// 2026. november 1., vasárnap // Marianna

Meghalt Bréda Ferenc

// HIRDETÉS

A kolozsvári irodalmi, színházi és kávéházi élet meghatározó alakja 62 évesen, súlyos betegség következtében hunyt el.

Bréda Ferenc Déván született 1956. február 20-án, értelmiségi családban: anyai nagyapja Lévai Lajos író, édesanyja Lévai Enikő Zsuzsanna pedagógus, édesapja Bréda Ferenc református lelkész, Hunyad-Fehér egyházmegye esperese volt. Elemi iskoláit Székelyudvarhelyen és Déván végezte. Zsengéire először Majtényi Erik figyelt föl a Jóbarát című úttörő-újság hasábjain. 1975-től a kolozsvári egyetem hallgatója volt magyar-francia szakon.

A kolozsvári Klasszika-Filológia Tanszék ógörög és latin fakultatív kurzusait is látogatta, ekkor mélyült el a skolasztika és a középkori filozófia nagy szerzőinek szövegszintű tanulmányozásába. Mestere ebben az időszakban Beney György (Zoltán), budapesti ferences rendi szerzetes volt. 1979-ben államvizsgázott a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán magyar-francia nyelv és irodalom képesítéssel.

1979-től 1984-ig a kolozsvári Napoca Universitară című egyetemi kulturális folyóirat magyar oldalainak volt az első felelős szerkesztője. 1979 és 1984 között a bánffyhunyadi Általános Iskolában tanított magyar irodalmat és nyelvtant. 1984-től 1991-ig francia nyelv- és irodalomtanári állást töltött be Franciaországban az állami és felekezeti gimnáziumokban, líceumokban és főiskolákon, előbb Anjou-ban, majd a Párizst környező helységekben. 1985-ben mesteri fokozatot ért el a Nantes-i Egyetemen francia és összehasonlító irodalomtörténetből.

1985-től 1991-ig az Angers-i Egyetemen doktorandusz-hallgató a francia irodalomtörténet kutatási területén. 1984 és 1986 között Angers-ben és Cholet-ban, 1986 és 1991 között Párizsban élt. 1991 és 1992 között a kolozsvári Jelenlét című kulturális folyóiratnak előbb szerkesztője, majd szerkesztőségi titkára volt. Az 1983-tól szünetelő, tekintélyes irodalmi hagyományokkal rendelkező, s az 1989-es romániai forradalom után újrainduló Gaál Gábor Irodalmi Kör alapító tagja volt 1991-től. 1992 és 1993 között a bukaresti Kriterion Könyvkiadó kolozsvári fiókjának volt a szerkesztője. A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör vezetőségi alapító tagja 1993-tól.

1991-től 1994-ig a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban francia nyelvet és irodalmat tanított. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán doktorált irodalomelméletből 1999-ben Gabriel Marcel francia egzisztencialista filozófus irodalom- és drámakritikai munkásságát bemutató dolgozatával. 1995-től adjunktusi fokozatban a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színházi és Televíziózási Karán tanított egyetemes színháztörténetet az Ókor szakterületén, dramaturgiai alapfogalmakat, színházesztétikát, magyar irodalmat és retorikát.

Számos kötet, illetve irodalomkritikai és eszmetörténeti tanulmány szerzője román, magyar és francia nyelven. Francia és román nyelvből is fordított.

2005-ben Méhes György-nagydíjban, 2010-ben Bretter György-Díjban részesült, 2017-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, 2018-ban az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért-Díjjal tüntették ki.

Bréda Ferenc hosszú ideje küzdött a rákkal, betegségét méltósággal viselte. 62 évesen, otthonában hunyt el. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak
Krónika

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak

Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét
Székelyhon

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Több megyében is RO-Alert-figyelmeztetést kaptak szombat este, miután a román védelmi minisztérium radarjai légi célpontokat észleltek a Moldovai Köztársaság felől. A lehetséges drónbehatolás miatt vadászgépeket és egy harci helikoptert is riasztottak.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS