// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta
Szántai János Szántai János

Elment Tandori Dezső – így búcsúzunk tőle

// HIRDETÉS

A legnagyobb magyar költők elitkommadójába tartozott. S tartozik most is. Kollégánk versével búcsúzunk tőle.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2019. február 18., 15:09

Jelen sorok és alábbi búcsúvers szerzője nemrég 80 éves születésnapja alkalmából köszöntötte a költőóriást a kolozsvári Helikon irodalmi lap hasábjain. Sajnos, már csak egy rövidtávra futotta a kimért időből. Tandori kitette az utolsó evilági pontot, a végtelen után. Mi itt, kik a lelátókról néztük, nézzük, ezzel a búcsúverssel intünk:

A széle-se-hossza

Álltam. Ezúttal a te Fő Tereden.
A nulla kilométer szelíd közelén.
Ott is szálltak sirályok
a kétszer-nem-léphető folyó fölött.
Mások, mint odahaza.
Verslábaid hada.
A telefonfülke, mint egy függő koporsó,
szolgálatkészen nyitogatta fedelét.
Tenyeremben izzadt az érme.

Tudtam, hogy időd zárt dió.
Nem lehet bekapcsolódni.

Valamivel korábban
megszereztem a telefonszámod.
Valamivel korábban
beszélgettünk. Szintén telefonon.
Madarakról, persze.
Meg kutyákról.
Hogyan sétál-gat -get az ember.
És hogyan sétál-tat -tet.
Micsoda ritmusokat szór szét,
von össze négy-, nyolc- százrét,
közben szedeget, tyúkhúrt,
füveket,
nyílik lába előtt a sárrét,
mint a tenger,
át, kel, leül, rendel,
folyó sodrában lel,
így,
szünetet.
Meg irodalomról. Igaz, főleg te beszéltél.
Sok szárny-, ló-, sorhossznyi előnnyel.
És azt is megbeszéltük,
hogy találkozunk hamarosan,
a széle-se-hossza hazai pályádon,
madarak, medvék, befutók
csatársorában.

És valamivel később, akkor, ott,
a nulla kilótól pár méternyire,
a hosszú koporsófülkében
az az érme, fél obulus,
pár szemnek egynyi juss,
arra telt, hogy elmondjam:
nekem is lett egy halálom.
Még egy. De a többit nem számítom.
Mondtad valahol, hogy az a
csőr, szárny szétforduló,
elnémuló szava
, amikor
meghal a madár, így szétdobódik
a szárny, így szétfordul…
esetleg úgy hal meg.
Esetleg, mondtad.
Teljes bizonyossággal nem állítható. Vagy mégis:
az eset, amikor leginkább
helyből van távol.

Nem találkoztunk végül azon a pályán.
Az ok: a halálok.
Azóta kísérget a némahá.
Mint egy hű madár.
Nem veréb.
Véreb.
Nézd el a hülye poént.
Hülye poénjainkkal tele a padlás.
Kirajzanak az ablakon,
galambok, bandákban,
káromkodva-szarva, nehézkesen
körülrepülik fő tereinket,
rendületlenül térképeznek,
mérik az időt.
Ragoznám, de fájna ezzel
befizetni még egy fordulóra.

Meggyújtok egy mécsest,
ahogy írtad:
a végtelenbe végest.
Itt
és más(hol?)
bármikor beléphetek
ugyanabba a folyódba.
Kérlek,
ha ráérsz majd,
írd meg, postán, ahogy szoktad:
tényleg találkoznak a párhuzamosok?

Ja, s ha már arra járnod adatott,
mondd meg Brédának,
hogy ölelem.

*

És akkor álljon itt egy rövid videó, amelyben a költő saját versét olvassa. És a végén mutat nekünk egy mókás fintort, amely elmond a mindennél is többet, picivel.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS