Kiheréli az anyanyelvhasználatot az új közigazgatási törvénykönyv?

Kezdjük a meaculpázással: tegnap tévesen állítottuk, hogy a sürgősségi kormányrendeletként elfogadott közigazgatási törvénykönyv kedvez a magyaroknak, érzékelhetően bővíti azokat a területeket, ahol hivatalosan is megjelenhet a magyar nyelv, vagy ahol hivatalosan is használhatják anyanyelvüket a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek a hatóságokkal folytatandó kommunikációjukban.

Mindez a többszáz paragrafusból álló törvénykönyvnek arra a változatára igaz, amelyet több éves előkészítés után tavaly nyáron szavazott meg a parlament. Az ellenzék azonnal megtámadta az alkotmánybíróságon, a talárosok ősszel az egészet elkaszálták. 

Jelenleg ugyanis nem tudjuk, pontosan milyen változatot fogadott el a kormány. Mert ahelyett, hogy a parlamentben és mindenki számára áttekinthetően indult volna újra a törvényhozási folyamat, a kormány saját hatáskörbe vonta, és

legalábbis anyanyelvhasználati szempontból kiherélte

az országos és helyi közigazgatás minden szintjét egységesen szabályozni kívánó törvénykönyvet. (Mindezt úgy, hogy ezt a saját változatát május 30-án bocsátotta közvitára, a közel 650 paragrafust mindössze tíz napra. Május 30-án, azaz a 26-i EP-választások botrányai és eredményvárása, illetve a június eleji pápalátogatás körüli sajtófelhajtás között szépen eldugva. De legalább Viorica Dăncilă kormányfő úgy tudja, széles körű konzultációt folytattak a törvényről.)

Gyorsan rákerestünk a közvitára bocsátott szövegben a nyelvhasználatra, és úgy tűnik, hogy az eddigiekhez képest paraszthajszálnyival visz előre a törvénykönyv. Feltéve, hogy ez a változat azonos azzal, amelyet a kormány tegnap elfogadott.

Eszerint azokon a településeken, ahol húsz százalék feletti valamely nemzeti kisebbség – esetünkben a magyarság – lakossági aránya, ott a kisebbségi közösség tagjai már nemcsak a helyi önkormányzat intézményeivel, hanem az országos közintézmények megyei (dekoncentrált) kirendeltségeivel is anyanyelvükön kommunikálhatnak. (A törvényszöveg nem nevezi meg ebben a cikkelyben ezeket az intézményeket, így még akár ki is lehet bújni alóla.) Ennek érdekében az ilyen településeken működő intézményeknek a kisebbségek nyelvét is beszélő személyt kell foglalkoztatniuk a közkapcsolati osztályon. 

Megtaláltuk továbbá a kitételt, hogy ezek a nyelvi jogok nem szűnnek meg, ha a közösség aránya 20 százalék alá csökken azután, hogy a törvénykönyv életbe lépett.

Cseke Attila szenátor tudomása szerint ezeken kívül benne maradt a szövegben az az RMDSZ-javaslat, hogy a polgárok és intézmények anyanyelvű kommunikációját ezentúl ilyen nyelvű űrlapok is segítsék.

Abból, amit az RMDSZ egy éve még vívmányként tálalt, ezeket nem találtuk meg:

• már nem szerepel az utcák, terek, parkok többnyelvű megnevezése, továbbra is csak a településeké és a közintézményeké, illetve többnyelvűnek kell lenniük a közérdekű hirdetményeknek is;
• nem szerepel benne, hogy a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb megállapításakor a 2001-es népszámlálás eredményeit kell figyelembe venni, nem pedig a 2011-est, ahol sok esetben, például Kolozsváron is 20% alá esett a magyarság aránya; sőt a törvényhozó úgy fogalmaz, hogy a legutóbbi népszámlálás eredményét kell figyelembe venni, ami ugye a 2011-es;
• és nem találtuk meg azt a kiegészítést sem, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20 százalékot, de az önkormányzat megszavazza számukra az anyanyelvhasználatot, ott ezt ne lehessen felülbírálni, visszavonatni, érvényteleníteni – vagyis a garanciát arra, hogy ami nem tilos, azt szabad.

Ilyen, amikor az RMDSZ nincs kormányon: marad a háborgás

„Elfogadhatatlan a kormány által elrendelt közigazgatási törvénykönyv. A kisebbségi jogok tekintetében több tíz évvel veti vissza Romániát, a `90-es évek állapotára” – háborodott fel szerdán  Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. „Amit szakmai munkával és politikai támogatással a parlamentben sikerült elérnünk, azt a kormány teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, és kitörölte a tegnap tárgyalt változatból” – állítja Cseke, aki szerint a sürgősségi rendelet olyan, megszerzett nyelvi jogokat is eltöröl, amelyeket a 13 éve hatályban lévő törvény szentesít.

Az egyetlen jó hír, hogy mint minden sürgősségi rendelet, a közigazgatási szabályozás is előbb-utóbb a parlament elé kerül jóváhagyásra. Az RMDSZ azt ígéri, akkor újból benyújtja azokat a módosításokat, amelyeket a kormány az elmúlt hónapokban kitörölt a törvény szövegéből.