// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina
Botházi Mária Botházi Mária

A nő, aki láthatatlan lett

// HIRDETÉS

Érezte az odafigyelést, amikor előre engedték az ajtónál a boltban, a hivatalban vagy a munkahelyén, amikor felsegítették a kabátját, amikor készségesen útbaigazították, arcát-alakját végigpásztázták.

(Külön)Vélemény

Szerző: Botházi Mária
2018. október 30., 12:29

Sosem feszélyezte, ha rádudálnak a kamionosok, utánafütyülnek a kőművesek vagy az ácsok, magasabbra a tetőt, kiáltotta vissza az utóbbiaknak némi irodalmi igénnyel, de csak a munkavezető, a hatvanas szaki vette a lapot. (Mert a mai erdélyi hatvanas szakiknál és melósoknál műveltebbeket talán nem hordott hátán a föld. Még akkoriban, amikor a nyolc óra munka, de a nyolc óra szórakozás is alig volt tartalommal megtölthető, olvastak a gyárban a satupadon és otthon a rökamién elheverve, nagyszerű irodalmat, amit a Kriterion kiadó lelkes szerkesztői a legkifinomultabb ízléssel válogattak össze a közönségnek. Így adódott, hogy van ma a világnak egy olyan szeglete, ahol egyetemi tanárokat megszégyenítő műveltséggel töltik a keresztrejtvényeket és válaszolnak a tévés kvízek kérdéseire az egykori munkásosztály képviselői.)

Szóval amikor a hatvanas munkavezető leszólt, hogy ő inkább zabot hegyezne, vagy

amikor füttyögés és dudaszó kísérte lépteit,

valamiféle nyugodt rendje lett a lustán terpeszkedő augusztosoknak vagy a pattogóan friss májusoknak. De persze más hónapoknak is, csak a szerző nehéz szívvel áldozna most egy hosszú bekezdést a naptári év havi lebontású jellemzésének. Mondjuk hóviharban nem tartották szemmel a kőművesek, a sofőrök pedig mereven figyelték az utat, de még ilyenkor is, amikor hálózsák-jellegű kabátot viselt hótaposó csizmával, érezte, hogy észreveszi a postás, a rendőr, de még a villanyszerelő is, így, ebben sorrendben.

Érezte az odafigyelést, amikor előre engedték az ajtónál a boltban, a hivatalban vagy a munkahelyén, amikor felsegítették a kabátját, amikor készségesen útbaigazították, arcát-alakját végigpásztázták (ilyenkor befelé mindig szélesen vigyorgott, mert a férfiak, akik azt hiszik, diszkréten teszik ezt, olyan feszült és fókuszált figyelemmel merülnek el a részletekben, amit nem lehet nem észrevenni). Az évek során kialakította, hogy épp mennyire lehet feltűnés nélkül félrefordítania a fejét, hogy tudja, ki fordul utána az utcán, szerette, ha utána fordulnak, feldobódott tőle, jó nőnek érezte magát.

Egyébként tényleg nem volt rossz nő, még így a negyvenes évei végére sem,

tudják, az az igyekvő típus, aki mindig le szeretne adni öt-tíz kilót, de akin azért minden a helyén domborodik, és ezt nem rejti véka alá. Mint a középkorú nők általában, szedte a magnéziumot és hol pilatesre, hol jógára járt, újabban pedig kocogott és hetente elment szaunázni. Mindettől nem fogyott, de legalább nem hízott, szinte kényszeresen mozgott, anélkül működésképtelennek hitte magát. Azt remélte, az izzadás jobban hidratálja az arcbőrét, hogy kevésbé ráncosodik majd, de sajnos mindez attól függött, hogy a majd szó mikorra értendő.

Mert ugye erőfeszítéseinknek nyolcvan százaléka kárba vész és csak húsz százaléka hasznosul, igaz ez a szépségápolásra is, és már most látszott, hogy ez a húsz százalék hosszú távon épp csak valamivel több a semminél. Ha negyven évvel korábban születik, ebben a korban azt mondták volna róla, hogy szépen öregszik, és örülhetett volna ezüstbe hajló hajszínének, szépen mélyülő ráncainak, annak, hogy alig ereszkedett meg a szemhéja, hogy csak nehéz éjszakák után sötétek a karikák a szeme alatt, s hogy teste szépen kerekedik, épp annyira, hogy ne ereszkedjen nagyon alá, ami korábban fennmaradt. Ám sajnos épp azokban az időkben született, hogy mára, amikor középkorúnak neveztetik, harcolnia kelljen az idővel.

Persze mondhatnánk, hogy miért nem olvasott önsegítő könyveket és miért nem nézett motivációs videókat, hogy elfogadja önmagát.

De járhatott volna terápiára, asszonykórusba vagy előadásokra a nőszervezethez.

Csakhogy egyrészt nagyon unta ezeket, ideje sem volt rá, hisz mint ismeretes, ilyenkor már nagy ház sok házimunkával, nyűgösödő férj, kamaszgyerekek, idősödő szülők, felelősségteljes munkahely, satöbbi. De ez már nem is érdekes, sokkal lényegesebb a másrészt: az, hogy szerette a külvilág szemében viszontlátni önmagát.

Ám a külvilág egy ideje nem látta őt. Nem úgy látta. Elhalkult, bezárult, sterillé, lelketlenné lett körülötte az utca, a bolt, a hivatal. Surrogott, ami korábban harsány volt. Éles volt, ami korábban lekerekített szélű. Távolságot tartott az odafigyelés. Feladták a kabátot, előreengedték az ajtónál, de gépies, tisztelettudó udvariassággal. Megvárta a buszsofőr, de nem nézett cinkosan a visszapillantó tükörbe, miután az ajtók halkan zárultak. A szembejövők rápillantottak az utcán, majd átnéztek rajta kifejezéstelenül, és fölösleges lett óvatosan oldalra sandítani. S mintha összebeszéltek volna a városban a szakik, mindannyian eltűntek az épülő falak, tetők, rossz vezetékek, lógó kábelek között. Ha néha még dudált pár rövidlátó kamionos nyáridőben, összerezzent: azt nézte, milyen nő jön mögötte, s ha senki nem jött, a ruháját igazgatta – talán felcsúszott, talán kigombolódott, talán elszakadt.

Úgy érezte, hogy ő, mint test, mint arc, lassan kitörlődik a létezésből.

A világ megvan, ő pedig hiányzik belőle. Pedig köszönnek neki az utcán, és leghamarabb hozzá lépnek oda útbaigazításért az idegenek. Ilyenkor türelemmel, mosolyogva, érthetően magyaráz. A nő, aki láthatatlan lett, több nyelven is kedvesen el tudja mondani, merre van az állomás.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről
Krónika

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről

Egyeztetést kezdeményezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a román zászló napjához benyújtott módosító javaslatáról, miután az jókora botrányt okozott, és számos bírálat érte.

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS