// 2024. november 16., szombat // Ödön
Nagyvárad

Pisilővárosból kulturális fellegvárrá nőné ki magát Nagyvárad

// HIRDETÉS

Dalí, Chagall, Toulouse-Lautrec, Degas, Brâncuși – világhírű képzőművészek munkái, múzeumi együttműködések révén szerezné vissza száz évvel ezelőtti kultúrközpont státusát a Pece-parti Párizs. Tervekből nincs hiány.

Nagyvárad évtizedeken keresztül „pisilőváros” volt, fogalmazott nemrég egy, a várost jól ismerő kultúraszervező ismerősöm, de a megnevezés nem tőle, hanem egy helybéli vécésnénitől származik. És arra utal, hogy a román-magyar határ mentén található városban az elmúlt közel száz évben többnyire csak egy pisilés erejéig álltak meg a turistabuszok. Mindegy, hogy Kolozsvárra, a Székelyföldre vagy éppen Budapestre tartottak.

Ady egykori Pece-parti Párizsa nem tudta hosszabb időre ott tartani őket, sem látnivalói, sem kulturális programkínálata nem volt megfelelően helyrerakva ehhez. Ezen próbál most drasztikusan változtatni a jelenlegi városvezetés, Ilie Bolojan polgármester ugyanis még első mandátuma alatt eldöntötte: visszaadja a városnak száz évvel ezelőtti fénykorát és turisták tízezreit ejti ámulatba. A szecessziós paloták, műemlék épületek felújítása, a belváros gyalogos övezetté való átalakítása csak egyik vetülete a grandiózus tervnek – a látogatókat nem csak odacsalogatni kell, hanem ott is kell tartani. Ezt a célt szolgálja a hatalmas népszerűségnek örvendő akvapark és a gombamód szaporodó múzeumok is.

Fel sem tudnánk sorolni, hogy ezekből hány nyílt vagy nyílik a közeljövőben, de a hely maga ez esetben sem elég, a helyben nem szűkölködő felújított vár látványos tereit

meg kell tölteni tartalommal. Minőségi tartalommal,

hangsúlyozza Imre Zoltán, aki kulturális menedzserként három hónapja irányítja a város kulturális intézményeit és nem titkolt célja, hogy a pár éve megnyitott vármúzeum bekerüljön a nemzetközi körfogásba.

Nem ülne zsebre tett kézzel. Imre Zoltán, a vármúzeum kulturális menedzsere előadóként a balatonszárszói József Attila Emlékházban. Fotó: Facebook

A nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum élén eltöltött négy év alatt nemcsak vezetői tapasztalatra, hanem széleskörű kapcsolathálóra is szert tett, ezt vetné be annak érdekében, hogy a vár széles tereiben szakmailag kifogástalan, más városbeli érdeklődőket is vonzó állandó és időszakos kiállításokat hozzanak létre. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeummal (PIM) és a hozzá tartozó intézményekkel, a debreceni Déri Múzeummal való együttműködés után a budapesti Magyar Nemzeti Múzeummal lépnének partnerségre, kérnének szakmai támogatást a munkához.

A PIM-mel való együttműködés gyümölcsözőnek bizonyult. „Nekik köszönhetjük, hogy a gyűjtemény rendbe van téve, és az Ady-múzeum újra megjelent a város kulturális térképén” – mondja Imre Zoltán. Vezetése alatt számos időszakos kiállítást szerveztek az egykori Müllerájban, de könyvbemutatókat és más rendezvényeket is tartottak egyre nagyobb látogatottság mellett.

„Fontos, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat a PIM-mel, bárhogyan is változzon a vezetőség” – teszi hozzá, hangsúlyozva, hogy E. Csorba Csilla és Prőhle Gergely főigazgatósága idején egyaránt jó kapcsolatot ápolt a budapesti intézménnyel. Melyet a várban is folytatna, ennek gyümölcse az itt megnyitott, kuriózumnak számító, digitális technikára épülő Weöres Sándor-kiállítás is.

„Bóbita, Bóbita táncol, Körben az angyalok ülnek." A Petőfi Irodalmi Múzeum interaktív Weöres-kiállítása a várbeli boltívek alatt.

