Akkor mi is legyen a szociális segélyezettekkel? A PNL munkára fogná a munkaképeseket, de ez sokaknak nem tetszik

A nem dolgozó, de a szociális juttatást felmarkoló munkaképes segélyezettek rendkívül összetett problémája hosszú évek óta visszatérő téma a román sajtóban és a politikában. Rendszerint abban a kontextusban beszélnek róluk, hogy ők azok, akik nem akarnak dolgozni és elvárják, hogy az állam tartsa el őket, a tisztességes munkát végző, adófizető polgárok pénzén. A Victoria-palotából nagyon egyszerűnek tűnik a képlet, ki kell szűrni azokat, akik munkaképesek, és oda kell tenni őket dolgozni. Volt már erre próbálkozás a PNL részéről 2010-ben, 2017-ben és 2020-ban is.

Most ismét előhozakodtak a témával, egymással párhuzamosan két fronton is: egyrészt kormányszinten kilátásba helyezték a segélyen élők országos feltérképezését, másrészt helyi szinten egyes elöljárók már konkrét lépéseket is tettek az érintett személyek közmunkára fogása érdekében.

Raluca Turcan munkaügyi miniszter nemrég nyilatkozott arról, hogy előkészítették az állami segélyben részesülők helyzetének országos felmérését, amit a területi munkaügyi felügyelőségek, a foglalkoztatási ügynökségek és a szociális kifizetésekért felelős irodák munkatársai közösen végeznek majd el. Céljuk, hogy munkára fogják a munkaképes kedvezményezetteket ezzel is csökkentve a munkanélküliséget.

Turcan szerint ma Romániában a betöltetlen munkahelyek 30%-a nem követel meg semmilyen felkészültséget, így a munkaerőpiac képes lekötni a mintegy 170 ezer garantált minimális jövedelemben részesülők egy részét. Egy másik cél, hogy beazonosítsák a valóban vulnerábilis helyzetben lévő rászorulókat, például a munkaképteleneket, a nyugdíjkorhatáron túli időseket vagy a kiskorúakat eltartó szülőket, akiket nagyobb támogatásban részesítenének. Egy televíziós műsorban arról is beszélt, hogy sajnos vannak olyan személyek is, akik 6-7 segélyt is kapnak az államtól, miközben eszük ágában sincs munkát keresni.

Kijelentései elég nagy visszhangot váltottak ki, több cikk is született a szociális segélyezettek védelmében nehezményezve azt, hogy Turcan egy 2010 óta rendszeresen visszatérő, hibás adatokra épülő sztereotípiára erősített rá egyik nyilatkozatával, miszerint Románia a milliós nagyságrendű segélyezettek országa.

A valóság ezzel szemben az, hogy míg 2011-ben mintegy 295 ezren részesültek szociális segélyben, addig 2020 decemberében 173 636-an. A milliós nagyságrend úgy áll össze, hogy a szociális segélyen élőket – valószínűleg a félrevezetés szándékával – egy kalap alá vette a más kategóriákba sorolható, például a fogyatékkal élő személyekkel. A PNL elképzeléseit kifogásolók szerint sztereotípiának számít az is, hogy a kedvezményezettek nem akarnak dolgozni, és a politikusok alábecsülik azt, hogy milyen nehéz a sárból, az elszigeteltségből, az általános kilátástalanságból a munka mezejére lépni.

Ennek némileg ellentmond az, hogy egyes sajtóbeszámolók szerint van olyan erdélyi település, ahol a segélyezettek háromnegyede inkább lemondott a pénzről, amikor közmunkára akarták fogni őket a saját településükön.

Egyre több elöljáró gondolja úgy, hogy ez jelenti a megoldást, Ilie Bolojan, a Bihar megyei önkormányzat elnöke már ki is adta az ukázt a polgármestereknek, hogy szervezzék meg a segélyezettek közmunkáját, ellenkező esetben büntetésekre számíthatnak. A döntés mintegy háromezer kedvezményezettet érint a megyében, közülük 1600-an munkaképesek. Ha ezek a személyek munkába állnak és összeszedik például az út széli szemetet, vagy lenyesik a túlburjánzott bozótokat, máris tettek valamit a településük tisztasága érdekében.

Általános megítélésüknek egészen biztosan jót tenne egy jól működő közmunkaprogram, az ő aktív szerepvállalásuk nélkül ugyanis nehezen lehet leküzdeni a velük kapcsolatos előítéleteket.