A Hargitának immár saját baktériuma is van

Az új bacit a cekendi hulladéktároló csurgalékvizéből tenyésztették ki a Sapientia mikrobiológusai.
Hirdetés

A tudomány számára eddig ismeretlen új baktériumnemzetséget tenyésztettek ki és azonosítottak DNS-vizsgálatok alapján a Sapientia EMTE csíkszeredai Biomérnöki Tanszékén zajló mikrobiológiai kutatások során környezetmérnök szakos hallgatók, dr. Máthé István oktató vezetésével, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatóival együttműködve – tudósít az egyetem közleménye.

A cekendi hulledéklerakó csurgalékvizéből származó új baktérium a Caenimicrobium hargitense nevet kapta. A nemzetségre vonatkozó első névben a latin „caeni” szó a csurgalékvizes reaktor eleveniszapjára utal, ahonnan a baktériumot kitenyésztették, a görög „microbium” szó pedig a magyar mikroorganizmus szó megfelelője. A „hargitense” fajnév a baktérium tágabb származási helyére, a Hargita-hegységre utal. Az izolált baktériumtörzs jó szénhidrát-, fehérje- és zsírbontó képességgel rendelkezik, így szerepet játszik a csurgalékvíz tisztításában.

A Caenimicrobium baktériumnemzetség közeli rokona az Eoetvoesia nemzetség, amely a nevét báró Eötvös Loránd magyar fizikus tiszteletére kapta.

Jelenleg világszerte mintegy 14000 baktériumfajt tartanak számon, azonban a szakemberek úgy vélik, hogy a Földünkön élő baktériumok döntő többsége (99%-a) jelenleg ismeretlen (azaz több mint egymillió faj), és csupán „genetikai ujjlenyomataik” alapján sejtjük ezeknek a mikrobáknak a létezését – fogalmaz a közlemény.

A most ismertetett Caenimicrobium hargitense baktériumon kívül Romániából eddig öt új baktériumfajt írtak le: a Haloferax prahovense a Prahova megyei Telega-tóból, a Methanobacterium movilense és Methanosarcina spelaei a Konstanca megyei Movile-barlangból, a Rhodococcus sovatensis a szovátai Medve-tóból, a Rufibacter quisquiliarum pedig szintén a cekendi csurgalékvízből származik. Ez utóbbi kettőt szintén a Sapientia EMTE és az ELTE kutatói izolálták és írták le.

Hirdetés