// 2025. december 8., hétfő // Mária

Közép-Európa összefogásra van ítélve – de mi lesz a nemzeti kisebbségekkel?

// HIRDETÉS

A magyar–román kapcsolatok elég mélyen szárnyalnak, az őshonos európai kisebbségek helyzetéről szóló Kalmár-jelentés „atyja” mégis derűlátó.

Tudják, mikor ülésezett utoljára a magyar–román kisebbségi vegyes bizottság? 2011-ben, jegyzőkönyv pedig 2009-ben készült utoljára – ezt a nem túl szívderítő tényt mi is Kalmár Ferenc Andrásnak a Sapientia EMTE kolozsvári karán megtartott előadásából tudtuk meg. Kalmár kereszténydemokrata politikus, Magyarország szomszédségpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, továbbá az említett vegyesbizottság (és még további öt másik) magyar társelnöke, aki már származásánál fogva is érdekelt az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésében, lévén brassói születésű.

A „rendes” szakmáját tekintve fizikus Kalmár helyenként igen plasztikusan fogalmaz: szerinte

a politika mocsár, de benne dől el a nemzetek sorsa,

ő pedig azért választotta politikai krédójául a kereszténydemokráciát, mert ha már meg kell merítkezni ebben a mocsárban (szalonképesebben fogalmazva: „kompromisszumokat kell kötni”), akkor legyen egy szilárd erkölcsi mérce a szeme előtt és biztos talaj a lába alatt.

Kompromisszumokat márpedig muszáj kötni: mikor az Európa Tanács kisebbségi albizottságába került, szembesülnie kellett azzal, hogy a strasbourgi testületet jószerivel csak a szexuális kisebbségek helyzete és a romaprobléma érdekli.

„Ez szép és jó, de mi lesz a mi székelyeinkkel?”

– tette fel a kérdést Kalmár, aki Kovács Elvira délvidéki képviselővel együtt egy új, az európai őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló jelentésen kezdett dolgozni. (A dolog pikantériája, hogy a jelentéstevői státusért egy görög politikus asszonnyal kellett megküzdenie, aki azért lett volna különös választás erre a feladatra, mert Görögország alkotmánya el sem ismeri a nemzeti kisebbségek létét.)

Az európai nyelvi kisebbségek térképe (részlet)|Forrás: Wikipédia

Végül azonban megszületett a Kalmár-jelentés, amelyet az ET parlamenti közgyűlése elsöprő többséggel fogadott el 2014 áprilisában (naná, hogy a román delegáció többségében ellene szavazott), és amely azóta – a 2003-as, egy fokkal visszafogottabb Gross-jelentés után – referenciapont lett az európai kisebbségpolitikában – legalábbis elméletben, mert a gyakorlat sokszor épp a dokumentum szellemével ellentétes képet mutat.

Az európai diskurzusban különösen a kollektív jogok fogalmát volt nehéz elismertetni, a Magyarországgal szomszédos államok ellenállását is leginkább ez váltotta ki. „Az én mérnöki, fizikusi agyammal képtelen vagyok felfogni,

hogyan lehet az egyéni jogok körébe utalni például a nyelvi jogokat, hiszen ha valaki egymagában használja az anyanyelvét, azt orvosi kérdésnek tekintjük”

– érzékelteti a helyzet faramuci voltát Kalmár, aki azt is megemlíti, hogy miközben a szlovákok és a csehek a Beneš-dekrétumok révén mai napig elfogadják a kollektív bűnösség elvét, ugyanezt a kollektív jelleget a jogok területére már nem hajlandók kiterjeszteni.

Ennek megfelelően alakult a különböző vegyes bizottságokban zajló munka minősége is. Mint elmondta, jelenleg a szerbekkel a legjobb a viszony, Belgrád ment a legmesszebb a kisebbségi autonómiák elismerése terén, az utóbbi két évben a horvátokkal is kitűnően alakultak a kapcsolatok, a szlovénekkel szintén; a szlovákokkal van néhány vitás kérdés (például a kettős állampolgárság ügye), Ukrajnával teljesen befagytak a kapcsolatok, a románokkal pedig, mint említettük, évek óta patthelyzet van.

A szomszédságpolitikának és a kisebbségi jogok körüli nézeteltéréseknek azért van óriási tétje, mert Közép-Európa nemzetei együttműködésre vannak ítélve. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződéssel, az Osztrák–Magyar Monarchia széthullásával a térségben kis, egymással torzsalkodó

nemzetállamok sokasága jött létre, és kialakult egy geopolitikai értelemben vett hatalmi vákuum,

amelyet az elmúlt száz évben – korszakonként változó mértékben – három, birodalmi potenciállal rendelkező ország töltött be: Németország, Oroszország (azaz sokáig a Szovjetunió) és Törökország (ez utóbbi talán meglepően hangozhat, de a jelentős muszlim népességgel rendelkező balkáni országokban, mint Bosznia vagy Albánia, nagyon erős a török befolyás).

Václav Havel csehszlovák elnök, Antall József magyar miniszterelnök és Lech Wałęsa lengyel államfő aláírják a Visegrádi Nyilatkozatot, 1991. február 15-én|Fotó: Soós Lajos/MTI

Ezért volt zseniális invenció az Antall József miniszterelnök kezdeményezésére életre hívott visegrádi együttműködés:

a közép-európai országoknak össze kell fogniuk, hogy a rivalizáló nagyhatalmak helyett ők maguk töltsék be a keletkezett űrt, és önálló politikai-hatalmi centrumot alakítsanak ki.

A visegrádi csoportot (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) egyelőre ugyan nem tervezik bővíteni, de a különböző V4+ konstrukciók, illetve olyan párhuzamos együttműködések, mint a Három Tenger kezdeményezés (Nagy Lajos királyunk már tudhatott valamit...), a közép-kelet-európai összefogás intézményesülése irányába mutatnak.

„Egyedül nem vagyunk képesek választ adni korunk kihívásaira” – húzza alá a Kereszténydemokrata Néppárt politikusa, kihívásból márpedig van bőven, elég, ha a migrációra gondolunk; különösen egy olyan korban, amikor az Európai Unió elfordulni látszik önnön gyökereitől, az alapító atyáknak a római jog – görög filozófia – keresztény erkölcs háromszögében mozgó eszméitől.

Az összefogáshoz azonban kíméletlen, tabukat nem ismerő tárgyalásokra, érdemi párbeszédre van szükség,

és ebben a viszonyrendszerben kiemelt szerepet kell kapjon a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése is – mondja Kalmár, aki minden regionális érdekellentét dacára optimista, hisz úgy véli, Európa országai ennél súlyosabb történelmi konfliktusok nyomán is képesek voltak kialakítani egy működő modus vivendit.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mit adtak nekünk a bevásárlókozpontok?

Sólyom István

Ha nem tart sehová a történelem, nincs nagy közös cél, csak a saját életünk menedzselése marad.

Mindenki hagyja békén Vida Gábort! Avagy az ideológiák fölöttébb káros voltáról

Varga László Edgár

Miért veszélyes manapság, ha az ember vállalja az önálló véleményét?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Hihetünk-e még a szemünknek? Eligazodás egy rohamosan változó vizuális kultúrában

Sánta Miriám

A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.

Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam

Sólyom István

A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nemzeti ünnep helyett nemzeti cirkusz Gyulafehérváron – hírmix
Főtér

Nemzeti ünnep helyett nemzeti cirkusz Gyulafehérváron – hírmix

A románok elsöprő többsége szereti a hazáját és büszke Romániára. „Ki az a Sara?” – liszttel és egyéb alapélelmiszerekkel dekorálta ki volt párja autóját egy nő.

Tavaszra elkészülhet Erdély legnagyobb kiskereskedelmi parkja
Krónika

Tavaszra elkészülhet Erdély legnagyobb kiskereskedelmi parkja

Gőzerővel építik a fejlesztő és a helyi hivatalosságok által Erdély legnagyobb kiskereskedelmi (retail) parkjának nevezett, több mint 100 millió euróból megvalósítandó létesítményt Szászfenes község területén.

Egy ex-fodrásznő ült egy vízügyi intézmény vezetőségében… és 100 000 embernek ma nincs vize…
Főtér

Egy ex-fodrásznő ült egy vízügyi intézmény vezetőségében… és 100 000 embernek ma nincs vize…

… az államelnök szerint, ha egy miniszter hazudik, az nem olyan gáz, mintha milliókat lopott volna… és Románia lesz az első NATO-tagállam, amelynek HISAR-osztályú járőrhajója van.

„Nekihajtok az első szembejövő autónak” – külföldön fogták el a szándékosan balesetet okozó román férfit
Székelyhon

„Nekihajtok az első szembejövő autónak” – külföldön fogták el a szándékosan balesetet okozó román férfit

Szándékosan nekihajtott egy másik autónak, ezáltal egy 21 éves fiatalember, valamint annak egyéves és négyhónapos lánya életét oltotta ki az a 38 éves Ialomița megyei férfi, akit Nagy-Britanniában azonosítottak és vettek őrizetbe a hatóságok.

Orbán Viktor közelgő háborúról szóló kijelentése a román sajtó figyelmét is felkeltette
Krónika

Orbán Viktor közelgő háborúról szóló kijelentése a román sajtó figyelmét is felkeltette

A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt
Székelyhon

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt

Eltűnt személy felkutatásához kér segítséget egy család a közösségi médiában. A felhívás szerint egy 39 éves nőt keresnek, aki december 5-én délután elhagyta a székelyudvarhelyi Riverside bevásárlóközpontot, azóta nem tudnak kapcsolatba lépni vele.

// még több főtér.ro
Így gyilkoltak a dualizmuskori szatmári nők
2025. november 24., hétfő

Így gyilkoltak a dualizmuskori szatmári nők

Úgy történt, hogy fokhagyma helyett arzén került a tejfölös pecsenyébe – a Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórum történelem szekciójának előadásain jártunk.

Így gyilkoltak a dualizmuskori szatmári nők
2025. november 24., hétfő

Így gyilkoltak a dualizmuskori szatmári nők

Úgy történt, hogy fokhagyma helyett arzén került a tejfölös pecsenyébe – a Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórum történelem szekciójának előadásain jártunk.

Drakula bekapja… és élvezi!
2025. november 19., szerda

Drakula bekapja… és élvezi!

A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.

Drakula bekapja… és élvezi!
2025. november 19., szerda

Drakula bekapja… és élvezi!

A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.

Így vonatozunk Erdélyben
2025. október 20., hétfő

Így vonatozunk Erdélyben

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

Így vonatozunk Erdélyben
2025. október 20., hétfő

Így vonatozunk Erdélyben

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

Különvélemény

Mit adtak nekünk a bevásárlókozpontok?

Sólyom István

Ha nem tart sehová a történelem, nincs nagy közös cél, csak a saját életünk menedzselése marad.

Mindenki hagyja békén Vida Gábort! Avagy az ideológiák fölöttébb káros voltáról

Varga László Edgár

Miért veszélyes manapság, ha az ember vállalja az önálló véleményét?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Hihetünk-e még a szemünknek? Eligazodás egy rohamosan változó vizuális kultúrában

Sánta Miriám

A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.

Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam

Sólyom István

A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.

// HIRDETÉS