// 2026. október 21., szerda // Orsolya

Megmutatják, hol voltak a váradi királysírok

// HIRDETÉS

Most erre van a városnak pénze. Évek múltán talán fel is tárják őket.

Erdély egyik legnagyobb műemlék-épületegyüttesének újabb fontos részével találkozhatnak hamarosan a turisták. A nagyváradi önkormányzat ugyanis pénzt szán a királysírok és az egykori gótikus székesegyház helyének megjelölésére a vár fejedelmi palotájának udvarán – írja a Krónika.

 

A fontos lelőhelyek látványossá tétele a turisták számára egyelőre ideiglenes megoldás, nyilatkozta a Krónikának Mihálka Nándor, a vármúzeum régésze: a várudvar rendezése során másféle típusú kőből kirajzolják az egykori gótikus székesegyház falait, de nem emelnek vagy süllyesztenek semmit az udvar szintjéhez képest. 

 

A régész azt valószínűsíti, hogy az egykori székesegyházban eltemetett királyok sírjait kőből kifaragott lappal fogják megjelölni, erre az önkormányzat 120 ezer lejt különített el. Olyan megoldás lenne ideális szerinte, amely később lehetővé tenné a teljes régészeti feltárást, majd a sírok teljes bemutatását. Az ásatások márciusban indulnak, ahogy az időjárás engedi, ezzel párhuzamosan szigetelik a fejedelmi palota falait, ez a beavatkozás fő célja tulajdonképpen, hogy ne szivárogjon be a csapadéklé az alapozásnál oda, ahol már feltárták és bemutatták a volt székesegyház darabjait.

 

 

A kistemplom feltárt alapzata a váradi várban | Erdély László felvétele

 

A palota alapozásának aljáig fognak leásni, ebben a mélységben vannak a királysírok is, de az udvar közepén, nem a fejedelmi palota fala mellett, így azokat nem tárják fel, csak megjelölik. A váradi püspöki székesegyház fénykorában a Kárpát-medence egyik legnagyobb épülete volt, 80 méter hosszú és 45 méter széles. Biztosan négy magyar királynak volt itt a nyughelye: az alapító Szent László királyé, Luxemburgi Zsigmondé és feleségéé, Mária királynőé és I. Károly Róbert király feleségéé, Beatrix királynéé, mesélte Mihálka Nándor.

 

Ezt a székesegyházat lerombolták a 17. században, falait elhordták, a 19. századra teljesen nyoma vész, de Szent László sírját a század végén megtalálja Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője, magyarázta Mihálka, aki abban nem reménykedik, hogy csontokat is találnak majd a sírokban, mert azokat a középkor végén kifosztották, és már Rómer Flórisék sem találtak emberi maradványokat. Az azóta eltelt 130 évben viszont akkorát fejlődött a technika, hogy a helyszínből és az ott rejtőző leletekből sokkal több mindent meg lehet állapítani, mint korábban, ezért lenne indokolt egy alapos régészeti feltárás, nemcsak a sírok megjelölése.

 

Az egykori székesegyház alapjainak feltárása óriási feladat lenne, területe közel akkora, mint egy focipályáé, 15 ezer köbméter föld megmozgatását feltételezi, és ezt csak uniós pénzekből van remény kivitelezni, magyarázta a régész.

 

 

Bíró Attila Róbert 3D animációban rekonstruálta, hogy nézhetett ki Várad középkori vára és székesegyháza

 

Ezzel párhuzamosan folytatják a várfalak és a bástyák felújítását annak ellenére, hogy a fejlesztési minisztérium elutasította az ezt célzó pályázatot, az önkormányzat igyekszik más forrást keresni ehhez a sok időt és még több pénzt igénylő beruházáshoz. A bástyák a kezelése, kitakarítása, szintcsökkentése és a burkolat helyreállítása a cél, ezekre már készen áll a terv.

 

A váradi vár belső épületeit 2016-ra újították fel és adták át a turizmusnak, kulturális eseményeknek, múzeumnak, civil szervezeteknek. Az akkor megnyitott épületeket Mihálka Nándor mutatta be a Főtér olvasóinak:

 

 

Az idénre tervezett feltárásokról és felújításokról további részleteket olvashatnak a Krónika cikkében.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére
Székelyhon

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére

Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.

// még több főtér.ro
Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS