Pisilővárosból kulturális fellegvárrá nőné ki magát Nagyvárad

Nagyvárad évtizedeken keresztül „pisilőváros” volt, fogalmazott nemrég egy, a várost jól ismerő kultúraszervező ismerősöm, de a megnevezés nem tőle, hanem egy helybéli vécésnénitől származik. És arra utal, hogy a román-magyar határ mentén található városban az elmúlt közel száz évben többnyire csak egy pisilés erejéig álltak meg a turistabuszok. Mindegy, hogy Kolozsvárra, a Székelyföldre vagy éppen Budapestre tartottak.

Ady egykori Pece-parti Párizsa nem tudta hosszabb időre ott tartani őket, sem látnivalói, sem kulturális programkínálata nem volt megfelelően helyrerakva ehhez. Ezen próbál most drasztikusan változtatni a jelenlegi városvezetés, Ilie Bolojan polgármester ugyanis még első mandátuma alatt eldöntötte: visszaadja a városnak száz évvel ezelőtti fénykorát és turisták tízezreit ejti ámulatba. A szecessziós paloták, műemlék épületek felújítása, a belváros gyalogos övezetté való átalakítása csak egyik vetülete a grandiózus tervnek – a látogatókat nem csak odacsalogatni kell, hanem ott is kell tartani. Ezt a célt szolgálja a hatalmas népszerűségnek örvendő akvapark és a gombamód szaporodó múzeumok is.

Fel sem tudnánk sorolni, hogy ezekből hány nyílt vagy nyílik a közeljövőben, de a hely maga ez esetben sem elég, a helyben nem szűkölködő felújított vár látványos tereit

meg kell tölteni tartalommal. Minőségi tartalommal,

hangsúlyozza Imre Zoltán, aki kulturális menedzserként három hónapja irányítja a város kulturális intézményeit és nem titkolt célja, hogy a pár éve megnyitott vármúzeum bekerüljön a nemzetközi körfogásba.

Nem ülne zsebre tett kézzel. Imre Zoltán, a vármúzeum kulturális menedzsere előadóként a balatonszárszói József Attila Emlékházban. Fotó: Facebook

A nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum élén eltöltött négy év alatt nemcsak vezetői tapasztalatra, hanem széleskörű kapcsolathálóra is szert tett, ezt vetné be annak érdekében, hogy a vár széles tereiben szakmailag kifogástalan, más városbeli érdeklődőket is vonzó állandó és időszakos kiállításokat hozzanak létre. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeummal (PIM) és a hozzá tartozó intézményekkel, a debreceni Déri Múzeummal való együttműködés után a budapesti Magyar Nemzeti Múzeummal lépnének partnerségre, kérnének szakmai támogatást a munkához.

A PIM-mel való együttműködés gyümölcsözőnek bizonyult. „Nekik köszönhetjük, hogy a gyűjtemény rendbe van téve, és az Ady-múzeum újra megjelent a város kulturális térképén” – mondja Imre Zoltán. Vezetése alatt számos időszakos kiállítást szerveztek az egykori Müllerájban, de könyvbemutatókat és más rendezvényeket is tartottak egyre nagyobb látogatottság mellett.

„Fontos, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat a PIM-mel, bárhogyan is változzon a vezetőség” – teszi hozzá, hangsúlyozva, hogy E. Csorba Csilla és Prőhle Gergely főigazgatósága idején egyaránt jó kapcsolatot ápolt a budapesti intézménnyel. Melyet a várban is folytatna, ennek gyümölcse az itt megnyitott, kuriózumnak számító, digitális technikára épülő Weöres Sándor-kiállítás is.

„Bóbita, Bóbita táncol, Körben az angyalok ülnek." A Petőfi Irodalmi Múzeum interaktív Weöres-kiállítása a várbeli boltívek alatt.

„Többször kaptam visszajelzést Budapestről, hogy ha lenne rá lehetőség és nagyobb hely, akkor más jellegű irodalmi kiállítást is létre tudnánk hozni Nagyváradon. Ennek nagyon örültem, mert a vár adott. Hegyi Katalin, a Weöres-tárlat kurátora úgy jellemezte, hogy talán ez a legjobb az összes helyiség közül, ahova eddig eljutott az anyag. A vár régies hangulatához, a boltíves terekhez szépen illett a digitális technika.”

„Ez az első lépés, mert a jövőben nem csak az irodalmat, és nemcsak a magyar irodalmat, hanem Nagyvárad multikulturális jellegét is szeretnénk bemutatni. A zsidóság múltját, a románság kulturális életét, és persze, a magyarságét is". A Weöres-kiállítás „folytatásaként” a Nyugat és Babits Mihály tevékenységét ismerhetnék meg a váradiak. De a vármúzeum vezetése

nemcsak hazai és magyarországi tárlatokban gondolkodik, a nemzetközi porondra is betörne.

Ennek bizonyítéka a múlt héten megnyitott, Salvador Dalí, Marc Chagall és Giorgio de Chirico munkáit bemutató tárlat, amivel a kulturális menedzser szerint már sikerült is bekerülni a nemzetközi körforgásba.

Salvador Dalí, a húzónév. A katalán-spanyol művész szürreális világa más városokból és Magyarországról is vonzza az érdeklődőket.

A Kesauri-gyűjtemény (a műgyűjtő család világhírű képzőművészek munkáit felölelő, a világ körül utazó kollekciója) kezelőit Imre Zoltán a Toulouse-Lautrec-tárlatuk kapcsán kereste meg, mely akkor épp nem volt Európában. „Átnézve az ajánlatukat, megtaláltam ezt a három mester munkáiból összeállított, bibliai témájú tárlatot. Mivel jönnek az ünnepek, rögtön ráharaptam” – meséli.

A 96 munkát felölelő kiállítás révén a 20. század első évtizedeinek lenyűgöző, szürreális képei tárulnak a látogató elé. Ennek része Dalí Paternostere, Chagall Izráel 12 törzse, illetve de Chirico Szent János – Jelenések könyve című sorozata. Képzőművészeti alkotásoktól, kisplasztikáktól faliszőnyegig, szobroktól érmékig sok minden megtalálható a január 30-áig látogatható tárlaton.

Íme egy kis ízelítő:

A szürrealisták világát újabb nagyszabású kiállítás követi: februártól a francia impresszionista festőművész és szobrász, Edgar Degas munkái kerülnek fel az ősi falakra. „A nagyváradi vár nem csak olyan tér, ahol előadásokat, konferenciákat tartanak, hanem jóval több. Úgy tűnik, hogy a nemzetközi hullámba bekerülve újabb nagy neveket tudunk hozni” – mondja Imre Zoltán, aki szerint Angela Lupșea múzeumigazgató is nyitott arra, hogy emeljék a szintet.

Tristan Tzara román írónak és a magyar avantgárd képviselőjének, Kassák Lajosnak szintén szentelnének egy tárlatot. „Nem kizárt, hogy meg tudjuk valósítani, mert a PIM-mel már van együttműködési szerződésünk, és hozzájuk tartózik a Kassák-múzeum is. Az ő segítségükkel és a Tzara-gyűjtemények őrzőivel közösen szeretnénk egy dadaista kiállítást. De Franciaországig is el szeretnénk jutni, mert például

ahhoz, hogy egy Brâncuși-kiállítást megnyissunk, el kell jutni a párizsi Brâncuși-múzeumig.

Mindenféleképpen szeretnénk így nyitni a körzőt, persze, lassan, egyből nem lehet” – mondja Imre Zoltán. Ehhez folyamatosan növelni kell a kiállítóterek, tárlók biztonságtechnikáját, eleget tenni a műtárgyak szállítására vonatkozó uniós szabályoknak.

A kulturális menedzser nemcsak külföldi, hanem hazai együttműködésekben is gondolkodik, hogy a vármúzeumban bemutatott világhírű tárlatok más városok, Kolozsvár vagy akár Bukarest kulturális intézményeibe is eljussanak. Addig is a nagyvárosok lakóinak Váradig kell menniük, hogy gyönyörködhessenek az említett világhírű mesterek munkáiban, és mennek is: akár a távoli Marosvásárhelyről is vannak csoportjaik.

Helyből nincs hiány. A Nagyváradi Vármúzeum a kétszintes középkori Fejedelmi Palota egész szárnyait foglalja el

A debreceniek már szervezett túrák keretében érkeznek a két város közötti kulturális kapocs révén: míg a váradiak a francia impresszionisták műveit felsorakoztató kiállítás, az Impressziók kedvéért keltek át a határon, a cívis város lakóit a szürrealisták álomszerű világa vonzza. De más külföldi turisták is betévednek a három nyelven – románul, magyarul és angolul – feliratozott tárlatra.

Az időszakosak mellett az állandó kiállítások sorát is bővítenék, mégpedig a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum segítségével: velük készülnek együttműködésre lépni annak érdekében, hogy a váradi várban a városalapító Szent László király vagy a szintén itt eltemetett Luxemburgi Zsigmond korát megidézzék.

Őrzők a strázsán. A múzeum középkori anyaggal is gazdagodna, Szent László és Luxemburgi Zsigmond korát is felidéznék. Fotók: a Nagyváradi Vármúzeum hivatalos Facebook-oldala

De nemcsak a várban, városszerte folyik a munka, pár hete nyitotta meg kapuit a látogatók előtt az évekig gyümölcslerakatként használt Teleki (Városháza) utcai zsinagóga, melynek felújított falai között a várost egykoron felvirágoztató zsidó közösségnek állítanának emléket. Az állandó kiállításon a deportálást felidéző kordokumentumoktól a koncentrációs táborok rabruhájáig számos tárgyi emlék lesz látható, a nyitás decemberben várható.

Ezzel párhuzamosan két egyedi kulturális intézmény is épül Váradon:

Románia első szecessziós múzeuma és az ország első szabadkőműves múzeuma. A belső terek kitalálása, tervezése és a gyűjtemények létrehozása javában zajlik nemzetközi szakmai segítség mellett, a kiállítási anyag egy részét aukciós házaktól vásárolják. Két éven belül mindkettő látogatható lesz.

Imre Zoltán szerint Nagyvárad újra él. „Múzeum múzeum hátán nyílik. A Körösvidéki Múzeum is új helyre költözött, ott is egyre-másra nyílnak a kiállítások. Úgy tűnik, hiába kisebb a város, az itteni kínálat mennyiségben és remélhetőleg minőségben is ütni fogja bármelyik nagyobb város, Kolozsvár vagy akár Bukarest kulturális programkínálatát. A kultúra valahogy feljebb került egy polccal Nagyváradon.”