// 2025. május 29., csütörtök // Magdolna

Bréda, aki megmutatta az utat a labirintusban

// HIRDETÉS

Az irodalmi tehetséggondozás kolozsvári fóruma, a Bretter-kör felvette annak az embernek a nevét, akinek az elmúlt évtizedekben talán a leginkább köze volt hozzá: a Bréda Ferencét.

Ezt a rendezvényt egy füstös pincehelyiségben kellett volna tartani, olyan térben, amelyben Bréda Ferenc mindig is – talán – a legotthonosabban érezte magát, és amilyen(ek)ben irodalommal kapcsolatos tevékenységeinek javarészét kifejtette, a Music Pub söntésszagú alagútrendszerétől a Bulgakov kávéház egykori pincéjéig, ahol a kétezres évek hőskorában alig lehetett látni egymást a sűrű dohányfüsttől. Az idők azonban változnak, és élete utolsó éveiben már Brédának is ki kellett mennie a kocsmák udvarára, ha rá akart gyújtani.

Aminthogy most is többször kiment volna a Bulgakov macskaházából, ha valamilyen csoda folytán odakeveredik a saját méltatására, a 63. születésnapján, közel egy évvel a halála után. A méltatásnak „hivatalosan” nem ő volt a kizárólagos tárgya, de a Bretter György Irodalmi Kör „átkeresztelő” eseménye mégiscsak Brédáról szólt: a kolozsvári irodalmi-kulturális élet különleges különcéről (nana, a brédai szellem!), akinek szinte mindenhez köze volt, ami ebben a városban a szellem világában történt, a tudós egyetemi oktatóról, a kocsmakatedrák magiszteréről, a goliárdról és golánról („Gyomrom lufbalonját/a moly már kirágná,/ha nem lennél Te,/Golania Magna!”), a varázslóról, az íróról és költőről, aki három nyelven, magyarul, franciául és románul alkotott életművet, az onto-egzisztencialista (vagy valami ilyesmi) gondolkodóról, Aranyszájú Szent János legjobb erdélyi tanítványáról, az emberről és barátról – és még ki tudja, ki mindenről, elolvasható itt.

Fotók forrása: Kelemen Hunor Facebook-oldala

Bréda Ferencet, avagy François Brédát, ahogy Franciaországból való hazatérése után nevezték sokan (és ő maga is nevezte magát, amikor nem magyar közegben mozgott), mindenki ismerte Kolozsváron. Vannak persze, aki közelebbről ismerték, mint mások. Ilyen volt Boros Lóránd, aki az est ceremóniamesterének szerepét vállalta magára, és aki már-már szikár tárgyszerűséggel sorolta fel a kuriózumszámba menő tudnivalókat: hogy Párizsban és Kolozsváron érezte otthon magát, hogy kedvenc kisvárosai Déva, Székelyudvarhely és Bánffyhunyad voltak, hogy „szerény volt és szegény”, hogy „az összes könyve vékony, de éles”, vagy hogy azokról az ismerőseiről, akikből politikusok lettek, az ő jelenlétében – függetlenül, egyetértett-e a nézeteikkel – nem lehetett rosszat mondani.

Kelemen Hunor „báró úrról”, például (elhangzott itt még Tőkés László, Szőcs Géza és Mátis Jenő neve). Ha már jelenlét: az RMDSZ jelenlegi – és minden jel szerint újrázó – elnöke annak idején, ifjú költőként közel állt Brédához, a 90-es évek elején együtt szerkesztették a Jelenlét című kulturális folyóiratot. Kelemen elég festőien elevenítette fel azokat az időket, amikor a kolozsvári értelmiségi körökben terjedni kezdett a híre, hogy Bréda hazatér franciaországi emigrációjából, és ők várták, mint Godot-t, aki végül, irodalmi pandanjától eltérően, megérkezett. Bréda egyszemélyes intézmény volt, egy mágus, aki „megmutatta az utat a labirintusban, még ha a kijáratot utána nem is találtuk”.

