Kezdődik a tiltakozáshullám a megszorítások miatt – hírek hétfőn

Bukarestben és az ország több megyéjében is spontán sztrájkba kezdtek a közalkalmazottak a megszorítások miatt, amelyeket a kormány alkalmazni készül.

A pénzügyminisztérium személyzete, de a bukaresti és az ország legalább tizenöt megyéjében működő területi adóhatóságok (ANAF) és pénzügyi igazgatóságok, nyugdíjpénztárak, munkaügyi-felügyelőségek és más intézmények alkalmazottai is beszüntették a munkát.

Az sztrájkolók amiatt elégedetlenek, hogy a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseket tervez, többek között a bérkiegészítések és pótlékok csökkentését, ezek miatt pedig alacsonyabb lesz az állami alkalmazottak fizetése. Azt is sérelmezik, hogy a kormány tervei között személyzetcsökkentés is szerepel, emiatt pedig többen az utcára kerülnek.

A Pénzügyi Szakszervezetek Országos Szövetsége (FNSF) szerint a romániai adórendszert működő személyzet alulméretezett, az adótörvények zűrzavarosak, a számítástechnikai infrastruktúra sem megfelelő. Olyan is előfordul, hogy az alkalmazottak biztosítják saját zsebükből a munkavégzésükhöz szükséges fogyóanyagokat. Mindezek ellenére az ország Legfelső Védelmi Tanácsa (CSAT) nemzetbiztonsági kockázattá akarja nyilvánítani az adócsalást, amelynek visszaszorításához a mostani adóadminisztráció nem megfelelő.

A FNSF elküldte a problémalistát az államfőnek, a miniszterelnöknek, a pénzügyminiszternek és a koalíciós pártok vezetőinek, akikek kér, hogy tárgyaljanak a közalkalmazottak képviselőivel a követeléseikről.

Százmillió eurós csalásra bukkant az Európai Ügyészség (EPPO) bukaresti kirendeltsége, a pénzek európai uniós alapokból és román állami költségvetési forrásokból tűntek el.

Az ügyben, amelyet az EPPO átadott a Bukaresti Törvényszéknek, három személy érintett, a fő gyanúsított pedig egy olasz állampolgár, aki a csalási rendszert irányította. Az olaszt idén februárban vették őrizetbe.

A bűnszervezet 2019 és 2024 között állami közbeszerzési eljárásokon vett részt három olasz konzorciumon keresztül. A gyanúsítottak összesen 23 ilyen versenykiíráson vettek részt, amelyeket az állam az ivóvíz- és szennyvízhálózat fejlesztésére és felújítására írt ki. Tizenhárom eljárást meg is nyertek, ezek értéke összesen százmillió euró.

Az ügyészek szerint az olasz paraváncégek hamisított dokumentumokkal vettek részt a közbeszerzési eljárásokon. Például azt állították, hogy az átlagos éves forgalmuk több mint 50 millió euró, a valóságban ez az összeg harmincszor kisebb volt. Ezenkívül fiktív iraki munkákról szóló dokumentumokat is bemutattak, hogy bizonyítsák szakértelmüket és szakmai múltjukat.

A három olasz konzorcium közül kettő ellen maffia-ellenes intézkedések születtek Olaszországban, az olasz hatóságok mindkét társaságot eltiltották a közbeszerzési eljárásokon való részvételtől.

Hétfőn ülésezett a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT), az ülés egyik napirendi pontja pedig a víz alá került parajdi sóbánya helyzete is szerepelt. A bánya kérdését a belügyi, a gazdasági, a turisztikai és a környezetvédelmi minisztériumok tájékoztatásai alapján elemezték.

A CSAT „Románia gazdasági és stratégiai infrastruktúrájának fontos részének” tekinti a parajdi sóbányát, amely nem csak gazdasági tényező, hanem jelentős társadalmi és turisztikai hatása is van. Ezért a bánya biztonságos továbbműködtetése alapvető fontosságú az alkalmazottak, a helyi közösség és a természeti erőforrások védelme tekintetében – tájékoztatott az ülésről az államelnöki hivatal.

A testület ülésén két lehetséges forgatókönyvről esett szó. Az egyik a régi bánya megmentése és újra üzemeltetése, a másik pedig két különálló bányaegység létrehozása, egy turisztikai célra, a másik a só kitermelésére.

A parajdi sóbányát május végén öntötte el a Korond-patak megduzzadt vize, a föld alatti termek pár nap alatt színültig teltek, a bánya fölötti felszíni területeken pedig több beomlás is történt.

Radu Miruță gazdasági miniszter vasárnap azt mondta: elképzelhető, hogy a bánya beomlik, a helyén pedig egy tó képződik. A miniszter azzal vádolta a bányát működtető Salrom állami társaság vezetőit, hogy nem kezelik kellő komolysággal a Korond-patak mederelterelését.