apuci megy
Jean St'Ay
2019. szeptember 17. kedd, 10:13
Igaz, nem túl messze, és nem is végleg. Csupán felfüggesztették.

Varga László Edgár kollégánk hétfő délután megírta a duzzogó polgármester esetét. A sztori egyik főszereplője a Teleorman megyei Videle polgármestere. Aki, mi lenne más, peszedés, oppardon, szociáldemokrata. Ez az úr nemrég szeretett volna megyei pártelnök lenni. De nem lett. Ezért megharagudott saját pártjára. Nem lépett ki, annyira azért nem hülye. Csak duzzog, ahogy kollégánk írta.

Duzzogásának pedig úgy adott hangot, hogy felháborodott, amikor Viorica Dăncilă (miniszterelnök asszony, ugye, meg a PSD elnöknője is, hahó) választási plakátjait csak úgy kiaggatták az ő városában, anélkül, hogy megkérdezték volna, szabad-e. Na, hát ha nem kérdezték meg, akkor sürgősen tegyenek valamit, mert ha nem, ő bizony leveteti azokat az izéket.

Cikke végén kollégánk megjósolta, hogy a durcás polgi is repülni fog. És milyen igaza volt, kérem szépen! Mert a morgás eljutott a magas polcon ácsorgó pártos fülekbe is. Kormánymegbízotti utasítással szépen felfüggesztették tisztségéből. A helyzet tisztázásáig az egyik alpolgármester veszi át a kormányt.

És tudják, mi a vicces? Emlékeznek a régi anekdotára Papp Lászlóval? A bokszlegenda sétálgat a parkban a nejével. Alkonyat, zsongás, romantika. Hirtelen előlép a félhomályból egy sötét alak és így szól Papphoz: Apuci megy, anyuci marad! Mire Görbe: Nem, anyuci megy, apuci marad! A többit képzeljék hozzá.

Nos, valami hasonló történt Teleormániában is: a polgármester ment, a plakátok maradtak.

comments powered by Disqus
Úgy tűnik, egyesek egyszerűen képtelenek levetkőzni a Ceaușescu-éra reflexeit. Bár lehet, nem is nagyon akarják, hiszen maguk is az Aranykor méhéből származnak.
A `70-es évek egyik legbrutálisabb gyilkosának története legalább annyira hátborzongató, mint egy skandináv krimisorozat.
Kolbászból készült kerítést biztosan nem, ez tény. De ha megnézzük a rendelkezésre álló adatokat, esetleg rájövünk, hogy talán még sem volt olyan fene jó dolgunk a csodás kommunizmusban.
Ahogy az várható volt, a kormánybuktatás után akkora a fejetlenség a PSD háza táján, hogy egészen biztosan nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb.
Az államfő egyeztetett a pártokkal, de a jövő hét elejére halasztotta a nagy bejelentést, amely senkit nem fog meglepni.
Ha ma konvencionális háborúra kerülne sor, Romániának – újra – 30 évnél régebbi, egyes területeken pedig 40 évnél is régebbi technikára kellene támaszkodnia.
Japánsztrájkot hirdettek, tüntetni készülnek és fogytán a türelmük.
Simán kikapott Horvátországtól, de a Szlovákia–Wales döntetlennek köszönhetően megőrizte továbbjutási esélyeit az Eb-selejtezőkben.
Teodorovici talán mindenkit emlékeztetni akart, kikkel is volt dolgunk az elmúlt időszakban.
A kormánybuktatás után Romániának sürgősen kellene egy megfelelő biztosjelöltet találni az Európai Bizottságba. Máris felmerült pár név.
Oké, hogy megbukott a PSD-kormány, oké, hogy kitört a demokrácia, a jólét meg minden, de hahó, a magyarok közben megint Erdély elsinkófálásán mesterkednek.
Csodák márpedig vannak.
A parlament megszavazta a bizalmatlansági indítványt.