Felvétel: Erdély László
Király!
szabot
2018. február 15. csütörtök, 16:32
Most erre van a városnak pénze. Évek múltán talán fel is tárják őket.
Erdély egyik legnagyobb műemlék-épületegyüttesének újabb fontos részével találkozhatnak hamarosan a turisták. A nagyváradi önkormányzat ugyanis pénzt szán a királysírok és az egykori gótikus székesegyház helyének megjelölésére a vár fejedelmi palotájának udvarán – írja a Krónika.
 
A fontos lelőhelyek látványossá tétele a turisták számára egyelőre ideiglenes megoldás, nyilatkozta a Krónikának Mihálka Nándor, a vármúzeum régésze: a várudvar rendezése során másféle típusú kőből kirajzolják az egykori gótikus székesegyház falait, de nem emelnek vagy süllyesztenek semmit az udvar szintjéhez képest. 
 
A régész azt valószínűsíti, hogy az egykori székesegyházban eltemetett királyok sírjait kőből kifaragott lappal fogják megjelölni, erre az önkormányzat 120 ezer lejt különített el. Olyan megoldás lenne ideális szerinte, amely később lehetővé tenné a teljes régészeti feltárást, majd a sírok teljes bemutatását. Az ásatások márciusban indulnak, ahogy az időjárás engedi, ezzel párhuzamosan szigetelik a fejedelmi palota falait, ez a beavatkozás fő célja tulajdonképpen, hogy ne szivárogjon be a csapadéklé az alapozásnál oda, ahol már feltárták és bemutatták a volt székesegyház darabjait.
 
A kistemplom alapzata a váradi várban
 
A kistemplom feltárt alapzata a váradi várban | Erdély László felvétele
 
A palota alapozásának aljáig fognak leásni, ebben a mélységben vannak a királysírok is, de az udvar közepén, nem a fejedelmi palota fala mellett, így azokat nem tárják fel, csak megjelölik. A váradi püspöki székesegyház fénykorában a Kárpát-medence egyik legnagyobb épülete volt, 80 méter hosszú és 45 méter széles. Biztosan négy magyar királynak volt itt a nyughelye: az alapító Szent László királyé, Luxemburgi Zsigmondé és feleségéé, Mária királynőé és I. Károly Róbert király feleségéé, Beatrix királynéé, mesélte Mihálka Nándor.
 
Ezt a székesegyházat lerombolták a 17. században, falait elhordták, a 19. századra teljesen nyoma vész, de Szent László sírját a század végén megtalálja Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője, magyarázta Mihálka, aki abban nem reménykedik, hogy csontokat is találnak majd a sírokban, mert azokat a középkor végén kifosztották, és már Rómer Flórisék sem találtak emberi maradványokat. Az azóta eltelt 130 évben viszont akkorát fejlődött a technika, hogy a helyszínből és az ott rejtőző leletekből sokkal több mindent meg lehet állapítani, mint korábban, ezért lenne indokolt egy alapos régészeti feltárás, nemcsak a sírok megjelölése.
 
Az egykori székesegyház alapjainak feltárása óriási feladat lenne, területe közel akkora, mint egy focipályáé, 15 ezer köbméter föld megmozgatását feltételezi, és ezt csak uniós pénzekből van remény kivitelezni, magyarázta a régész.
 
 
Bíró Attila Róbert 3D animációban rekonstruálta, hogy nézhetett ki Várad középkori vára és székesegyháza
 
Ezzel párhuzamosan folytatják a várfalak és a bástyák felújítását annak ellenére, hogy a fejlesztési minisztérium elutasította az ezt célzó pályázatot, az önkormányzat igyekszik más forrást keresni ehhez a sok időt és még több pénzt igénylő beruházáshoz. A bástyák a kezelése, kitakarítása, szintcsökkentése és a burkolat helyreállítása a cél, ezekre már készen áll a terv.
 
A váradi vár belső épületeit 2016-ra újították fel és adták át a turizmusnak, kulturális eseményeknek, múzeumnak, civil szervezeteknek. Az akkor megnyitott épületeket Mihálka Nándor mutatta be a Főtér olvasóinak:
 
 
Az idénre tervezett feltárásokról és felújításokról további részleteket olvashatnak a Krónika cikkében.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25360
A románok, a maguk balkániságával berobbantak Európába, a legmagasabb szinten. És tessék, a szerző szerint a renitens, rebellis Magyarország ott is jobban teljesít!
Három nap alatt jó sokat repül helikopterrel és repülővel.
Amint az várható volt, a szövetség 33+10 tulipánossal vág neki az európai parlamenti választásoknak.
Miért is van az, hogy annyi ön- és közveszélyes tragacs gurul a mioritikus haza közútjain? Az ember elolvassa a cikket, és örökre elmegy a kedve a használt autóktól.
Az abszurditás határát már rég túllépte ez az ügy, de még mindig lehet fokozni.
Ha Románia első kisebbségi államelnöke ilyen csigasebességgel dönti el, mi legyen, mi ne legyen, a végítélet is lejár, mire végre határozottan kimond valamit.
A századik válogatottságát ünneplő Dzsudzsák Balázs passzaiból születtek a horvátok elleni gólok.
Pert veszített a MOGYE, elő kell kaparnia a mindeddig rejtegetett dokumentumokat.
Igen szoros versenyben a folytonosság legyőzte a változást.
Mert az erre használható pénzt a kormány a helyi klientúra zsebébe tömi, ugyanis négyévenként ők működtetik a szavazógépet.
Nem elég, hogy Magyarország folyton ki akarja szakítani Erdélyt a mioritikus haza testéből, a Fekete-tenger felől egyre közeleg a nagy orosz mackó.
Még megérjük, hogy a mioritikus haza lesz a Hadúr Jani a kerületben.
Nem időutazáson vett részt Kolozsvár polgármestere, „csak” az Európai Bizottság start-up konferenciáján, melyet Kolozsváron szerveztek.