Ehető-e a hó? Viccesnek tűnő, de komoly kutatás a Sapientián

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának mikrobiológusai korábban már jelentkeztek figyelemre méltó kutatási eredményekkel, például új baktériumfajokat fedeztek fel a szovátai Medve-tóban és a cekendi hulladéktározó csurgalékvizében. (Erről itt és itt olvashat).

Most egy első látásra banálisnak tűnő, de igazából rendkívül érdekes kérdést vizsgáltak: ehető-e a hó? Ehető, persze, de

mennyire egészséges a hóevés mikrobiológiai szempontból?

A kutatás tulajdonképen hiánypótló, mivel nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek is gyakran megkóstolják a havat, miért ne tudnánk hát, mi kerül be a szervezetünkbe a hóevéssel?

A Sapientia csíkszeredai karának két ökológiai mérnök szakos hallgatója, Maxem Emese és Akácsos Beáta Emese – Dr. Máthé István egyetemi docens vezetésével – azt vizsgálták, hogy a frissen lehullott, illetve a több napos hóban előfordulnak-e mikroorganizmusok (baktériumok, penészgombák) és ha igen, milyen mennyiségben?

A vizsgálatokat két alkalommal, 2017 januárjában és februárjában végezték, amelyek során Csíkszereda központi parkjában, illetve a Hargita Megyei Törvényszék melletti körforgalomnál vettek steril eszközökkel, tiszta helyről hómintákat, közvetlenül havazáskor, illetve utána kétnaponta, a hatodik napig.

A hómintákat laboratóriumban szobahőmérsékleten megolvasztották, majd táptalajok
segítségével kitenyésztették a mikrobákat, és meghatározták, hogy az egyes minták esetében mennyi a baktériumok és a penészgombák csíraszáma 1 milliliter hólében. A februári vizsgálat elején azt is megállapították, hogy 6,15 liter hó elolvadásából egy liter hólé keletkezik, azaz egy marék hó elfogyasztásával néhány milliliter hólé kerül be a szervezetbe.

A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy mindkét mintavételi periódusban a baktériumok csíraszáma a frissen hullott hó esetében a legalacsonyabb (januárban 5 baktérium, míg februárban 20 baktérium milliliterenként), és a napok teltével a számuk nő.

Két nap múlva az átlagos csíraszám 65 baktérium, négy nap múlva pedig 103
baktérium/milliliter hólé. A 6. napi mintavétel során januárban maximálisan 180 baktérium, míg februárban 278 baktérium volt kimutatható milliliterenként a hóléből. A körforgalomnál vett hóminták esetében csak kissé voltak magasabb a baktériumok csíraszámai a parkéhoz viszonyítva.

A baktériumoktól eltérően a frissen hullott hóban nem mutattak ki penészgombát,

utána pedig a csíraszámuk 5-20 között volt milliliterenként, de az idő múlásával számuk nem mutatott nagy változást, nagyobbrészt stagnált, amely valószínűleg a penészgombák nagy hidegben történő kisebb túlélési arányával magyarázható. A hóléből kitenyésztett baktériumok egy jó része spórás volt (gyakran figyeltek meg jellegzetes fehéres, Bacillus baktérium nemzetséghez tartozó telepeket a táptalajokon), amelyek jobban túlélik a szélsőséges körülményeket.

A csíkszeredai vizsgálat összegzéseként elmondható, hogy városi környezetben kis számban ugyan, de még a frissen hullott hóban is előfordulnak élő mikrobák (főként baktériumok), amelyek elsősorban a levegőben lévő lebegő részecskék felszínéhez tapadnak, és ülepednek ki a lehulló hópelyhek révén.

Az idő múlásával nő a hó felületén kimutatható mikrobák (baktériumok és penészgombák) száma és diverzitása. Ez nem meglepő, hiszen a korábban elvégzett levegőmikrobiológiai vizsgálatokból is kiderül, hogy a városi levegő sem steril, még januárban is Csíkszeredában átlagban 105 baktérium és 48 penészgomba mutatható ki egy köbméter levegőből.

– vonja le a következtetést dr. Máthé István.

A korábban említett Parisa Ariya a legújabb, 2016-os légkörkémiai vizsgálataik alapján ennél szigorúbban fogalmaz: nem javasolja, hogy városi környezetben a gyerekek havat egyenek! Laboratóriumi hókamrában végzett kutatásaik során bebizonyították ugyanis, hogy már néhány óra elteltével is jelentősebb mennyiségben mutathatók ki a hóból az autók kipufogó gázaiból származó, egészségre káros szennyező anyagok, például: benzol, toluol, xilol, amelyeket a hó magába szív – teszi hozzá a csíkszeredai mikrobiológus.