// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Megmutatják, hol voltak a váradi királysírok

// HIRDETÉS

Most erre van a városnak pénze. Évek múltán talán fel is tárják őket.

Erdély egyik legnagyobb műemlék-épületegyüttesének újabb fontos részével találkozhatnak hamarosan a turisták. A nagyváradi önkormányzat ugyanis pénzt szán a királysírok és az egykori gótikus székesegyház helyének megjelölésére a vár fejedelmi palotájának udvarán – írja a Krónika.

 

A fontos lelőhelyek látványossá tétele a turisták számára egyelőre ideiglenes megoldás, nyilatkozta a Krónikának Mihálka Nándor, a vármúzeum régésze: a várudvar rendezése során másféle típusú kőből kirajzolják az egykori gótikus székesegyház falait, de nem emelnek vagy süllyesztenek semmit az udvar szintjéhez képest. 

 

A régész azt valószínűsíti, hogy az egykori székesegyházban eltemetett királyok sírjait kőből kifaragott lappal fogják megjelölni, erre az önkormányzat 120 ezer lejt különített el. Olyan megoldás lenne ideális szerinte, amely később lehetővé tenné a teljes régészeti feltárást, majd a sírok teljes bemutatását. Az ásatások márciusban indulnak, ahogy az időjárás engedi, ezzel párhuzamosan szigetelik a fejedelmi palota falait, ez a beavatkozás fő célja tulajdonképpen, hogy ne szivárogjon be a csapadéklé az alapozásnál oda, ahol már feltárták és bemutatták a volt székesegyház darabjait.

 

 

A kistemplom feltárt alapzata a váradi várban | Erdély László felvétele

 

A palota alapozásának aljáig fognak leásni, ebben a mélységben vannak a királysírok is, de az udvar közepén, nem a fejedelmi palota fala mellett, így azokat nem tárják fel, csak megjelölik. A váradi püspöki székesegyház fénykorában a Kárpát-medence egyik legnagyobb épülete volt, 80 méter hosszú és 45 méter széles. Biztosan négy magyar királynak volt itt a nyughelye: az alapító Szent László királyé, Luxemburgi Zsigmondé és feleségéé, Mária királynőé és I. Károly Róbert király feleségéé, Beatrix királynéé, mesélte Mihálka Nándor.

 

Ezt a székesegyházat lerombolták a 17. században, falait elhordták, a 19. századra teljesen nyoma vész, de Szent László sírját a század végén megtalálja Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője, magyarázta Mihálka, aki abban nem reménykedik, hogy csontokat is találnak majd a sírokban, mert azokat a középkor végén kifosztották, és már Rómer Flórisék sem találtak emberi maradványokat. Az azóta eltelt 130 évben viszont akkorát fejlődött a technika, hogy a helyszínből és az ott rejtőző leletekből sokkal több mindent meg lehet állapítani, mint korábban, ezért lenne indokolt egy alapos régészeti feltárás, nemcsak a sírok megjelölése.

 

Az egykori székesegyház alapjainak feltárása óriási feladat lenne, területe közel akkora, mint egy focipályáé, 15 ezer köbméter föld megmozgatását feltételezi, és ezt csak uniós pénzekből van remény kivitelezni, magyarázta a régész.

 

 

Bíró Attila Róbert 3D animációban rekonstruálta, hogy nézhetett ki Várad középkori vára és székesegyháza

 

Ezzel párhuzamosan folytatják a várfalak és a bástyák felújítását annak ellenére, hogy a fejlesztési minisztérium elutasította az ezt célzó pályázatot, az önkormányzat igyekszik más forrást keresni ehhez a sok időt és még több pénzt igénylő beruházáshoz. A bástyák a kezelése, kitakarítása, szintcsökkentése és a burkolat helyreállítása a cél, ezekre már készen áll a terv.

 

A váradi vár belső épületeit 2016-ra újították fel és adták át a turizmusnak, kulturális eseményeknek, múzeumnak, civil szervezeteknek. Az akkor megnyitott épületeket Mihálka Nándor mutatta be a Főtér olvasóinak:

 

 

Az idénre tervezett feltárásokról és felújításokról további részleteket olvashatnak a Krónika cikkében.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS