// 2026. november 18., szerda // Jenő

A magyar Borges – Hogyan olvassuk (félre) az egyik legjelentősebb argentin írót?

// HIRDETÉS

Jorge Luis Borges kelet-közép-európai (és egyáltalán nemzetközi) recepcióját sok minden befolyásolta. Főképpen ő maga.

Hogyan olvassuk magyarrá a 20. század egyik legnagyobb hatású spanyol-amerikai íróját, a minden tekintetben különutas Jorge Luis Borgest? Ezt a kérdést járta körül Serestély Zalán, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója a Kolozsvári Akadémiai Bizottság legutóbbi online előadásában.

A mágikus realizmus előfutárának tekintett Borges kelet-közép-európai recepciója az 1960-as években kezdődött,

és a kubai forradalomhoz, Fidel Castro 1959-es győzelméhez kapcsolódik.

Hogy hogyan? Nos a hatalom megszerzése után a kommunista Castro nagyot nyit az egykori Szovjetunió felé, ez pedig nagyon jót tett a spanyol-amerikai irodalom itteni recepciójának, így Borgesének is, még úgy is, hogy Kubában egy ideig tiltólistán volt.

Meg kell jegyezni, hogy Borges spanyol-amerikai kortársai közül sokan szimpatizáltak Castro forradalmával, például Gabriel García Márquez, akinek a Száz év magány című regényével kezdődik el igazán a mágikus realizmus korszaka. A hispanisták különben máig kézzel-lábbal tiltakoznak a mágikus realizmus címke ellen, amit egy tudatosan szervezett irodalomtörténeti blöffnek tartanak, ami többet ártott a spanyol-amerikai irodalomnak, mint amennyit használt.

Márquez különben nemcsak szimpatizánsa, de bizalmas barátja is volt Castronak egészen öregkoráig.

(A magyar olvasóknak talán érdekes adalák lehet, hogy a Nobel-díjas kolumbiai író Kádár Jánossal is szimpatizált. Van egy riportkötete, amelyet a Magvető is kiadott Utazás Kelet-Európában címmel, amely Márquez 1957-es térségbeli körútjának a lenyomata. Az író ebben az évben járt többek között Kelet-Berlinben, Budapesten, Lengyelországban és Csehszlovákiában is, a riportkötetben pedig megpróbálta lemérni, hogy a létező szocializmus milyen, és azt mondta, hogy Magyarországon például nagyon jól működik a szocializmus. Mondjuk a magyarok alighanem másként vélekedtek erről.)

Borges kortársai közül tehát sokan szimpatizáltak Castroval – kivéve Borgest.

Borges nem rajongott a kommunistákért

– ebben is különutas volt, a kommunista politikát nem sikerült összeegyeztetnie a saját krédójával, ő ugyanis a minimális állam, maximális egyén felállásban hitt.

Különutasságával magyarázható az is, hogy miért nem kapta meg végül a Nobel-díjat. 1979-ben, amikor az argentin író már ott szerepel a Nobel-esélyesek listáján, a chilei egyetem díszdoktori címet adományoz neki. Ekkor azonban már a rossz hírű Pinochet tábornok volt hatalmon, így Borgest felhívják Svédországból, hogy

nem kéne elfogadni a díszdoktori címet, ha Nobelt akar.

Borges pedig lazán visszaválaszol, hogy ha így működik a Nobel, akkor még inkább kötelességének érzi, hogy elfogadja a chilei egyetem kitüntetését. Nem is kapott Nobelt.

Magyarországon az első novellaválogatás 1972-ben jelenik meg Borgestől a sci-fi irodalomra szakosodott Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban (!), ennek előszava pedig például

Karinthy Frigyes „különös és egyedülálló” novelláival, valamint Szerb Antal írásművészetével állítja párhuzamba a borgesi világot,

mintegy kapaszkodót adva az olvasóknak az új szerző befogadásához.

Érdekes az is, hogy magyar (és nem csak) nyelvterületen Borgest prózaíróként szokás számon tartani, holott költői életműve legalább annyira jelentős. De számos más ponton is vak, sérült és torzított Borges itteni, és egyáltalán nemzetközi recepciója, amely a tudós erudita öregként kezeli az argentin írót (mintha ugyan sosem lett volna fiatal), a vak könyvtárosként, könyvtárban szocializálódott emberként, mintha csak a kozmikussal foglakozó, a jó és gonosz viszonyáról gondolkodó egyetemes moralista lenne. Borges-képünk tehát sok szempontból a mai napig csonka, lekerekített.

Ennek pedig az egyik legfőbb okozója maga Borges,

aki mesterien befolyásolta a saját külvilág felé közvetített képét, sokat tett azért, hogy mitikus alakot faragjon saját magából.

Mindaz, amit általában véve Borgesről életrajzi tényként fogadunk el, javarészt olyan Borges-esszékből, szerzői előszókból előadásokból származik, amit borgesi utasításra gyanútlanul szoktunk tényirodalmivá olvasni. Az író szántszándékkal állította be magát egyfajta könyvtári szentként, amire alaposan rájátszott a végzete is, hiszen idős korára teljesen megvakult – utolsó műveit már nem írta, hanem diktálta. Ravasz játékaihoz tartozott, hogy különböző karakterjegyek, jelenetek, események műveiben való ismétlésével létrehoz egy olyan életrajzi mátrixot, amelyet aztán a valóság helyébe helyez. Mintegy megkomponálja a saját alakját is az irodalomban, mintha a saját személye is az egyik műve lenne. Meg kell hagyni, ehhez is tehetség kell.

Különben az életmű többször is kapcsolatba kerül a magyar irodalommal, íme néhány példa:

  • 1921-ben jelent meg a Kassák Lajos által szerkesztett Ma hasábjain az akkor 22 éves Borges Oroszország című verse, amely az orosz forradalom eszméit visszhangzó kvázi ultraista vers. Ultraizmusnak nevezzük nagyjából a sapnyol szürrealizmust – bár ez egy kicsit csúsztatás –, ezt pedig Borges „csempészte be” Buenos Airesbe. Ő volt az egyik kulcsfigura a spanyol szürrealizmus Argentínába való beszivárogtatásában, bár ő maga később kirostálta ennek az időszaknak a munkáit az életéből.
  • Az Alef című 1949-es kötet A teológusok című novellájában szerepel egy figura, aki a mi Janus Pannoniusunkra tett allúzió. Az eredetiben Juan de Panonia néven jelenik meg ez az alak (Benyhe István magyar fordításában például Pannóniai Jánosként szerepel).
  • Janus Pannonius alakját különben Az első magyar költőhöz című versében is megidézi, jobban mondva megszólítja benne, és már csak a „testvéri árny” szófordulatból is arra következtethetünk, hogy magához közelinek vélte, és nagyra tartotta az első ismert magyar költőt és műveit.

Aki a teljes előadásra kíváncsi, alább megnézheti:

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS