Hurrá! Maia Sandu visszaadta Traian Băsescu moldovai állampolgárságát – hírek kedden

Örömteli keddi napra virradt a rendszerváltás utáni legeredetibb és legviccesebb román államelnöke, Traian Băsescu, aki ismét megkapta a moldovai állampolgárságot. A hírt Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke jelentette be. A volt államfő egyszer már a zsebében tudhatta a moldovai ̶b̶u̶l̶e̶t̶i̶n̶t̶ ̶, személyazonossági igazolványt, ám 2017-ben az akkori oroszbarát elnök, Igor Dodon megfosztotta tőle.

A döntésre Băsescu is reagált a közösségi médiában, ahol megköszönte Maia Sandunak a gesztust, és biztosította őt arról, hogy a jövőben is rendületlenül támogatja Moldova Európai Unióhoz való csatlakozását, valamint a két ország és a román nemzet újraegyesítését.

A moldovai államfő hangsúlyozta, hogy Traian Băsescu kormányoktól függetlenül, mindig és feltétel nélkül támogatta a moldovai polgárokat.

– fogalmazott Sandu.

Az államelnök a moldovai állampolgárok nevében köszönetet mondott Băsescunak, amiért hivatali ideje alatt segített egy történelmi igazságtalanság jóvátételében és megkönnyítette a román állampolgárság visszaszerzését a moldovaiak számára, ösztöndíjakat biztosított a fiataloknak, és folyamatos támogatást nyújtott az országnak.

Traian Băsescu és felesége, Maria 2016 nyarán kaptak először moldovai állampolgárságot. Igor Dodon még ugyanazon év végén aláírta azt a rendeletet, amellyel megvonta a státuszt a volt román elnöktől, a feleségétől azonban nem. Băsescu 2017 tavaszán bíróságon támadta meg a döntést, kérve a rendelet megsemmisítését.

A chișinăui ítélőtábla azonban 2018 májusában helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését, amely Igor Dodonnak adott igazat az ügyben. Ezt a korábbi politikai döntést írta felül most a Maia Sandu.

A kormány által előkészített új közalkalmazotti bértörvénytervezetnek leginkább az egészségügyi szektorban örülhetnek. Míg a közszféra más területein – például a helyi közigazgatásban – a pótlékok megnyirbálása miatt akár csökkenhetnek is a bruttó jövedelmek, az egészségügyben a kabinet jelentősen megemeli az alapbéreket, és megtartja a közvetlenül az orvosi munkához kapcsolódó speciális juttatásokat.

A munkaügyi minisztérium számításai szerint a reform célja a kiszámíthatóság növelése, a pályakezdők itthon tartása, valamint az azonos pozícióban lévő, de eltérő intézményekben dolgozó alkalmazottak közötti bérszakadékok felszámolása.

A bérreform logikája ugyanakkor némi magyarázatot igényel, hisz úgy nő látványosan az alapbér, hogy a bruttó juttatás összege alig változik. Ennek hátterében egy tudatos szerkezeti átalakítás áll, azaz a tárca a változó jövedelemnek számító pótlékokat részben beépíti az alapbérbe, így csökkentve a pótlékoktól való függőséget.

Jelenleg ugyanis a kórházak költségvetési lehetőségeitől függően két, teljesen azonos beosztású orvos vagy asszisztens fizetése között ég és föld is lehet a különbség. A reform ezt a szakadékot hidalná át azzal, hogy a rangsor alján lévők bérét felhúzza, a kirívóan magas pótlékrendszereket pedig észszerűsíti.

A teljes közszférát tekintve a legjelentősebb alapbér-növekedés a főorvosok esetében lesz tapasztalható, akiknek az alapjuttatása 16 százalékkal emelkedik: a 2026-os 14 127 lejről 16 400 lejre nő 2027-ben. Ezzel egy időben a pótlékokkal kiegészített bruttó jövedelem középértéke már jóval visszafogottabban alakul, 21 437 lejről 22 016 lejre nő, ami alig 3 százalékos növekedést jelent.

Míg 2026-ban egy főorvos bruttó jövedelme az őt alkalmazó intézménytől függően rendkívül tág határok – 17 588 és 32 206 lej – között mozgott, addig 2027-re ez a sáv 20 127 és 28 738 lej közé szűkül. Így a rosszabbul finanszírozott kórházak főorvosai érezhetően többet visznek majd haza.

Az asszisztensek körében a pótlékok összege jelenleg elérheti a havi jövedelem 52 százalékát, ami az egyik legmagasabb arány az egész költségvetési rendszerben. Az új szabályozásnak megfelelően a főasszisztensek nettó jövedelmének középértéke 28 százalékkal nő a 2026-os 6084 lejről 7790 lejre. A korábbi 8413–14 522 lejes bruttó bérsáv helyett az új rendszerben 9952 és 14 308 lej közötti bruttó juttatásra számíthatnak.

A pályakezdő asszisztensek esetében a kormány kiemelt célja a szakma vonzóvá tétele. Az ő alapbérüket csaknem 27 százalékkal emelik meg, ami így a korábbi 5530 lejről 7011 lejre nő.

Eltérően más ágazatoktól, ahol a reform teljesen eltörli a különleges juttatásokat, az egészségügy a tevékenység magas kockázata és komplexitása miatt egyedi elbírálás alá esik. Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter a tervezet bemutatásakor megerősítette, hogy a speciális szakterületek pótlékait nem lehet és nem is szabad beolvasztani az általános bérrendszerbe.

– magyarázta Dragoș Pîslaru.

A jogszabály továbbra is garantálja, hogy a váltott műszakban végzett munka és a túlórák után jár a pluszpénz, ahogyan a hétvégi és a hivatalos munkaszüneti napokon végzett tevékenységet is emelt díjazással jár. Az orvosi ügyeletek a normál munkaidőn kívül külön fizetett kategóriák maradnak, és a készenléti ügyeletek esetében is érvényben maradnak a korábbi speciális, emelt szintű javadalmazási szabályok.

Házkutatást tartottak a rendőrök hétfőn Argeș megyében, miután egy 22 éves fiatal nőt egy klasszikusnak mondható, jövendőmondó trükkel vertek át Bukarestben. A gyanúsított a rítus ürügyén elkérte az áldozat ékszereit, majd értéktelen papírdarabokra cserélte azokat.

A történet május 2-án kezdődött, amikor a sértett feljelentést tett a bukaresti 15-ös számú rendőrőrsön. A nyomozás adatai szerint még aznap délután a főváros 4. kerületében, egy kórház épülete előtt leszólította a fiatal nőt egy ismeretlen asszony, és felajánlotta neki, hogy megjósolja a jövőjét. A sikeres jóslathoz elengedhetetlenül szüksége van a lány által viselt ékszerekhez – tette hozzá gyorsan, mire a gyanútlan áldozat azonnal átadta az értékeit. A szibilla azonban egy óvatlan pillanatban papírfecnikre cserélte az pakkot. A rendőrség szerint az okozott kár megközelíti a 2500 lejt.

A nyomozók gyorsan azonosították a feltételezett elkövetőt, egy 49 éves Argeș megyei nőt, és a beszerzett bizonyítékok alapján a fővárosi rendőrök az Argeș megyei rendőr-felügyelőség támogatásával házkutatást tartottak a gyanúsított lakhelyén.

Az akció sikeres volt, az elrejtett ékszerek egy részét megtalálták és lefoglalták. A nőt előállították, és a kihallgatását követően 24 órára őrizetbe vették. Az ügyben a 4. kerületi bíróság mellett működő ügyészség irányításával folytatódik az eljárás, miközben a hatóságok azt is vizsgálják, hogy a nő elkövetett-e korábban hasonló bűncselekményeket.

A hatóságok az eset kapcsán arra intik a lakosságot, hogy legyenek rendkívül körültekintőek, mivel a csalók gyakran használják ki az emberek pillanatnyi érzelmi kiszolgáltatottságát vagy jóhiszeműségét. Azt tanácsolják, hogy közterületeken – különösen kórházak, templomok, piacok vagy megállók közelében – senki ne adja át az értéktárgyait ismeretleneknek, még akkor sem, ha azokat gyógyítás, rontáslevétel vagy jövőmondás miatt kérik el. Különösen kerülni kell az olyan helyzeteket, ahol az idegenek az értéktárgyak becsomagolását, letakarását vagy papírba göngyölését kérik egy bemutató kedvéért, mert ez szinte minden esetben a tárgyak észrevétlen lenyúlását szolgálja.