Elég durván néz ki a kolozsvári betlehemes szoborcsoport a karácsonyi vásárban... – hírmix

A Bocuse d’Or szakácsversenyt idén Brassóban szervezték, a helyszínen a román gasztronómia meghatározó alakjai is jelen voltak és kivételes csapatok vettek részt a megmérettetésen. A G4Food a próbák közti időt kihasználva arra a kérdésre kereste a választ a résztvevőknél, hogy melyek azok a romániai alapanyagok, amelyek alulértékeltnek számítanak, pedig a főzés, gasztronómia számára értékesek.

Három kiváló séf is választ adott, egyben azt is kihangsúlyozták: sok mindenünk van, de keveset használunk belőle, pedig igen nagy potenciállal rendelkező alapanyagok ezek.

Az ország egyik legismertebb kulináris oktatója, Liviu Preda habozás nélkül a leostyánt emelte ki, amely szerinte egyáltalán nem ismert a világ többi részén, még a konyhájában dolgozó jordániai férfi sem ismerte (tesszük hozzá: a Közel-Kelet mégiscsak a fűszerek tágabb körű hazája). Preda igen alulhasznosítottnak tartja az itt természetesnek számító leostyánt, Franciaországban viszont a sáfrány árával vetekszik, és a tárkony, kakukkfű, csombort (borsikafű), bazsalikom mellett a kulináris identitás része.

Pragmatikus válasszal rukkolt elő Dragoș Bercea séf is, aki egyszerűen a krumplit és a paradicsomot emelte ki, ugyanis remek paradicsomaink volnának, ha nem fókuszálna a kereskedelem annyira az importált árura, hanem a helyi fajtákat részesítené előnyben. Ugyanez van a krumplival is: a Brassói-medence is hagyományosan krumplitermesztő vidék, mégsem elég kihasznált.

George Mihali a csicsókát emelte ki, amely az ország bizonyos régióiban még mindig hagyományosan jelen van és répaként is hivatkoznak rá (nincs köze a répához egyébként) – remek chipset, krémeket, habosított pürét lehet belőle készíteni.

A kolozsvári karácsonyi vásárra ellátogatók felháborodását váltotta ki a betlehemes szoborcsoport, számol be az esetről a Știri de Cluj. Egy kolozsvári lakos panaszt tett a hatóságoknál azt állítva, hogy a betlehemes olyan csúnya és rossz minőségű, hogy az már egyenesen gúnyolódás egy vallási pillanat megörökítésével, ráadásul közpénzből állították ki. Főként Szűz Mária szobra váltott ki ellenérzéseket.

A városközpontban található jelenet vizuális kontextusa csak fokozta a kritikai reakciókat. A képeken látható, hogy a bibliai szereplők modelljei minimum megkérdőjelezhetőek, megjelenésük kétes minőségű. A kis Jézust, a betlehem központi elemét egy műanyag baba ábrázolja, ami online is és a karácsonyi vásár látogatói körében kritikahullámot váltott ki.

Az elégedetlenség azonban nem meglepő. Az elmúlt években több román városban elemezték és kritizálták a karácsonyi jeleneteket az anyagválasztásuk, a művészi hűségük és a közönségre gyakorolt ​​vizuális hatásuk miatt.

A kolozsvári polgármesteri hivatal reakciója sem váratott magára, hivatalos válaszukban közölték, hogy tiszteletben tartják a polgárok véleményét, és remélik, hogy a jövőben sikeresebb jelenetet tudnak megszervezni. Mi is reméljük, hiszen elég csak a képekre ránézni – nem tudjuk, hogy nevessünk-e vagy sírjunk.

A Pro Infrastructură Egyesület újból lecsapott a romániai vasúthálózat felújítási totojázásainak egyikére, és semmi jót nem ígérnek a közeljövőben a Segesvár és Brassó közötti vasútvonal felújításával kapcsolatosan.

Mint írják, jövőre még lassabban fogunk közlekedni a két város között – nem mintha eddig nagyon gyorsan tettük volna – a várható utazási idő négy órába beletelhet 128 km-es szakaszon. A 2020-ban elkezdett vasútépítési munkálatok több mint fele már készen van, de még mindig számos akadályba ütközik, és becslésük szerint csak 2030-ra lesz lehetséges a teljes mértékű beüzemeltetés.

Brassó és Segesvár között a 90-es években, amikor még a vasútvonal jó volt, a gyorsvonatok a 128 km-es távon 1 óra 40 percet vettek igénybe, most viszont a december 14-én hatályba lépő menetrend szerint a menetidő növekedése figyelhető meg, a vonatok négy óránál többet tesznek meg a távon, és csak néhány szerelvény fog négy óra alatti menetidővel robogni.

A munkálatok befejeztével az új útvonal 11 km-rel lesz csak rövidebb, a leggyorsabb vonatok kevesebb mint egy órát fognak megtenni. A jelenlegi, 152 éve változatlan útvonal sok helyen kanyargós.

Az út a hosszú szakaszok miatt sokáig tart, a maximális sebesség körülbelül 30 km/h. Mivel számos munkálat és szakasz egyetlen vonalon van, a vonatok olyan állomásokon állnak meg, mint Ágostonfalva, Alsórákos, Kőhalom vagy Fehéregyháza, hogy megvárják az ellenkező irányból érkező vonatokat.

Ezen a vonalon, a 300-as Bukarest – Brassó – Tövis – Kolozsvár – Nagyvárad vonalon Románia leghosszabb vasúti alagútjait is fúrják (egy 7 km-est és egy 5 km-est).