erdély. Íme a 757. passzus:

„kié Erdély, ugyan kié lehet, hangzott a szónoki kérdés még a templomi szószékről is, márpedig a szószékről Erdélyt szabadon szóba hozni önmagában is eszement vállalkozásnak tűnt a soros elnyomók és mindenkori fontolva haladók szemében, ki állítja, hogy szabadon hoznám szóba, kérdezte Apánk színlelt csodálkozással a rémült kétségeskedőktől, hát ki szabad itt, ha pedig nem vagyunk szabadok, veszítenivalónk sincs, ugyan miért is hallgatnánk felőle, folytatta Apánk növekvő lendülettel, ha ez a kérdés, akkor erről kell beszélni”

Ez a Kitelepítés: beszéd arról, amiről nem lehet beszélni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS