// 2026. november 18., szerda // Jenő

Ön a hitvesét vagy a márciusi ifjakat választaná a forradalom estéjén?

// HIRDETÉS

Fogas kérdés, de a forradalmároknak ilyen, mélyen emberi dilemmákkal is szembe kellett nézniük. Nyáry Krisztián leemelte a piedesztálról ’48 hőseit.

Kolozsváron mutatta be új könyvét az irodalmi hálószobatitkok legfőbb ismerője, Nyáry Krisztián. A Fölébredett a föld – a szerző megfogalmazása szerint – „alulnézetből vagy oldalnézetből” meséli újra az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetét, ismert és kevésbé ismert figurák magánlevelezésének segítségével.

A kolozsvári könyvbemutatót az RMDSZ szervezte, ez abból is látható volt, hogy az érdeklődők az esemény helyszínéül szolgáló magyar színház előterében rögtön hozzájuthattak a magyarországi választási regisztrációról tájékoztató nyomtatványokhoz, és aki még nem tette meg, aláírhatta a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést.

Szerző és műve|Fotó forrása: az RMDSZ kolozsvári szervezetének Facebook-oldala

Visszatérve azonban az alulnézetre: az eseményt felvezető Horváth Anna kolozsvári RMDSZ-elnök szerint ahhoz, hogy ne csak megtanuljuk, hanem meg is értsük a történelmet, le kell emelni a piedesztálról a történelmi szereplőket, akik ugyanolyan hús-vér emberek voltak, mint bármelyikünk. Ezt Nyáry is hasonlóképpen látja: bevallása szerint könyvében emberi sorsokat akart felmutatni, a látható, mindenki által ismert események mögötti figurákat, a maguk kétségeivel, aggodalmaival, félelmeivel, esetlenségeivel.

Ennek pedig igen jó forrása a szereplők magánlevelezése: hiszen azt tudjuk, miről szónokolt mondjuk Kossuth a népgyűléseken, de a feleségének címzett leveleiben olyan problémákról, vívódásokról is beszámolt, amelyeket széles nyilvánosság előtt egy politikus nem vállalhat.

Nyáry Krisztián 163 db. levél alapján rekonstruálja a forradalom napjainak személyes optikával láttatott történetét – mint elmondta, azt a mennyiséget, amely végül bekerült a könyvbe, mintegy 4000 levél áttekintése után válogatta ki, „szőrös szívű” szerkesztője segítségével.

A levelekből egy-egy életút kevésbé ismert vonatkozásai is kirajzolódnak, néhol olyan részletek is, amelyek nem túlzottan hízelgőek a nemzeti pantheon hőseire nézve.

Hogy ez mennyire így van, kiderült abból a „felolvasószínházi” produkcióból, amit a szerző két kolozsvári színművésznővel, Kántor Melindával és Vindis Andreával közösen adott elő. A levelek középpontjában az első magyar alkotmányos miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos alakja áll, az ő életútja elevenedik meg a könnyelmű katonaévektől a vértanúságig – annak a sajátos szerelmi háromszögnek a történetén keresztül, amely a részben horvát származású, magyarul alig beszélő ifjúból reformpárti hazafivá, majd a forradalom mártírjává váló főnemesnek nemcsak a magánéleti viszonyait, hanem a gondolkodásmódját, politikai öntudatra ébredését is befolyásolta.

Az eset igazi pikantériája abban áll, hogy a Batthyány életét nagyban meghatározó két asszony, Zichy Antónia és Zichy Karolina... nővérek voltak. Röviden: Lajos gróf Antóniát (becenevén ’Tóni’) vette feleségül, de idővel szerelmi viszonyba bonyolódott a sógornőjével, Karolinával, Károlyi György gróf feleségével, aki egy Pálma névre keresztelt kislányt is szült neki (vagyis nem neki, mert Károlyi gróf a nevére vette).

A Zichy-nővérek, avagy keresd a nőt a forradalomban (is)!

A Zichy-nővérek személye és életútja nemcsak a családon belüli zegzugos erotikus viszonyrendszer miatt érdekes: az általuk működtetett szalonok a korszak igazi társasági központjai voltak, és Batthyány grófon kívül mások is a hatásuk alá kerültek, például a Karolina vonzásába került Széchenyi István (aki a nővéreket egyébként csak „Batthyány Louis két hölgye”-ként emlegette), de az arisztokratákért nem túlságosan rajongó Petőfi Sándor is a „hon hű leányai”-nak nevezte őket, Karolina pedig a szabadságharc bukása után Klapka György élettársaként szervezte az emigrációt.

A rendhagyó könyvbemutató ezzel szerencsére nem ért véget, Nyáry Krisztián nézői kérdésekre válaszolva még egy sor kevésbé ismert részletet, anekdotát is megosztott a legnépszerűbb magyar nemzeti ünneppel kapcsolatban.

TUDTA?

♦ A márciusi ifjak 12 pontja nem tartalmazott igazán forradalmi újdonságokat, azok nagy része Kossuthék alsóházi programjában már elő volt készítve, ráadásul majdhogynem „nagykoalíciós” támogatást élvezett, mert a liberális ellenzék mellett a konzervatív főrendek jelentős része is támogatta. Petőfiék – a magyar történelem első igazi politikai marketingeseiként – csak egyszerűsítették és lefordították a nép nyelvére.

♦ Az egyetlen igazán forradalmi követelés – a politikai foglyok szabadon bocsátása – meglehetősen kevés elítéltet érintett: szám szerint kettőt. Egyikük Táncsics Mihály volt, a másik pedig egy román jogász, Eftimie Murgu, akit viszont a forradalmárok elfelejtettek kiszabadítani, ezért ő még egy hónapig dutyiban csücsült, amíg valakinek eszébe nem jutott, hogy őt is szabadon kéne bocsátani.

♦ A forradalom kirobbanásának emblematikus helyszínét, a Pilvaxot nem is Pilvaxnak nevezték a márciusi ifjak, hanem – akkori tulajdonosa után – Fillingernek.

♦ Szigorú definíció szerint a márciusi események nem számítottak forradalomnak, vagy csak afféle botcsinálta forradalomnak: az utcán nem folyt vér, nem akartak államformát váltani vagy elszakadni a Habsburg birodalomtól, nem szerettek volna trónfosztást sem (egy elhanyagolható republikánus kisebbség – Petőfiék köre – kivételével, de ezt akkor ők sem nagyon hangoztatták), a két legfőbb jelszó pedig az volt, hogy „Éljen a szabadság!”, illetve „Éljen a király!”

♦ Landerer, a nyomdász maga javasolta az általa jól ismert márciusi ifjaknak, hogy foglalják le önkényesen a nyomdagépet, őt magát pedig zárják be, így cenzori engedély hiányában is kinyomtathatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt.

♦ Apropó Nemzeti dal: Petőfi otthon felejtette a költemény kéziratát, így emlékezetből, sorról sorra kellett bediktálnia a szöveget, ami elég időigényes tevékenységnek bizonyult. A verset aztán a költő sok helyütt elszavalta, kivéve a nemzeti emlékezetben élő ikonikus helyszínt: a Nemzeti Múzeum lépcsőjét. Azaz ott is elszavalta egyszer, de két hónappal később, ráadásul egy olyan tüntetésen, amely az általuk túl mérsékeltnek tartott Batthyány-kormány lemondását követelte.

♦ Mint tudjuk, éhes hassal nem lehet himnuszt énekelni, úgyhogy Jókai, miután összecsukatta az esőben ázó tömeggel az ernyőket, hazaküldte a derék forradalmárokat ébédelni. Minden bizonnyal ez volt a világtörténelem egyetlen forradalma, amelyben hivatalosan is ebédszünetet tartottak.

♦ A frissen kiszabadított Táncsics Mihálynak esze ágában sem volt tovább sodródni a forradalmi eseményekkel: inkább bezárkózott egy szállodaszobába a rég nem látott feleségével. Ez okozott némi kellemetlenséget, mivel az esti Bánk bán-előadásnak ő lett volna a sztárja, és a márciusi ifjak, akik képtelenek voltak kirángatni őt a hitvesi hotelszobából, végső kétségbeesésükben már azt fontolgatták, hogy egy kimaszkírozott színésszel játszatják el Táncsics szerepét.

♦ Ezt végül Jókai nem engedte, inkább kiment a színpadra, hogy mentse a helyzetet – amit aztán nem ő, hanem a nála hivatalosan 8, valójában 13 évvel idősebb díva, Laborfalvi Róza oldott meg azzal, hogy teátrálisan az ifjú író mellére tűzte a saját kokárdáját, sőt meg is csókolta, általános ováció közepette. Nem hiába, Jókai később elvette őt feleségül.

Folytathatnánk a történetek sorát, de inkább Nyáry Krisztiánnal együtt levonjuk a következtetést: ez a vértelen forradalom talán épp azért válhatott ennyire szerethetővé, mert a szereplői ugyan nem voltak minden tekintetben feddhetetlenek, mégis naggyá váltak azáltal, hogy a lényeges, igazán fontos kérdésekben erkölcsi szempontból helyes döntéseket hoztak – egy olyan korszakban, amikor megszületett a modern értelemben vett magyar nemzet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS