A magyar–román kapcsolatok elég mélyen szárnyalnak, az őshonos európai kisebbségek helyzetéről szóló Kalmár-jelentés „atyja” mégis derűlátó.
Tudják, mikor ülésezett utoljára a magyar–román kisebbségi vegyes bizottság? 2011-ben, jegyzőkönyv pedig 2009-ben készült utoljára – ezt a nem túl szívderítő tényt mi is Kalmár Ferenc Andrásnak a Sapientia EMTE kolozsvári karán megtartott előadásából tudtuk meg. Kalmár kereszténydemokrata politikus, Magyarország szomszédségpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, továbbá az említett vegyesbizottság (és még további öt másik) magyar társelnöke, aki már származásánál fogva is érdekelt az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésében, lévén brassói születésű.
A „rendes” szakmáját tekintve fizikus Kalmár helyenként igen plasztikusan fogalmaz: szerinte
ő pedig azért választotta politikai krédójául a kereszténydemokráciát, mert ha már meg kell merítkezni ebben a mocsárban (szalonképesebben fogalmazva: „kompromisszumokat kell kötni”), akkor legyen egy szilárd erkölcsi mérce a szeme előtt és biztos talaj a lába alatt.
Kompromisszumokat márpedig muszáj kötni: mikor az Európa Tanács kisebbségi albizottságába került, szembesülnie kellett azzal, hogy a strasbourgi testületet jószerivel csak a szexuális kisebbségek helyzete és a romaprobléma érdekli.
– tette fel a kérdést Kalmár, aki Kovács Elvira délvidéki képviselővel együtt egy új, az európai őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló jelentésen kezdett dolgozni. (A dolog pikantériája, hogy a jelentéstevői státusért egy görög politikus asszonnyal kellett megküzdenie, aki azért lett volna különös választás erre a feladatra, mert Görögország alkotmánya el sem ismeri a nemzeti kisebbségek létét.)
Az európai nyelvi kisebbségek térképe (részlet)|Forrás: Wikipédia
Végül azonban megszületett a Kalmár-jelentés, amelyet az ET parlamenti közgyűlése elsöprő többséggel fogadott el 2014 áprilisában (naná, hogy a román delegáció többségében ellene szavazott), és amely azóta – a 2003-as, egy fokkal visszafogottabb Gross-jelentés után – referenciapont lett az európai kisebbségpolitikában – legalábbis elméletben, mert a gyakorlat sokszor épp a dokumentum szellemével ellentétes képet mutat.
Az európai diskurzusban különösen a kollektív jogok fogalmát volt nehéz elismertetni, a Magyarországgal szomszédos államok ellenállását is leginkább ez váltotta ki. „Az én mérnöki, fizikusi agyammal képtelen vagyok felfogni,
– érzékelteti a helyzet faramuci voltát Kalmár, aki azt is megemlíti, hogy miközben a szlovákok és a csehek a Beneš-dekrétumok révén mai napig elfogadják a kollektív bűnösség elvét, ugyanezt a kollektív jelleget a jogok területére már nem hajlandók kiterjeszteni.
Ennek megfelelően alakult a különböző vegyes bizottságokban zajló munka minősége is. Mint elmondta, jelenleg a szerbekkel a legjobb a viszony, Belgrád ment a legmesszebb a kisebbségi autonómiák elismerése terén, az utóbbi két évben a horvátokkal is kitűnően alakultak a kapcsolatok, a szlovénekkel szintén; a szlovákokkal van néhány vitás kérdés (például a kettős állampolgárság ügye), Ukrajnával teljesen befagytak a kapcsolatok, a románokkal pedig, mint említettük, évek óta patthelyzet van.
A szomszédságpolitikának és a kisebbségi jogok körüli nézeteltéréseknek azért van óriási tétje, mert Közép-Európa nemzetei együttműködésre vannak ítélve. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződéssel, az Osztrák–Magyar Monarchia széthullásával a térségben kis, egymással torzsalkodó
amelyet az elmúlt száz évben – korszakonként változó mértékben – három, birodalmi potenciállal rendelkező ország töltött be: Németország, Oroszország (azaz sokáig a Szovjetunió) és Törökország (ez utóbbi talán meglepően hangozhat, de a jelentős muszlim népességgel rendelkező balkáni országokban, mint Bosznia vagy Albánia, nagyon erős a török befolyás).
Václav Havel csehszlovák elnök, Antall József magyar miniszterelnök és Lech Wałęsa lengyel államfő aláírják a Visegrádi Nyilatkozatot, 1991. február 15-én|Fotó: Soós Lajos/MTI
Ezért volt zseniális invenció az Antall József miniszterelnök kezdeményezésére életre hívott visegrádi együttműködés:
A visegrádi csoportot (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) egyelőre ugyan nem tervezik bővíteni, de a különböző V4+ konstrukciók, illetve olyan párhuzamos együttműködések, mint a Három Tenger kezdeményezés (Nagy Lajos királyunk már tudhatott valamit...), a közép-kelet-európai összefogás intézményesülése irányába mutatnak.
„Egyedül nem vagyunk képesek választ adni korunk kihívásaira” – húzza alá a Kereszténydemokrata Néppárt politikusa, kihívásból márpedig van bőven, elég, ha a migrációra gondolunk; különösen egy olyan korban, amikor az Európai Unió elfordulni látszik önnön gyökereitől, az alapító atyáknak a római jog – görög filozófia – keresztény erkölcs háromszögében mozgó eszméitől.
és ebben a viszonyrendszerben kiemelt szerepet kell kapjon a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése is – mondja Kalmár, aki minden regionális érdekellentét dacára optimista, hisz úgy véli, Európa országai ennél súlyosabb történelmi konfliktusok nyomán is képesek voltak kialakítani egy működő modus vivendit.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Háztetőket szakított, fákat döntött ki és elárasztotta az utcákat a vihar szerdán Sinaián és a Prahova-völgyének több közkedvelt üdülőtelepén.
A Salrom igazgatójának lemondását és új bánya megnyitását követelték Parajdon. A környezetvédelmi miniszter szerint nem orvosolható pusztán vadászattal a medveprobléma.
Jelentős gazdasági bűncselekmény gyanújával nyomoz a Kovászna megyei ügyészség. Hétfőn több házkutatást is végrehajtottak, amelyek során okiratokat és informatikai eszközöket foglaltak le.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A gyanú szerint az orvos pénzt kért egy műtét elvégzéséért.
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.