Iohannist megszidhatták Nyugatról. Vagy most nagyon barátkozna a magyarokkal

Különben nem küldte volna vissza a parlamentnek a Trianon-törvényt.

Hirdetés

Csak kapkodjuk a fejünket, olyan alacsonyan szállnak a békülőpuszik a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ között a legutóbbi bizalmatlansági indítvány óta.

Miután Kelemen Hunor a múlt héten szerelmet vallott a liberálisoknak,

Klaus Iohannis államfő – a párt szellemi vezetője – is megérkezett a politikai randira egy szépen becsomagolt ajándékkal:

megfontolásra visszaküldte a parlamentnek azt a törvényt, amely nemzeti ünneppé nyilvánítaná a trianoni diktátum aláírásának évfordulóját. Itt jegyeznénk meg halkan, hogy az sem kizárt, hogy nagyon megdorgálta az elnök urat egy fontos valaki, aki tőlünk nyugatabbra lakik.

A pár hónappal ezelőtt még magyarellenes gesztusokkal villogó Iohannis

az indoklásban olyan szépeket ír, hogy el kell olvadni:

szerinte az úgynevezett Trianon-törvény túlságosan megosztó, törésvonalakat okozhat a társadalomban, ezért széleskörű társadalmi párbeszéd kellett volna megelőzze a jogszabály elfogadását „egy olyan uniós tagállamban, amely ragaszkodik az európai értékekhez, és nyitott a párbeszédre”.

Hirdetés

Itt most már el lehet tenni a zsebkendőket, mert már csak az maradt hátra, hogy emlékeztessük a Tisztelt Olvasót, hogy Iohannis korábban alkotmánybírósági óvást nyújtott be a Trianon-törvény ellen, a taláros testület azonban semmi kivetnivalót nem talált benne.

Csak hát akkor még július volt, és nem volt kampányidőszak, mint most. A sztorinak nincs vége, a parlamentnek ismét szavaznia kell majd a PSD-s kezdeményezésről.

Hirdetés