// 2026. november 6., péntek // Lénárd

Meghalt Bréda Ferenc

// HIRDETÉS

A kolozsvári irodalmi, színházi és kávéházi élet meghatározó alakja 62 évesen, súlyos betegség következtében hunyt el.

Bréda Ferenc Déván született 1956. február 20-án, értelmiségi családban: anyai nagyapja Lévai Lajos író, édesanyja Lévai Enikő Zsuzsanna pedagógus, édesapja Bréda Ferenc református lelkész, Hunyad-Fehér egyházmegye esperese volt. Elemi iskoláit Székelyudvarhelyen és Déván végezte. Zsengéire először Majtényi Erik figyelt föl a Jóbarát című úttörő-újság hasábjain. 1975-től a kolozsvári egyetem hallgatója volt magyar-francia szakon.

A kolozsvári Klasszika-Filológia Tanszék ógörög és latin fakultatív kurzusait is látogatta, ekkor mélyült el a skolasztika és a középkori filozófia nagy szerzőinek szövegszintű tanulmányozásába. Mestere ebben az időszakban Beney György (Zoltán), budapesti ferences rendi szerzetes volt. 1979-ben államvizsgázott a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán magyar-francia nyelv és irodalom képesítéssel.

1979-től 1984-ig a kolozsvári Napoca Universitară című egyetemi kulturális folyóirat magyar oldalainak volt az első felelős szerkesztője. 1979 és 1984 között a bánffyhunyadi Általános Iskolában tanított magyar irodalmat és nyelvtant. 1984-től 1991-ig francia nyelv- és irodalomtanári állást töltött be Franciaországban az állami és felekezeti gimnáziumokban, líceumokban és főiskolákon, előbb Anjou-ban, majd a Párizst környező helységekben. 1985-ben mesteri fokozatot ért el a Nantes-i Egyetemen francia és összehasonlító irodalomtörténetből.

1985-től 1991-ig az Angers-i Egyetemen doktorandusz-hallgató a francia irodalomtörténet kutatási területén. 1984 és 1986 között Angers-ben és Cholet-ban, 1986 és 1991 között Párizsban élt. 1991 és 1992 között a kolozsvári Jelenlét című kulturális folyóiratnak előbb szerkesztője, majd szerkesztőségi titkára volt. Az 1983-tól szünetelő, tekintélyes irodalmi hagyományokkal rendelkező, s az 1989-es romániai forradalom után újrainduló Gaál Gábor Irodalmi Kör alapító tagja volt 1991-től. 1992 és 1993 között a bukaresti Kriterion Könyvkiadó kolozsvári fiókjának volt a szerkesztője. A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör vezetőségi alapító tagja 1993-tól.

1991-től 1994-ig a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban francia nyelvet és irodalmat tanított. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán doktorált irodalomelméletből 1999-ben Gabriel Marcel francia egzisztencialista filozófus irodalom- és drámakritikai munkásságát bemutató dolgozatával. 1995-től adjunktusi fokozatban a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színházi és Televíziózási Karán tanított egyetemes színháztörténetet az Ókor szakterületén, dramaturgiai alapfogalmakat, színházesztétikát, magyar irodalmat és retorikát.

Számos kötet, illetve irodalomkritikai és eszmetörténeti tanulmány szerzője román, magyar és francia nyelven. Francia és román nyelvből is fordított.

2005-ben Méhes György-nagydíjban, 2010-ben Bretter György-Díjban részesült, 2017-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, 2018-ban az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért-Díjjal tüntették ki.

Bréda Ferenc hosszú ideje küzdött a rákkal, betegségét méltósággal viselte. 62 évesen, otthonában hunyt el. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS