Fotó: illusztráció (npr.org)
baktériumok hava
fsandor
2018. február 6. kedd, 17:28
A csíkszeredai mikrobiológusok ismét érdekes kutatással jelentkeztek.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának mikrobiológusai korábban már jelentkeztek figyelemre méltó kutatási eredményekkel, például új baktériumfajokat fedeztek fel a szovátai Medve-tóban és a cekendi hulladéktározó csurgalékvizében. (Erről itt és itt olvashat).

Most egy első látásra banálisnak tűnő, de igazából rendkívül érdekes kérdést vizsgáltak: ehető-e a hó? Ehető, persze, de

mennyire egészséges a hóevés mikrobiológiai szempontból?

A kutatás tulajdonképen hiánypótló, mivel nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek is gyakran megkóstolják a havat, miért ne tudnánk hát, mi kerül be a szervezetünkbe a hóevéssel?

A Sapientia csíkszeredai karának két ökológiai mérnök szakos hallgatója, Maxem Emese és Akácsos Beáta EmeseDr. Máthé István egyetemi docens vezetésével – azt vizsgálták, hogy a frissen lehullott, illetve a több napos hóban előfordulnak-e mikroorganizmusok (baktériumok, penészgombák) és ha igen, milyen mennyiségben?

A vizsgálatokat két alkalommal, 2017 januárjában és februárjában végezték, amelyek során Csíkszereda központi parkjában, illetve a Hargita Megyei Törvényszék melletti körforgalomnál vettek steril eszközökkel, tiszta helyről hómintákat, közvetlenül havazáskor, illetve utána kétnaponta, a hatodik napig.

A hómintákat laboratóriumban szobahőmérsékleten megolvasztották, majd táptalajok
segítségével kitenyésztették a mikrobákat, és meghatározták, hogy az egyes minták esetében mennyi a baktériumok és a penészgombák csíraszáma 1 milliliter hólében. A februári vizsgálat elején azt is megállapították, hogy 6,15 liter hó elolvadásából egy liter hólé keletkezik, azaz egy marék hó elfogyasztásával néhány milliliter hólé kerül be a szervezetbe.

A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy mindkét mintavételi periódusban a baktériumok csíraszáma a frissen hullott hó esetében a legalacsonyabb (januárban 5 baktérium, míg februárban 20 baktérium milliliterenként), és a napok teltével a számuk nő.

Két nap múlva az átlagos csíraszám 65 baktérium, négy nap múlva pedig 103
baktérium/milliliter hólé. A 6. napi mintavétel során januárban maximálisan 180 baktérium, míg februárban 278 baktérium volt kimutatható milliliterenként a hóléből. A körforgalomnál vett hóminták esetében csak kissé voltak magasabb a baktériumok csíraszámai a parkéhoz viszonyítva.

A baktériumoktól eltérően a frissen hullott hóban nem mutattak ki penészgombát,

utána pedig a csíraszámuk 5-20 között volt milliliterenként, de az idő múlásával számuk nem mutatott nagy változást, nagyobbrészt stagnált, amely valószínűleg a penészgombák nagy hidegben történő kisebb túlélési arányával magyarázható. A hóléből kitenyésztett baktériumok egy jó része spórás volt (gyakran figyeltek meg jellegzetes fehéres, Bacillus baktérium nemzetséghez tartozó telepeket a táptalajokon), amelyek jobban túlélik a szélsőséges körülményeket.

Egy 2011-ben elvégzett hasonló, de kiterjedtebb tanulmány során Parisa Ariya kanadai kutató és csapata azt találták, hogy Montrealban és külvárosaiban a hólében a baktériumok csíraszáma néhány tucat és 2500 között változott milliliterenként, amelyet különböző környezeti tényezők befolyásolhattak: az utolsó havazás időpontja, a széljárás, a levegő hőmérséklete, a vegetáció, a légszennyezés. A kimutatott penészgombák csíraszáma a csíkszeredai kutatási eredményekhez hasonlóan alacsony volt.

A csíkszeredai vizsgálat összegzéseként elmondható, hogy városi környezetben kis számban ugyan, de még a frissen hullott hóban is előfordulnak élő mikrobák (főként baktériumok), amelyek elsősorban a levegőben lévő lebegő részecskék felszínéhez tapadnak, és ülepednek ki a lehulló hópelyhek révén.

Az idő múlásával nő a hó felületén kimutatható mikrobák (baktériumok és penészgombák) száma és diverzitása. Ez nem meglepő, hiszen a korábban elvégzett levegőmikrobiológiai vizsgálatokból is kiderül, hogy a városi levegő sem steril, még januárban is Csíkszeredában átlagban 105 baktérium és 48 penészgomba mutatható ki egy köbméter levegőből.

„Játszótéren tapasztaltakból kiindulva a vizsgálat tervezésekor – apaként és mikrobiológusként – az volt a fő kérdésem, hogy a gyerekek nyugodtan megehetik-e a havat? A mikrobiológiai vizsgálatok alapján a kérdésre a válaszom az, hogy nem tiltanám meg, hogy a gyerekek megkóstolják a havat, de ezt csak frissen hullott, vagy fél napnál nem régebbi hó esetében támogatnám”

– vonja le a következtetést dr. Máthé István.

A korábban említett Parisa Ariya a legújabb, 2016-os légkörkémiai vizsgálataik alapján ennél szigorúbban fogalmaz: nem javasolja, hogy városi környezetben a gyerekek havat egyenek! Laboratóriumi hókamrában végzett kutatásaik során bebizonyították ugyanis, hogy már néhány óra elteltével is jelentősebb mennyiségben mutathatók ki a hóból az autók kipufogó gázaiból származó, egészségre káros szennyező anyagok, például: benzol, toluol, xilol, amelyeket a hó magába szív – teszi hozzá a csíkszeredai mikrobiológus.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25210
Ilyen sem történik minden nap a kis erdélyi magyar politikai prérin.
Vajon mit tenne az ortodox egyház, ha a teniszcsillag történetesen görög-katolikus lenne?
A szerző szerint Románia lassan bekerül a szamárpadba, Magyarország és Lengyelország mellé. Igen ám, csak a mioritikus hazából hiányoznak az ütőképes politikusok.
Álorvosok után álbetegek – így élünk mi.
Ijesztő állapotokat fedett fel az idei Someș Delivery.
Gödrök, buldózerek, daruk és romok között nem lehet normálisan élni. Andrei Pleșu kiváló írása.
Pedig a kampányban még a diákok ingyenes utaztatását is meglebegtették. De ez egy ilyen ország.
Sorina Pintea ilyen stratégiával akár belügyminiszternek is elmenne.
Méltóságos és mioritikus hazai, továbbá demokratikus európai hölgyek és urak, most lehet mondani, hogy ebben a Romániában milyen szépen rendezték a kisebbségi ügyeket.
Mintha az utak végül összeesküdtek volna ellene.
Kolozsváron felvonultak az autóvilág kapitalista és kommunista dívái. A régiek. Az igaziak. Tessék, lehet ámuldozni.
Először nyert egyéniben román teniszező a londoni füves pályás Grand Slam tornán.
Enyhén javult a sikeresen vizsgázók országos aránya.
Az esélylatolgatáson kívül összefoglaljuk, mi változott a jó öreg Liga 1-ben.