// 2026. január 21., szerda // Ágnes

Bréda, aki megmutatta az utat a labirintusban

// HIRDETÉS

Az irodalmi tehetséggondozás kolozsvári fóruma, a Bretter-kör felvette annak az embernek a nevét, akinek az elmúlt évtizedekben talán a leginkább köze volt hozzá: a Bréda Ferencét.

Ezt a rendezvényt egy füstös pincehelyiségben kellett volna tartani, olyan térben, amelyben Bréda Ferenc mindig is – talán – a legotthonosabban érezte magát, és amilyen(ek)ben irodalommal kapcsolatos tevékenységeinek javarészét kifejtette, a Music Pub söntésszagú alagútrendszerétől a Bulgakov kávéház egykori pincéjéig, ahol a kétezres évek hőskorában alig lehetett látni egymást a sűrű dohányfüsttől. Az idők azonban változnak, és élete utolsó éveiben már Brédának is ki kellett mennie a kocsmák udvarára, ha rá akart gyújtani.

Aminthogy most is többször kiment volna a Bulgakov macskaházából, ha valamilyen csoda folytán odakeveredik a saját méltatására, a 63. születésnapján, közel egy évvel a halála után. A méltatásnak „hivatalosan” nem ő volt a kizárólagos tárgya, de a Bretter György Irodalmi Kör „átkeresztelő” eseménye mégiscsak Brédáról szólt: a kolozsvári irodalmi-kulturális élet különleges különcéről (nana, a brédai szellem!), akinek szinte mindenhez köze volt, ami ebben a városban a szellem világában történt, a tudós egyetemi oktatóról, a kocsmakatedrák magiszteréről, a goliárdról és golánról („Gyomrom lufbalonját/a moly már kirágná,/ha nem lennél Te,/Golania Magna!”), a varázslóról, az íróról és költőről, aki három nyelven, magyarul, franciául és románul alkotott életművet, az onto-egzisztencialista (vagy valami ilyesmi) gondolkodóról, Aranyszájú Szent János legjobb erdélyi tanítványáról, az emberről és barátról – és még ki tudja, ki mindenről, elolvasható itt.

Fotók forrása: Kelemen Hunor Facebook-oldala

Bréda Ferencet, avagy François Brédát, ahogy Franciaországból való hazatérése után nevezték sokan (és ő maga is nevezte magát, amikor nem magyar közegben mozgott), mindenki ismerte Kolozsváron. Vannak persze, aki közelebbről ismerték, mint mások. Ilyen volt Boros Lóránd, aki az est ceremóniamesterének szerepét vállalta magára, és aki már-már szikár tárgyszerűséggel sorolta fel a kuriózumszámba menő tudnivalókat: hogy Párizsban és Kolozsváron érezte otthon magát, hogy kedvenc kisvárosai Déva, Székelyudvarhely és Bánffyhunyad voltak, hogy „szerény volt és szegény”, hogy „az összes könyve vékony, de éles”, vagy hogy azokról az ismerőseiről, akikből politikusok lettek, az ő jelenlétében – függetlenül, egyetértett-e a nézeteikkel – nem lehetett rosszat mondani.

Kelemen Hunor „báró úrról”, például (elhangzott itt még Tőkés László, Szőcs Géza és Mátis Jenő neve). Ha már jelenlét: az RMDSZ jelenlegi – és minden jel szerint újrázó – elnöke annak idején, ifjú költőként közel állt Brédához, a 90-es évek elején együtt szerkesztették a Jelenlét című kulturális folyóiratot. Kelemen elég festőien elevenítette fel azokat az időket, amikor a kolozsvári értelmiségi körökben terjedni kezdett a híre, hogy Bréda hazatér franciaországi emigrációjából, és ők várták, mint Godot-t, aki végül, irodalmi pandanjától eltérően, megérkezett. Bréda egyszemélyes intézmény volt, egy mágus, aki „megmutatta az utat a labirintusban, még ha a kijáratot utána nem is találtuk”.

Karácsonyi Zsolt költő, Helikon-főszerkesztő és E-MIL-elnök egy imaginárius Bréda-pajzsot vázolt fel, amelynek közepén, „Gorgó-főként” az Antracit című esszékönyv helyezkedik el, amitől „a hülyék rögtön megrettennek”. Horváth Benji, a Bretter-kör utolsó és a Bréda-kör első elnöke pedig arról beszélt, hogy Bréda szelleme mindig a fiatalok körében érezte jól magát. A Bréda/Bretter körnek azonban előzménye is volt a rendszerváltás előtti évtizedekben, mégpedig a Gaál Gábor Kör, olyan szerzők indulásának helye, akikre ma már élő klasszikusként tekintünk – erről a hőskorról Király László emlékezett, számos anekdotával fűszerezve mondandóját.

Transzközép, Előretolt Helyőrség, Serény Múmia, Jelenlét, Gaál Gábor-kör, Bretter-kör, Echinox, egyetem – intézmények, amelyekben Bréda valamilyen módon szerepet játszott, többeknek az alapításánál is jelen volt. Vagy a Nepotu' lui Thoreau, a fiatal román írók fóruma, amit Szántai János kollégával és Ștefan Manasiával közösen gründolt – ez utóbbi, az est egyetlen román résztvevőjeként, versben búcsúzott tőle.

De mindez már történelem. A Bretter-kör is azzá vált, azáltal, hogy felvette annak a nevét, akinek az elmúlt évtizedekben talán a legtöbb köze volt hozzá: a Bréda Ferencét.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nem akar népszerűtlen megszorításokat alkalmazni, inkább lemondott egy erdélyi város polgármestere – hírek szerdán
Főtér

Nem akar népszerűtlen megszorításokat alkalmazni, inkább lemondott egy erdélyi város polgármestere – hírek szerdán

Óra közben omlott rá a diákokra egy iskolai tanterem mennyezete, az épületet nemrég tatarozták. A villanyáram brutálisan megdrágult egy év alatt, de más termékekért és szolgáltatásokért is jóval többet fizetünk – itt a friss statisztika.

Hatalmas tűz pusztított a Nagyváradi Egyetemen
Krónika

Hatalmas tűz pusztított a Nagyváradi Egyetemen

Vasárnap nagy kiterjedésű tűz ütött ki a Nagyváradi Egyetem egyik épületében, amelynek következtében egy műhely és egy mérnöki laboratórium teljesen megsemmisült – tájékoztatott a Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).

Összebékíthető-e a dákoromán kontinuitás és a honfoglalás?
Főtér

Összebékíthető-e a dákoromán kontinuitás és a honfoglalás?

Román és magyar történészek válaszoltak a ki volt előbb Erdélyben égető kérdésére az MCC kolozsvári képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen.

Egy férfi bomlásnak indult holttestét találták meg egy csíkszeredai lakásban
Székelyhon

Egy férfi bomlásnak indult holttestét találták meg egy csíkszeredai lakásban

Már erős szagot árasztott egy 47 éves férfi bomlásnak indult holtteste egy csíkszeredai lakásban, amikor megtalálta a rendőrség hétfőn. A holttestet boncolás céljából elszállították, és vizsgálják a halál körülményeit.

Banki ügyfelek veszélyben: személyes és pénzügyi adatokat megszerző csalások terjednek
Krónika

Banki ügyfelek veszélyben: személyes és pénzügyi adatokat megszerző csalások terjednek

Hamis tartalmak terjednek az interneten, a célzott csalási módszerre figyelmeztet az egyik legnagyobb romániai bank, a Banca Transilvania. A csalók célja, hogy megszerezzék a bank ügyfelek személyes és pénzügyi adatait.

Húsz év után sem évül el Andreea Simona Simon eltűnésének ügye
Székelyhon

Húsz év után sem évül el Andreea Simona Simon eltűnésének ügye

Eltelt több mint húsz év, de nem zárják le Andreea Simona Simon eltűnésének ügyét, a nyomozást folytatják. A büntetőeljárás részletei viszont nem váltak nyilvánossá még két évtized után sem. Az alig 9 éves kislány 2005-ben tűnt el Csíkszeredában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS