Azt mondja az erdélyi ember, hogy a héten meg kell főzzék a zakuszkát. Ennél többet nem is szükséges mondani ahhoz, hogy a másik erdélyi ember tudja: nagy dolgok következnek.
Különös, szívet melengető közös tudást takar Erdélyben az a névelő olykor. Ezekben az esetekben – látni fogjuk rögvest – az a nem csak határozott, hanem nagyon határozott névelő, és általában erőteljes, tágabb kulturális (esetenként szűkebb, közösségi) hangsúlya van.
Azt mondja az erdélyi ember, hogy a héten meg kell főzzék a zakuszkát. Ennél többet nem is szükséges mondani ahhoz, hogy a másik erdélyi ember, akivel éppen beszélget, tudja: nagy dolgok következnek. Ebben a terhes időszakban senki sem fogja egyéb teendőkkel, személyes kérdésekkel, látogatással, telefonnal, elvárással zaklatni az erdélyi embert, mert ugye, az erdélyi emberék teszik el a zakuszkát.
Ez fontos családi esemény, már-már rituális ünnep, amelyen például időszakosan remekül megvalósulhat a nemi egyenlőség kérdése is, hiszen általában mindenkinek ott kell lenni és tüsténkedni a befőttesüvegek (értsd: borkányok) kimosásától, a hozzávalók beszerzéséig, előkészítéséig, ledarálásáig – legalább a massza kavargatásáig. Mert rettentő sok munkával fog létrejönni, a, pontosabban A zakuszka, amelyről aztán hosszasan lehet értekezni, a szomszédokkal zakuszka-kóstolót tartani, és átbeszélni a gombás, paszulyos, vinettás változat előnyeit és hátrányait az elmúlt egy-két évtizedre visszamenően.
A zakuszkának így társadalomépítő ereje is lesz, és például bármilyen politikai alakulatnál jobban sarkall az összetartásra. Ismerősök hadai tesznek sokat azért Erdélyben, hogy a családok közt kellőképpen cirkulálni tudjon a zakuszka, megérkezzen egyetemista albérletekbe, más településekre szakadt családtagokhoz és így tovább.
A szomszédaink például épp akkor érkeztek anyósomék falujába, amikor az otthoni zakuszka kikerült a dunsztból. Nem volt kérdés, hogy hozni fogják, ezúton is nagyon köszöni nekik kis családunk (egyébként – azért milyen lélekemelő példája ez is az összetartásnak és a jóságnak – az erdélyi ember rendszerint megkérdezi közeli ismerőseit, ha arra utazik, ahol azok a családja él, hogy hozzon-e el valamit, és akkor is beszuszakolja a zsák krumplit a kocsiba, ha valakinek a zsák tetején kell üldögélnie aztán). Szóval ott zörögtek az üvegek a neccben végig a Mezőségen, s amikor megérkeztek, a szomszédok rögtön szóltak, hogy, figyelem: e perctől kezdve bármikor, akár késő estig is át lehet menni, elhozni a küldeményt. Mert köztudott, hogy frissen feltétlenül meg kell kóstolni a zakuszkát, és hogy mindenki várja ezt a pillanatot.
Vannak még hasonló, nagy léptékű események, amikor rendkívüli határozottságot és kulturális meghatározottságot kap az a névelő, gyakran valamilyen gasztronómiai apropó nyomán. Például ha valaki azt mondja a munkahelyén Erdélyben, hogy szabadnapot szeretne kivenni, mert sütik le a vinettát vagy vágják le a disznót, annak a főnöke bizonyára mindent meg fog tenni, hogy ez összejöhessen. A disznóvágásra sajnos egyre kevesebb az idő és az energia, szomorkodik is sok erdélyi ember, hogy évek óta nem evett egy darab igazi jó füstölt kolbászt, házi hurkát.
A ritkán ismétlődő, az év meghatározott időszakaihoz köthető egyedi gasztronómiai események rendszerint roppant határozott névelősek: süti a hájas tésztát, süti a pánkót – de pizzát süt (csak úgy, névelő nélkül) például. Teszi el a málnalekvárt, az uborkát, a káposztát. A sorból legkiemelkedőbb természetesen – mindenki tudja – a káposztaeltevés. Az ember szinte érzi a pince- vagy garázsszagot, lelki szemeivel látja a jól kiválasztott káposztafejekből a torzsát rituálisan kivágó családfőt és körülötte tüsténkedő asszonyát, miközben odakünn rőt leveleket szór a szeles őszi alkony.
Aztán vannak persze kisebb, szűk közösségi tudást feltételező események, amelyek szintén az átlagosnál határozottabb névelővel tudnak megnevezni dolgokat. Nézzünk néhány példát. Arra a kérdésre, hogy: Feri bácsi itthon van-e?, a hétköznapi életben sok ilyen válasz születik:
• Nincs, átment a szomszédba, mert meghozták a deckát/a kavicsot. (Ilyenkor mindenki tudja, hogy a szomszédban építkezés van, és természetesen ilyenkor át kell menni segíteni.)
• Nincs, mert elment, hogy hozza el a káposztát. (Ilyenkor eleve tudott, hogy honnan hozza és mihez.)
• Nincs, mert Ferikének veszik meg a biciklit. (Mert mindenki tudja a környéken, hogy Ferikének, Feri bácsi fiának végre kigyűlt a pénze az új kerékpárra.)
• Nincs, mert szedi a ződet. (Ez az jelenti tudvalevőleg, hogy a közelben gyűjti a zöld füvet, növényeket a nyulaknak például.)
Kivétel:
• Itthon van, de meg van részegedve.
Utóbbi esetben a kérdező tudja, hogy pillanatnyilag nem érdemes bemenni, és valószínűleg azt is tudja, hogy milyen ilyenkor Feri bácsi. Egyébként ez a magyartalan szerkezet, amelyet gyakran üldöznek magyartanárok és véres kezű korrektorok, szintén nagyon fontos része erdélyi magyar önkifejezésünknek, nélküle szegényebbek lennénk. Nem szép persze, hogy valaki meg van részegedve, de mindenképpen sokatmondó. Így fogalmazva azt jelenti, hogy elérte a határt, már többet nem iszik, és valószínűleg éppen kipiheni magát.
Vagy szintén ilyen időszakosságot fejez ki az is, ha azt mondjuk: meg van halva. Ezt leggyakrabban (persze vannak kivételek) a halál beállta és a temetés közötti gyászidőszakra értjük, amikor éppen beszélünk róla. Megy a virrasztóba, mert szegény Annus néni meg van halva. És az is többet elmond, hogy: Ki vannak menve Magyarországra (Magyarba’), mint az, hogy Kimentek Magyarországra. Ha úgy mondjuk, hogy ki vannak menve, akkor valahogy még tudunk-hallunk rólunk, és az is biztos, hogy még mindig ott vannak. Eközben mi még itt vagyunk, s beszélünk mindenfélét.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Válságba taszítják a közoktatást a bukaresti kormány válságkezelési intézkedés-tervezetének előírásai a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint. A szakmai szervezet teljes egészében elutasítja a kilátásba helyezett megszorításokat.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) tizenöt megye folyóvizeire.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…
A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…
Ami megfogalmazhatatlan, mégis mindig megpróbálkozunk vele.
Ami megfogalmazhatatlan, mégis mindig megpróbálkozunk vele.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.