// 2026. április 12., vasárnap // Gyula

Megmutatják, hol voltak a váradi királysírok

// HIRDETÉS

Most erre van a városnak pénze. Évek múltán talán fel is tárják őket.

Erdély egyik legnagyobb műemlék-épületegyüttesének újabb fontos részével találkozhatnak hamarosan a turisták. A nagyváradi önkormányzat ugyanis pénzt szán a királysírok és az egykori gótikus székesegyház helyének megjelölésére a vár fejedelmi palotájának udvarán – írja a Krónika.

 

A fontos lelőhelyek látványossá tétele a turisták számára egyelőre ideiglenes megoldás, nyilatkozta a Krónikának Mihálka Nándor, a vármúzeum régésze: a várudvar rendezése során másféle típusú kőből kirajzolják az egykori gótikus székesegyház falait, de nem emelnek vagy süllyesztenek semmit az udvar szintjéhez képest. 

 

A régész azt valószínűsíti, hogy az egykori székesegyházban eltemetett királyok sírjait kőből kifaragott lappal fogják megjelölni, erre az önkormányzat 120 ezer lejt különített el. Olyan megoldás lenne ideális szerinte, amely később lehetővé tenné a teljes régészeti feltárást, majd a sírok teljes bemutatását. Az ásatások márciusban indulnak, ahogy az időjárás engedi, ezzel párhuzamosan szigetelik a fejedelmi palota falait, ez a beavatkozás fő célja tulajdonképpen, hogy ne szivárogjon be a csapadéklé az alapozásnál oda, ahol már feltárták és bemutatták a volt székesegyház darabjait.

 

 

A kistemplom feltárt alapzata a váradi várban | Erdély László felvétele

 

A palota alapozásának aljáig fognak leásni, ebben a mélységben vannak a királysírok is, de az udvar közepén, nem a fejedelmi palota fala mellett, így azokat nem tárják fel, csak megjelölik. A váradi püspöki székesegyház fénykorában a Kárpát-medence egyik legnagyobb épülete volt, 80 méter hosszú és 45 méter széles. Biztosan négy magyar királynak volt itt a nyughelye: az alapító Szent László királyé, Luxemburgi Zsigmondé és feleségéé, Mária királynőé és I. Károly Róbert király feleségéé, Beatrix királynéé, mesélte Mihálka Nándor.

 

Ezt a székesegyházat lerombolták a 17. században, falait elhordták, a 19. századra teljesen nyoma vész, de Szent László sírját a század végén megtalálja Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője, magyarázta Mihálka, aki abban nem reménykedik, hogy csontokat is találnak majd a sírokban, mert azokat a középkor végén kifosztották, és már Rómer Flórisék sem találtak emberi maradványokat. Az azóta eltelt 130 évben viszont akkorát fejlődött a technika, hogy a helyszínből és az ott rejtőző leletekből sokkal több mindent meg lehet állapítani, mint korábban, ezért lenne indokolt egy alapos régészeti feltárás, nemcsak a sírok megjelölése.

 

Az egykori székesegyház alapjainak feltárása óriási feladat lenne, területe közel akkora, mint egy focipályáé, 15 ezer köbméter föld megmozgatását feltételezi, és ezt csak uniós pénzekből van remény kivitelezni, magyarázta a régész.

 

 

Bíró Attila Róbert 3D animációban rekonstruálta, hogy nézhetett ki Várad középkori vára és székesegyháza

 

Ezzel párhuzamosan folytatják a várfalak és a bástyák felújítását annak ellenére, hogy a fejlesztési minisztérium elutasította az ezt célzó pályázatot, az önkormányzat igyekszik más forrást keresni ehhez a sok időt és még több pénzt igénylő beruházáshoz. A bástyák a kezelése, kitakarítása, szintcsökkentése és a burkolat helyreállítása a cél, ezekre már készen áll a terv.

 

A váradi vár belső épületeit 2016-ra újították fel és adták át a turizmusnak, kulturális eseményeknek, múzeumnak, civil szervezeteknek. Az akkor megnyitott épületeket Mihálka Nándor mutatta be a Főtér olvasóinak:

 

 

Az idénre tervezett feltárásokról és felújításokról további részleteket olvashatnak a Krónika cikkében.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Főtér

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát

Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.

„Határtalanul magyarok”. Debreceni kampánygyűlésen Orbán Viktor és Kelemen Hunor
Krónika

„Határtalanul magyarok”. Debreceni kampánygyűlésen Orbán Viktor és Kelemen Hunor

A határon túli magyarok számára van nagy tétje a választásnak, hiszen az elmúlt 16 év nemzetegyesítési politikája hosszabb távra is garantálja az ő túlélésüket – jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön Debrecenben.

Vádat emeltek az elnökválasztás érvénytelenítése után uszító AUR-os képviselő ellen – hírmix
Főtér

Vádat emeltek az elnökválasztás érvénytelenítése után uszító AUR-os képviselő ellen – hírmix

További híreink: a korábban kőolajat is szállító Traian Băsescu szerint sürgősen korlátozni kéne az üzemanyag-fogyasztást, Donald Trump pedig kihagyja a bukaresti B9-csúcsot.

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában
Székelyhon

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában

Autójavító műhelyben keletkezett tűzhöz riasztották csütörtök este a csíkszeredai tűzoltókat.

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban
Krónika

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban

Az 1989-es rendszerváltás utáni évben megalapítottam a Wildt József Tudományos Társaságot, aminek céljai közt a matematikán kívül kulturális, történelmi örökségünk ápolása is szerepelt.

Felelősségre vonnák Mihai Tîrnoveanut, amiért magyarellenes uszítással gyalázta meg a húsvét ünnepét
Székelyhon

Felelősségre vonnák Mihai Tîrnoveanut, amiért magyarellenes uszítással gyalázta meg a húsvét ünnepét

Az unitáriusok Rómája – így emlegették régen Bölönt, amelynek vártemplomáról a Nemzet útja vezetője az állítja, hogy korábban ortodox volt. Mihai Tîrnoveanut történelemhamisítással vádolják és panaszt tesznek ellene a diszkriminációellenes tanácsnál.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS