Belföldi buszjáratokat indít a FlixBus Romániában

Dragoş Pîslaru, az európai alapokért felelős miniszter kijelentette, hogy négy-öt, a PNRR-ből finanszírozott kórház esetében egyáltalán nincs előrelépés, és megjegyezte, hogy ezek esetében már senki sem állíthatja, hogy jövőre befejeződnek. Megemlítette, hogy a PNRR eredeti finanszírozási listáján szereplő 19 kórház közül 14-nek van kockázata.

Az európai alapokért felelős miniszter szerint a PNRR-ben szereplő beruházási projektek összértéke, amelyek megvalósítása jelenleg kérdéses a határidőig, 7,8 milliárd euró, és hozzátette, hogy előzetes megbeszélések kezdődtek annak megállapítására, hogy a PNRR-ben szereplő projektek közül melyek valósíthatók meg jövő év végéig.

Mint mondta, megnézik, a PNRR-ben szereplő teljes összegből mi valósítható meg ténylegesen a periódus végéig, azaz 2026 végéig, és mi nem – rendszerszintű problémáról van szó, nem csak egy központi szintű vagy egy bizonyos szektorra vonatkozó problémáról. A beruházási projektek megvalósíthatóságát jelenleg jogosan kérdőjelezik meg, itt iskolákról, kórházakról, autópályaszakaszokról, vasúti infrastruktúráról, szociális infrastruktúráról, fiatalok számára épülő lakásokról, kis- és középvállalkozásoknak szánt pénzekről és a magánszektor fejlesztéséről, erdőtelepítésről van szó.

A miniszter azt is közölte, hogy a PNRR újratárgyalásra kerül, és az összes jó projektet átviszik a támogatásokra, hogy meg is kaphassák őket, ez pedig egy utolsó esély lenne arra, hogy ne késlekedjenek. Pîslaru szerint azoknál a projekteknél, amelyek jelenleg nem haladnak előre, a következőkben a minisztériumoknak elsősorban az implementáció állapotát kell majd bemutatniuk.

A FlixBus, Európa legnagyobb távolsági buszhálózatát üzemeltető vállalat elindítja első romániai belföldi útvonalait, amelyek 50 várost kötnek össze 10 vonalon, helyi partnerekkel együttműködésben.

Idén nyártól kezdve a FlixBus 10 belföldi járatot indít. Utazhatunk ezután Konstancáról Temesvárra, Bukarestből Iaşi-ba vagy Szatmárnémetibe, de számos más útvonalon is, amelyek az országot egyik végétől a másikig átszelik, így új lehetőséget kínálva a belföldi mobilitásra.

A FlixBus belső hálózatának elindítása egy kulcsfontosságú pillanatban történik a romániai közlekedési piacon, amely az interregionális közlekedés liberalizálásával az európai modellhez igazodik. Ezzel Románia csatlakozik az olyan országokhoz, mint Németország, Franciaország, Olaszország vagy legutóbb Portugália, amelyek már sikeresen alkalmazták ezt a modellt. Még a világjárvány ellenére is több mint 40%-kal nőtt az utasok száma, és 14%-kal emelkedtek a távolsági közúti közlekedésből származó bevételek.

Bár jelentős munkaerőhiánnyal küzd, Románia ellentmondásos helyzetben van: több mint 10 000 külföldi munkavállaló, akik legálisan tartózkodnak az országban, adminisztratív problémák miatt nem alkalmazhatók – állítja a Munkaerő-importőrök Szövetsége.

Romulus Badea, a Román Munkaerő-importőrök Szövetségének elnöke szerint a szóban forgó munkavállalókat a román állam már ellenőrizte, és semmi sem róható fel nekik, készen állnak a munkára, de Románia nem tudja őket foglalkoztatni, mert a rendszer nem biztosít számukra utat a legális státuszhoz.

„Mi, mint toborzók, egy-két éven át törekszünk arra, hogy ezeket az embereket az országba hozzuk, és egy eljárási hiba miatt hirtelen illegálisokká válnak. Ez idő-, pénz- és emberpazarlás”

– tette hozzá. Hogy illusztrálja, milyen könnyen keletkezik ilyen szakadék a jogszabályok és a valóság között, Romulus Badea egy konkrét példát is említ: képzeljük el egy autószerviz tulajdonosát, aki minden adót időben befizet és korrektül bánik az alkalmazottaival. Mivel nem ismeri a bevándorlási jogszabályokat, elfelejti megújítani egy külföldi munkavállaló tartózkodási engedélyét. Ettől a pillanattól kezdve a munkavállaló illegális lesz, annak ellenére, hogy a munkaadó nem rossz szándékú. A törvény azonban nem ad esélyt a munkavállalónak: a meghosszabbítási kérelmet csak az engedély érvényességi ideje alatt lehet benyújtani. Az engedély lejárta után a folyamatot elölről kell kezdeni. A munkavállaló kénytelen elhagyni az országot, és újrakezdeni az egész eljárást, ami további két év várakozást jelenthet.

A munkaadók úgy vélik, hogy az ilyen számos és dokumentált esetet nem lehet kivételként kezelni, hanem egy adminisztratív szabályozási mechanizmus keretében kell kezelni, különösen akkor, ha mind a munkavállaló, mind a munkáltató jóhiszeműségét bizonyítani lehet.