Mi a közös egy filmben, amelyben senki nem hajlandó felnézni az égre, és a jelenlegi Európában?
Egy üstökös becsapódása veszélyezteti a földi életet, fedezi fel két csillagász. A Ne nézz fel! (Don't Look Up!) című 2021-es szatirikus sci-fi film e felfedezéssel indítja történetét, majd követi annak útját a közvélemény felé, illetve azt, hogy a politikai érdekek és a média hírtelítettsége milyen átmagyarázó vagy bagatellizáló pályára tud terelni egy ilyen, kétségtelen katasztrófát előrejelző hírt.
A valótlanságokat hizlaló, de ekként a nagyon különböző érdekeknek fészket adó véleményklímák alakulása is nagyon jó szatirikus ábrázolást kap ebben a filmben. A két csillagász (diák és tanára) az űrből érkező katasztrófára figyelmezteti az Egyesült Államok elnökét, aki azonban „nem kíván felnézni az égre”, a hírt a megszámlálatlanul sok kormányzati információ papírkosarában hagyja. Innen pedig csak egy nagyon is földhözragadt politikai érdek ‒ egy szexbotrány eltussolása ‒ emeli ki később, és teszi politikai vita tárgyává. Olyan vitába emeli be, amelyben viszont nem a veszély elhárítása, hanem az üstökösből kinyerhető ritkafémek nyereségének a bezsebelése határozza meg a tervezett „védekezés” módját (vagyis nem egy üstököst a Föld pályájától eltérítő rakétát kell kilőni, hanem egy azt feldaraboló eljárást ‒ tehát a „nagy veszélyt” kisebb veszélyekre szétforgácsoló – műveletet kell megtervezni, olyat, amely az égitest kisebb darabjait a Földre tereli, hogy majd a benne rejlő értékes ritkafémeket a kiváltságos vállalkozók a maguk számára kinyerjék).
Egyik fele prófétai lobogással az üstökös teljes megsemmisítését követeli, a másik a „ráció” nevében a szakemberekre bízza, hogyan sajtoljanak profitot abból a veszélyből, amelyet ‒ természetesen ‒ minimálisnak tekintenek, hiszen csupán a kancsalul festett egekre ‒ égitestekre ‒ tekintők érdekvezérelt látlelete. És persze: megjelennek az üstököstagadók is. A film sztorijának vége: a ritkafém-hasznosító terv befuccsol, az elnök és vele a gazdagok elmenekülnek egy űrhajóval a Földről, az üstökös pedig elpusztítja bolygónkat.
A párhuzam kísértése itt óriási: lehetetlen nem elgondolkodni az Európát ‒ az európai civilizációt ‒ fenyegető migrációs folyamat, valamint Európa gazdasági térvesztésének a „kezelése” és a Ne nézz fel! sztorija között.
Az már gazdaságtörténeti tény, hogy Európa részesedése a világgazdaságból folyamatosan csökkent. 1980 és 2014 között Európa és Ázsia részesedése a világ GDP-jéből az arányszámok tekintetében megfordult. 1980-ban Európa részesedése 32% volt, Ázsiáé pedig 20%. 2014-re ez megfordult: Európa részesedése 22,5% lett, az Ázsiáé pedig 32%. És ezt követően a helyzet tovább romlott: Európa része mára 17%-ra zsugorodott. Hasonló folyamatok figyelhetők meg az innováció és a tudománytermelés terén is.
az, hogy az ellenőrizetlen migrációt nem tekinti civilizációnkat veszélyeztető tényezőnek, több okra is visszavezethető. Az Európai Unió intézményi struktúrájának bürokratizálódása az egyik ‒ ismertebb, gyakran felhozott ‒ ok. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az Európai Bizottsággal szembeni politikai elszámoltatás nem, vagy csak nagyon áttételesen működik, és ez kedvező környezetet teremtett ahhoz, hogy az „észre nem vett” veszélyt a politikusokból lett bürokraták és kiszolgáló személyzetük ‒ az eurokraták ‒ gyorsan olyan részérdek-palettává konvertálják, amelynek hasznossága elmagyarázható a közvélemény számára. E konverzió egyik közismert példája az európai civilizáció alapszövetét szétzúzó migráció hasznos munkaerő-utánpótlássá és szolidaritási aktussá való átmagyarázása.
Minden bizonnyal, az eurobürokráciában is végbement az, amit Forgács D. Péter a kitűnő könyvében, A bürokrácia szociológiájában az „előresiető engedelmesség mentalitásaként” írt le. A kiváltságos pozícióban levő hivatalnokok lojalitásuk bizonyítása során hamar túllépnek a cselekvési normák szigorú követésén, mert a nagy, ideológiára szert tevő szervezetekben gyorsan kiderül, hogy ‒ mint Forgács írja ‒ „a döntéseket nem formai helyességgel, hanem ideológiailag kell hitelesíteni, a legalsóbb szinteken is”.
Míg a klasszikus államhatalmak „semleges” bürokráciájának ideológiai átszíneződéséről bőséges irodalommal rendelkezünk, az Európai Unióra nézvést okkal tesszük fel a kérdést: mi az a hatalom, amelynek sikerült ezt az Unió szintjén is elérnie? Hol és hogyan következett be az a változás, amelynek betudhatóan az Európai Bizottság ‒ például ‒ az Uniót nem egy, a szerződésekben leírt cselekvési normák szerint adminisztrálandó szövetségnek tekinti ‒ mintegy a „szerződések őreként” ‒, hanem olyan ügynek, amelynek világot nevelő feladatai vannak.
Ez az átváltozás kétségtelenül összefügg a globalizációs folyamatokkal. Az elmúlt 25-30 évben mind Európa, mind Amerika tömegtársadalmaiban létrejöttek olyan tömeges identitásformák, amelyek szétfeszíteni látszanak a klasszikus demokratikus állam alapját jelentő törvények és intézmények iránti lojalitást. Olyan csoportidentitások formálódtak ki, amelyek látszólag az egyes országokon belüli pártosság politikai kötelékein túli identitásokat tartanak fenn, valójában azonban a nemzetállamok feletti, globális politikai terek kialakítására irányulnak.
Nos, ezek a globális terek a véleményklímákat is globalizálják, építve az úgynevezett tech-óriások teremtette „közösségi médiákra”.
virágzanak, de épp a politikai szereplők elszámoltathatósága, a demokrácia mindig létező esélye fenntartja az abban való bizakodást, hogy egy narratíva egy másik narratívával ellensúlyozható, illetve leváltható. A globális politikai terekben, és főleg az európaiban azonban a „felnézés” képességének hiányát sokkal inkább fátumként érzékeljük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Az egészségügyi minisztérium sürgősségi rendeletet készít elő, amelyik lehetővé tenné az állami intézményeknél alkalmazott orvosok munkaszerződésének felbontását, ha munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…
A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…
Ami megfogalmazhatatlan, mégis mindig megpróbálkozunk vele.
Ami megfogalmazhatatlan, mégis mindig megpróbálkozunk vele.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
Láttam a neten, hogy a paradicsom rákkeltő lehet, mert tele van vegyszerrel. Az uborka is. Azt fontolgatom, hogy kiiktatom az étrendemből. A fodros kel levele jobb, tele van luteinnel és zeaxantinnal. És a sóska is (oxálsav, naftalén-diolészterek).
Láttam a neten, hogy a paradicsom rákkeltő lehet, mert tele van vegyszerrel. Az uborka is. Azt fontolgatom, hogy kiiktatom az étrendemből. A fodros kel levele jobb, tele van luteinnel és zeaxantinnal. És a sóska is (oxálsav, naftalén-diolészterek).
A kérdés költői, a lehetséges válaszok azonban egyáltalán nem megnyugtatóak.
A kérdés költői, a lehetséges válaszok azonban egyáltalán nem megnyugtatóak.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.