Visky András az elmúlt évek egyik legfontosabb művét tette le az asztalra.
A kitelepítés élménye nem a múltra, hanem a jelenre vonatkozik – ezt Visky András író, dramaturg mondta Kitelepítés című, a Jelenkor kiadónál megjelent regényének kolozsvári bemutatóján (a teljes beszélgetés, amelyben Mărcuțiu-Rácz Dóra és Tompa Gábor volt Visky beszélgetőpartnere, visszanézhető ezen a linken). A kijelentés első hallásra meghökkentőnek tűnhet, de érthetővé válik, mihelyt kiderül, mire is gondol: a hazájukat a háború miatt elhagyni kényszerülő ukrajnai menekültek látványára, akikkel több helyen, például református lelkész testvérének gyülekezetében találkozhatott:
Éppen ez, a gyermeki nézőpont köti össze a jelenbeli kitelepítésélményt a múltbelivel. Visky András ugyanis alig két éves volt, amikor édesapját, Visky Ferenc református lelkészt, az egyházon belüli „ébredési mozgalom”, a Bethánia nagy tekintélyű alakját 22 évnyi börtönre ítélte – az 1956 utáni megtorlási hullám részeként – a román kommunista államhatalom. Őt magát, hat testvérével, édesanyjukkal és a száműzetést önként vállaló nevelőnőjükkel együtt
ahová egyetlen „vagyontárgyként” egy Károli-féle bibliát vihettek magukkal, azt is egy véletlennek (vagy inkább Véletlennek?) köszönhetően.
Az ott töltött évek – több mint négy esztendő után szabadultak, de mivel nem volt hová menniük, még maradtak egy ideig – meghatározónak bizonyult Visky alkotói pályája szempontjából, és visszatekintve úgy tűnhet, mintha szinte teljes eddigi írói-színházi életműve a most megjelent magnum opus, a Kitelepítés felé gravitálna.
a barakkvilág ideológiai-világnézeti szempontból rendkívül színes panoptikumát a korszak antikommunista-értelmiségi közegének olyan szereplői népesítették be, mint Antonescu marsall és Zelea Codreanu vasgárdistavezér özvegyei, Nicolae Balotă bölcsész, Adrian Marino irodalomtudós, Paul Goma, a későbbi disszidens író, Nadia Russo, az orosz származású pilótanő, papok, írástudók, zsidók, románok, magyarok és természetesen a mindenütt jelenlévő besúgók – köztük nőtt fel a kis Visky András, hét testvér közül a legkisebbként.
Éhínség, fagy, nélkülözés, megaláztatások, leírhatatlan életkörülmények, betegségek, bizonytalanság, kiszolgáltatottság, apahiány, a szenvedéssel és a halállal való hétköznapi szembesülés – nem ezek a jellemzők illenek a „boldog gyermekkor” tankönyvi definíciójába. A Kitelepítés mégsem válik személyes és családi szenvedéstörténetté: Visky legsötétebb passzusait, súlyosan kanyargó mondatait átjárja valamiféle (már-már nem evilági) derű, a lágerben otthonra lelő gyermek értetlen rácsodálkozása a világra, ameyben élnie adatik – és az ezt felidéző felnőtt szelíd iróniája, aki a fogság élményét, paradox módon, képes szabadságtapasztalattá sűríteni.
Ha már passzusokról beszélünk: a regény struktúrája a bibliai versekét követi, számozott epizódok sorjáznak egymás után (szám szerint 822), hosszú mondatokban, nagy kezdőbetű és mondatvégi pont nélkül – jelezve, hogy (amint Visky megfogalmazta) mindez része egy olyan nagy történetnek, amely nem vele kezdődött és nem vele ér véget.
azét a – csodás módon? véletlenül? – megőrzött Szentírásét, amelynek Istene a számkivetett Visky-család számára nem a távoli és megközelíthetetlen Úr, hanem a mindennapokban köztük járó-kelő, a levegővétel bizonyosságával és természetességével létező családtag, akivel viccelni, évődni, perlekedni, beszélgetni lehet, és akinek az időnkénti távolléte is a létezésére irányítja a figyelmet. Mert néha annyira eltűnik, hogy talán maga sem hisz önmagában: „Ha valaki, Isten biztos ateista”. Néha pedig idegen, sőt beszédhibás, hiszen a Károli-biblia ódon, veretes nyelvén szól hozzájuk, amely a gyerekek számára érthetetlen, ezért elhatározzák, hogy megtanítják „mai magyarul”. Visky számára Isten nem hit kérdése, hanem jelenvalóság; ahogy a kolozsvári könyvbemutatón mondta:
Visky András műve az elmúlt évek Erdélyben születő magyar irodalmának csúcsteljesítménye, sokáig kísértő olvasmányélmény. Apa- és anyaregény egyben, gulágregény, tanúságtétel, felnövéstörténet. Amely még olyan kérdések boncolgatását is megengedi magának, mint hogy kié Erdély. Íme a 757. passzus:
Ez a Kitelepítés: beszéd arról, amiről nem lehet beszélni.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.
Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.