Karácsonyi Zsolt költő, Helikon-főszerkesztő és E-MIL-elnök egy imaginárius Bréda-pajzsot vázolt fel, amelynek közepén, „Gorgó-főként” az Antracit című esszékönyv helyezkedik el, amitől „a hülyék rögtön megrettennek”. Horváth Benji, a Bretter-kör utolsó és a Bréda-kör első elnöke pedig arról beszélt, hogy Bréda szelleme mindig a fiatalok körében érezte jól magát. A Bréda/Bretter körnek azonban előzménye is volt a rendszerváltás előtti évtizedekben, mégpedig a Gaál Gábor Kör, olyan szerzők indulásának helye, akikre ma már élő klasszikusként tekintünk – erről a hőskorról Király László emlékezett, számos anekdotával fűszerezve mondandóját.

Transzközép, Előretolt Helyőrség, Serény Múmia, Jelenlét, Gaál Gábor-kör, Bretter-kör, Echinox, egyetem – intézmények, amelyekben Bréda valamilyen módon szerepet játszott, többeknek az alapításánál is jelen volt. Vagy a Nepotu' lui Thoreau, a fiatal román írók fóruma, amit Szántai János kollégával és Ștefan Manasiával közösen gründolt – ez utóbbi, az est egyetlen román résztvevőjeként, versben búcsúzott tőle.

De mindez már történelem. A Bretter-kör is azzá vált, azáltal, hogy felvette annak a nevét, akinek az elmúlt évtizedekben talán a legtöbb köze volt hozzá: a Bréda Ferencét.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A Zöld Elefánt Erdélyben – avagy állatok, amelyek nincsenek es

Varga László Edgár

Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…

Magyaróra Szebenben – pusztulás-e a szórványosodás?

Sánta Miriám

Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Lapidárium az erdélyi tájban: mit érdemes megőrizni a romok közül?

Szántai János

Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nicușor Dan olyat üzent Donald Trumpnak, hogy csak úgy cuppant…
Főtér

Nicușor Dan olyat üzent Donald Trumpnak, hogy csak úgy cuppant…

… közben az alkotmánybíróság leseperte az asztalról Simion úr óvását és bejelentette, Romániának van új elnöke… és Victor Ponta váratlanul előbújt egy kő alól, hogy megmondja, mi minden nem jó Romániában.

Szembesítettük a rágalmazásaival, mocskolódásaival a magyarországi teológust, „NER-es provokációt” kiált
Krónika

Szembesítettük a rágalmazásaival, mocskolódásaival a magyarországi teológust, „NER-es provokációt” kiált

A Krónikát Pravdának, lapunk főszerkesztőjét „üvöltöző NER-es provokátornak” próbálja beállítani Perintfalvi Rita magyarországi teológus, író azután, hogy Kolozsváron szembesítettük korábbi rágalmazó, becsületsértő, valótlanságokat sorjázó állításaival.

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”
Főtér

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”

A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.

Már gyászolják a sóbányát – gyertyákat helyeztek ki Parajdon
Székelyhon

Már gyászolják a sóbányát – gyertyákat helyeztek ki Parajdon

Gyászos kép fogadja a Parajdra érkezőket, az egész település hangulatára rányomta bélyegét a bányabezárás.

Zúdul a Korond-patak a sóbányába, óráról órára súlyosbodik a helyzet Parajdon
Krónika

Zúdul a Korond-patak a sóbányába, óráról órára súlyosbodik a helyzet Parajdon

Ismét ömlik a víz a parajdi sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak és megsérült a medrét védő geofólia, így a bezúduló víz pár órán belül teljesen elöntheti a regionális turizmus motorjának számító székelyföldi létesítményt.

Megnyílt a föld Parajdon: így folyik be a víz a bányába – drónvideó
Székelyhon

Megnyílt a föld Parajdon: így folyik be a víz a bányába – drónvideó

Többek között drónfelvételt is készítettünk kedden a parajdi Sószorosnál, ahol a megáradt Korond-patak vize gyakorlatilag eltűnik a felszínről.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A Zöld Elefánt Erdélyben – avagy állatok, amelyek nincsenek es

Varga László Edgár

Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…

Magyaróra Szebenben – pusztulás-e a szórványosodás?

Sánta Miriám

Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Lapidárium az erdélyi tájban: mit érdemes megőrizni a romok közül?

Szántai János

Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.

// HIRDETÉS