// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Szeretné, hogy egy lámpa legyen Románia elnöke? Dăncilă szülővárosának polgármestere nem szeretné

// HIRDETÉS

Törvénytelenül kerültek ki Viorica Dăncilă szülővárosába a választási plakátok – mondja a PSD-s polgármester, aki rühelli a PSD-t.

Ismerik a Lámpaarcú lány című számot? Mindegy, nem olyan jó.

Az viszont már annál jobb, hogy Viorica Dăncilă minisszterelnök asszony szülővárosában, a Teleorman megyei Videlén a polgármester le akarja szedetni a Viorica Dăncilă elnökjelöltségét promováló plakátokat és bannereket, mert azok engedély nélkül kerültek ki a helyi rendőrség szerint szeptember 12-éről 13-ára virradóra.

Bevezetem önöket a kulisszák mögé: Nicolae Bădănoiu polgármester úr is PSD-s politikus, csak most épp roszban van a PSD-vel. Az történt ugyanis, hogy a párt júliusi belső választásain ő szeretett volna lenni a PSD Teleorman megyei elnöke, ám Teleorman megye székhelyének, Alexandria városának (nem az, ahol leégett az a nagy könyvtár, ott még fel se épült) a polgármestere, Victor Drăguşin sokkal jobban szeretett volna a PSD Teleorman megyei elnöke lenni. Annyira, hogy valamiféle praktikával elérte, hogy egyedül ő induljon a címért, és így azért már nem volt olyan nehéz nyerni.

Erre Nicolae Bădănoiu annyira bedurcizott, hogy azonnal ki akart lépni a PSD-ből, viszont akkor a hatályos törvények értelmében a videlei polgármesteri tisztségét is azonnal elvesztette volna, így mégsem lépett ki, csak duzzog.

Kapóra jött hát neki, hogy egy kicsit keresztbe tehet a PSD országos elnökének, Viorica Dăncilă minisszterelnök asszonynak, aki (illetve a stábja) volt annyira könnyelmű, hogy nem kért engedélyt szülővárosában a kampányanyagának a kihelyezésére, csak úgy kirakták a molinókat az éj leple alatt.

De még hogy, te szentséges Jézus! Most nézzék meg ezt a képet a lámpafejű Viorica Dăncilă asszonnyal… Bár tény, hogy ugye nem lehetett könnyű felhúzni oda azt a bannert éjszaka úgy, hogy még az a lámpa is a szakik szemébe világított. ¯_(ツ)_/¯

Bădănoiu polgármester úr egyébként kétszer is kérte a helyi PSD-től a reklámanyagok papírjainak leküldését, ami hétfőig ez nem történt meg. Ha továbbra sem történik meg, az elöljáró szerint a plakátok repülnek.

Bár gyanítom, ő is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS