Bebizonyosodott, hogy van igény a magyar szinkronos és feliratos filmek romániai forgalmazására – véli Nagy Csilla, a Cine Europa forgalmazó cég menedzsere. És most már a törvény is lehetővé teszi.
#mozizzanyanyelven – ezzel a címkével terjednek a magyar szinkronos vagy feliratos filmek romániai vetítését népszerűsítő események a Facebookon. Az anyanyelven élvezhető, hivatalos moziforgalmazásba került produkciók többsége animáció: legutóbb a Hihetetlen történet az óriás körtéről című dán rajzfilmnek örvendhettek a román nyelvvel még hadilábon álló kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi vagy sepsiszentgyörgyi magyar gyerekek.
A jó hír az, hogy ezt most már nem csak afféle speciális vetítések, különleges alkalmak keretében tehetik meg, idén január 19-étől ugyanis hatályba lépett az a törvény, amely
olyan mozikban, amelyek a film románul feliratozott vagy szinkronizált változatát is műsoron tartják az adott időszakban.
Mint arról beszámoltunk, a képviselőház múlt év decemberében szavazta meg a törvényt, amelybe ez a kitétel az RMDSZ módosító indítványa révén került be, és amely megerősíti a mozitörvény módosításáról korábban hozott sürgősségi kormányrendeletet.
Módosító indítványa beterjesztésénél az RMDSZ azzal érvelt, hogy a kisebbségek által lakott térségekben az anyanyelvű filmek vetítése segítené a közösség nemzeti, kulturális identitásának megőrzését és fejlesztését, hozzájárulva az ezt garantáló alkotmányos előírás betartásához. A korábban hatályos román mozitörvény ugyanis tiltotta az olyan idegen nyelvű filmek nyilvános vetítését az ország területén, amelyeket nem láttak el román felirattal vagy szinkronnal.
A Hivatalos Közlönyben idén januárban publikált – és ezáltal hatályba lépett – új jogszabály ehhez képest tartalmaz egy fontos kiegészítést: ezután nem kötelező román felirat vagy szinkron legyen a filmek összes vetítésén, lehetséges a nemzeti kisebbségek nyelvére lefordítva is műsorra tűzni azokat – amennyiben ugyanaz a film párhuzamosan románul is megy ugyanazokban a mozikban, más vetítési órákban.
Amikor 2016 végén a Cine Europa forgalmazó – egy magyarországi cég romániai leányvállalataként – elkezdte a román felirattal ellátott magyar szinkronos gyerekfilmek vetítését Erdélyben, a kedvezőtlen jogszabályi környezet miatt csak afféle „speciális alkalomként”, korai órában volt erre lehetőség, ami persze plusz erőfeszítést és költséget igényelt a vetítés kezdeményezői részéről – mondta el portálunknak Nagy Csilla, a forgalmazó menedzsere.
egyrészt mert attól tartottak, hogy törvényt sérthetnek és „ügy” lehet a dologból, másrészt mivel nem voltak meggyőződve arról, hogy piaci értelemben megéri.
A helyzet tisztázása érdekében a forgalmazó a román Országos Filmközponthoz (CNC) fordult, ahonnan – a törvény tanulmányozását követően – azt a választ kapta, hogy a hatályos szabályozás értelmében a külföldi filmeket csak eredeti nyelven és román felirattal/szinkronnal lehet forgalmazni Románia területén, a nemzeti kisebbségek nyelvén ez nem lehetséges. Ami már akkor is érthetetlen volt kicsit – mondja Nagy Csilla –, mivel előfordult olyan, hogy egy maláj produkciót angol nyelven és román felirattal vetítettek, ami szigorú értelemben szintén ellenkezik a törvényi szabályozással, mégsem okozott semmiféle problémát.
A Cine Europa konkrétan akkor kezdett foglalkozni az „anyanyelvi mozizás” kérdésével, amikor megkeresték őket a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivataltól – az ottani mozi megnyitása után ugyanis igény mutatkozott magyar feliratos és szinkronos filmek bemutatására.
ritkábban Nagyváraddal, illetve Csíkszeredával, ez utóbbi helyszínen – mivel egyelőre nincs a városnak mozija – maradtak a „speciális vetítések”.
Dacára a jogszabályi környezet közelmúltig tartó bizonytalanságának, a Cine Europa eddig tíz alkotást hozott forgalomba magyar szinkronnal és román felirattal, többnyire animációkat és családi filmeket, köztük az Irány a bárka! című rajzfilmet, a Breki, a békakirályfit, az Állati nagy szökést, A hetedik törpét, a Graffaló és barátait vagy a Mikulás karácsonyra című produkciót.
Az „anyanyelvi mozizás” tevékenységüknek csak egy szeletét képezi, ők forgalmazzák Romániában például az Oscar-jelölt (és a legjobb női mellékszereplő díját elnyert) Én, Tonya című filmet, illetve két viszonylag friss – az idei TIFF-en megtekinthető – magyar alkotást, Gárdos Éva Budapest noirját, illetve Mészáros Mártától az Aurora Borealis – Északi fényt is.
A magyar szinkronos gyerekfilmek forgalmazásának ötletét egyébként az adta Nagy Csillának, hogy mivel ő maga is 13-14 éves korában volt először moziban, tisztában volt vele, hogy
nem részesülnek a mozizás közösségi élményéből. Márpedig az eddigi tapasztalatok szerint nagyon is közösségi élmény, főleg azoknak a gyerekeknek a számára, akik eddig nem jártak igazi moziteremben.
„Az Irány a bárka! első vásárhelyi vetítése után izgatottan hívott a néni a Művész moziból, hogy ilyet húsz éve nem látott” – mondja Nagy Csilla. Tömegesen jöttek Marosvásárhelyről és környékéről a családok, iskolai csoportok, olyanok is, akik évtizedek óta nem voltak moziban – a filmet így több mint ezren tekintették meg egy hét alatt. „Ott voltam az első kolozsvári vetítésen, kétszáz magyar gyerek volt a moziteremben. Nagyon megható volt” – meséli.
Azóta a mozik is legyűrték kezdeti gyanakvásukat, mivel rájöttek, hogy
És bár még mindig akadnak malőrök – például néha elmulasztják jelezni a moziprogramban, hogy magyar nyelvű vetítésről van szó és a népszerűsítéssel sem foglalkoznak –, az új törvényi szabályozással a korábban aggodalomra okot adó akadályok is eltűntek.
Ez azt is eredményezi, hogy a forgalmazó ezután szélesebb körben, a román médiában és nyilvánosságban is igyekszik promoválni a kisebbségi nyelvű mozizás lehetőségét – bár a közönségverbuválás legfőbb eszközét továbbra is a közösségi médiában való jelenlét, illetve a magyar sajtónak szánt közlemények jelentik. A mozgósításra pedig egyelőre – mindaddig, amíg az egész jelenség nem válik széles körben ismertté és természetessé – nagyon is szükség van, hiszen a mozik a nézőszámok alakulásától, a nézői érdeklődéstől teszik függővé, hogy mennyi ideig tartanak műsoron egy-egy filmet.
„Az a legfontosabb, hogy – bár eleinte én is tartottam az ellenkezőjétől – bebizonyosodott, ez egy sikeres projekt, az anyanyelvi mozizásra reális igény mutatkozik”
– összegzi tapasztalatait Nagy Csilla.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Az egészségügyi minisztérium sürgősségi rendeletet készít elő, amelyik lehetővé tenné az állami intézményeknél alkalmazott orvosok munkaszerződésének felbontását, ha munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
Torockón koncertezett a legendás banda, ahol összefutottunk az emberrel, aki 25 év után először volt Edda koncerten.
Torockón koncertezett a legendás banda, ahol összefutottunk az emberrel, aki 25 év után először volt Edda koncerten.
Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.
Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.
A temesvári Dordeduh úgy szólt koncerten, mint az atom.
A temesvári Dordeduh úgy szólt koncerten, mint az atom.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.