„Többször kaptam visszajelzést Budapestről, hogy ha lenne rá lehetőség és nagyobb hely, akkor más jellegű irodalmi kiállítást is létre tudnánk hozni Nagyváradon. Ennek nagyon örültem, mert a vár adott. Hegyi Katalin, a Weöres-tárlat kurátora úgy jellemezte, hogy talán ez a legjobb az összes helyiség közül, ahova eddig eljutott az anyag. A vár régies hangulatához, a boltíves terekhez szépen illett a digitális technika.”

„Ez az első lépés, mert a jövőben nem csak az irodalmat, és nemcsak a magyar irodalmat, hanem Nagyvárad multikulturális jellegét is szeretnénk bemutatni. A zsidóság múltját, a románság kulturális életét, és persze, a magyarságét is". A Weöres-kiállítás „folytatásaként” a Nyugat és Babits Mihály tevékenységét ismerhetnék meg a váradiak. De a vármúzeum vezetése

nemcsak hazai és magyarországi tárlatokban gondolkodik, a nemzetközi porondra is betörne.

Ennek bizonyítéka a múlt héten megnyitott, Salvador Dalí, Marc Chagall és Giorgio de Chirico munkáit bemutató tárlat, amivel a kulturális menedzser szerint már sikerült is bekerülni a nemzetközi körforgásba.

Salvador Dalí, a húzónév. A katalán-spanyol művész szürreális világa más városokból és Magyarországról is vonzza az érdeklődőket.

A Kesauri-gyűjtemény (a műgyűjtő család világhírű képzőművészek munkáit felölelő, a világ körül utazó kollekciója) kezelőit Imre Zoltán a Toulouse-Lautrec-tárlatuk kapcsán kereste meg, mely akkor épp nem volt Európában. „Átnézve az ajánlatukat, megtaláltam ezt a három mester munkáiból összeállított, bibliai témájú tárlatot. Mivel jönnek az ünnepek, rögtön ráharaptam” – meséli.

A 96 munkát felölelő kiállítás révén a 20. század első évtizedeinek lenyűgöző, szürreális képei tárulnak a látogató elé. Ennek része Dalí Paternostere, Chagall Izráel 12 törzse, illetve de Chirico Szent János – Jelenések könyve című sorozata. Képzőművészeti alkotásoktól, kisplasztikáktól faliszőnyegig, szobroktól érmékig sok minden megtalálható a január 30-áig látogatható tárlaton.

Íme egy kis ízelítő:

A szürrealisták világát újabb nagyszabású kiállítás követi: februártól a francia impresszionista festőművész és szobrász, Edgar Degas munkái kerülnek fel az ősi falakra. „A nagyváradi vár nem csak olyan tér, ahol előadásokat, konferenciákat tartanak, hanem jóval több. Úgy tűnik, hogy a nemzetközi hullámba bekerülve újabb nagy neveket tudunk hozni” – mondja Imre Zoltán, aki szerint Angela Lupșea múzeumigazgató is nyitott arra, hogy emeljék a szintet.

Tristan Tzara román írónak és a magyar avantgárd képviselőjének, Kassák Lajosnak szintén szentelnének egy tárlatot. „Nem kizárt, hogy meg tudjuk valósítani, mert a PIM-mel már van együttműködési szerződésünk, és hozzájuk tartózik a Kassák-múzeum is. Az ő segítségükkel és a Tzara-gyűjtemények őrzőivel közösen szeretnénk egy dadaista kiállítást. De Franciaországig is el szeretnénk jutni, mert például

ahhoz, hogy egy Brâncuși-kiállítást megnyissunk, el kell jutni a párizsi Brâncuși-múzeumig.

Mindenféleképpen szeretnénk így nyitni a körzőt, persze, lassan, egyből nem lehet” – mondja Imre Zoltán. Ehhez folyamatosan növelni kell a kiállítóterek, tárlók biztonságtechnikáját, eleget tenni a műtárgyak szállítására vonatkozó uniós szabályoknak.

A kulturális menedzser nemcsak külföldi, hanem hazai együttműködésekben is gondolkodik, hogy a vármúzeumban bemutatott világhírű tárlatok más városok, Kolozsvár vagy akár Bukarest kulturális intézményeibe is eljussanak. Addig is a nagyvárosok lakóinak Váradig kell menniük, hogy gyönyörködhessenek az említett világhírű mesterek munkáiban, és mennek is: akár a távoli Marosvásárhelyről is vannak csoportjaik.

Helyből nincs hiány. A Nagyváradi Vármúzeum a kétszintes középkori Fejedelmi Palota egész szárnyait foglalja el

A debreceniek már szervezett túrák keretében érkeznek a két város közötti kulturális kapocs révén: míg a váradiak a francia impresszionisták műveit felsorakoztató kiállítás, az Impressziók kedvéért keltek át a határon, a cívis város lakóit a szürrealisták álomszerű világa vonzza. De más külföldi turisták is betévednek a három nyelven – románul, magyarul és angolul – feliratozott tárlatra.

Az időszakosak mellett az állandó kiállítások sorát is bővítenék, mégpedig a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum segítségével: velük készülnek együttműködésre lépni annak érdekében, hogy a váradi várban a városalapító Szent László király vagy a szintén itt eltemetett Luxemburgi Zsigmond korát megidézzék.

Őrzők a strázsán. A múzeum középkori anyaggal is gazdagodna, Szent László és Luxemburgi Zsigmond korát is felidéznék. Fotók: a Nagyváradi Vármúzeum hivatalos Facebook-oldala

De nemcsak a várban, városszerte folyik a munka, pár hete nyitotta meg kapuit a látogatók előtt az évekig gyümölcslerakatként használt Teleki (Városháza) utcai zsinagóga, melynek felújított falai között a várost egykoron felvirágoztató zsidó közösségnek állítanának emléket. Az állandó kiállításon a deportálást felidéző kordokumentumoktól a koncentrációs táborok rabruhájáig számos tárgyi emlék lesz látható, a nyitás decemberben várható.

Ezzel párhuzamosan két egyedi kulturális intézmény is épül Váradon:

Románia első szecessziós múzeuma és az ország első szabadkőműves múzeuma. A belső terek kitalálása, tervezése és a gyűjtemények létrehozása javában zajlik nemzetközi szakmai segítség mellett, a kiállítási anyag egy részét aukciós házaktól vásárolják. Két éven belül mindkettő látogatható lesz.

Imre Zoltán szerint Nagyvárad újra él. „Múzeum múzeum hátán nyílik. A Körösvidéki Múzeum is új helyre költözött, ott is egyre-másra nyílnak a kiállítások. Úgy tűnik, hiába kisebb a város, az itteni kínálat mennyiségben és remélhetőleg minőségben is ütni fogja bármelyik nagyobb város, Kolozsvár vagy akár Bukarest kulturális programkínálatát. A kultúra valahogy feljebb került egy polccal Nagyváradon.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele
Főtér

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

Régészek és nyomozók is vizsgálódnak: feltehetően egy gyermek csontjai kerültek elő egy építkezés során
Krónika

Régészek és nyomozók is vizsgálódnak: feltehetően egy gyermek csontjai kerültek elő egy építkezés során

A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.

 

Ceaușescut dicsérte George Simion, elraboltak egy nőt Sepsiszentgyörgyön, drágult a repülés Kolozsvárról – hírek hétfőn
Főtér

Ceaușescut dicsérte George Simion, elraboltak egy nőt Sepsiszentgyörgyön, drágult a repülés Kolozsvárról – hírek hétfőn

Az AUR-vezér most a kommunizmus után vágyakozók hátát vakargatja. Novembertől többe kerül a repjegy Kolozsvárról.

Büdös ügy: az Európai Unió Bírósága elé idézik Romániát
Székelyhon

Büdös ügy: az Európai Unió Bírósága elé idézik Romániát

Az EB álláspontja szerint a román hatóságok eddigi erőfeszítései nem elégségesek, ezért az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát szennyvízgyűjtési és -feldolgozási kötelezettségek teljes körű betartásának elmulasztása miatt.

Botrány egy Hargita megyei kórházban, őrizetben az agresszíven viselkedő férfi
Krónika

Botrány egy Hargita megyei kórházban, őrizetben az agresszíven viselkedő férfi

Őrizetbe vettek szerda este a maroshévízi rendőrök egy férfit, aki botrányt keltett a város kórházában és agresszívan viselkedett az egészségügyi személyzettel szemben.

Élelem nélkül, embertelen körülmények között dolgoztattak Kovászna megyeieket Magyarországon
Székelyhon

Élelem nélkül, embertelen körülmények között dolgoztattak Kovászna megyeieket Magyarországon

Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS