// 2026. április 10., péntek // Zsolt

Zabáló és piáló nemzet vagyunk

// HIRDETÉS

De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.

Cserna-Szabó Andrást gasztroíróként szokás emlegetni, miközben a magyar irodalom egyik legzseniálisabb novellistája, mutatta be tömören László Noémi költő a meghívottját, akivel a pacal és az irodalom, illetve Rózsa Sándor és az irodalom kapcsolatáról beszélgetett péntek délután a TIFF-házban. Mivel Cserna-Szabónak heteken belül jelenik meg a 77 magyar pacal című könyve, és irodalomtörténeti léptékkel mérve nemrég, azaz két éve jelent meg a Rózsa Sándorról írt regénye, a Sömmi.

 

Eleinte zavarta Cserna-Szabót, hogy ő lett a gasztrocsávó a fiatal írók között, a levesíró egysíkú bekategorizálásnak tűnt számára főként egy olyan kultúrában, mint a magyar, amelynek – a franciával ellentétben – nem része a gasztronómia annak ellenére, hogy „zabáló és piáló nemzet vagyunk”, de csak a magánéletben – mondta a szentesi születésű író. Egy idő után viszont megszokta, szerinte Krúdyt sem zavarná, hogy főleg Huszárik Zoltán Szindbád-filmje után gasztroíróként tartják számon, de azért most is tisztázta, hogy őt nem a receptek érdeklik, mert azok mindenhonnan ömlenek ránk, hanem a gasztronómia története, irodalma, kultúrája.

 

Történetileg az, hogy már legalább Jókai óta megvan a magyar irodalomban a szándék, hogy beemelje a gasztronómiát az irodalomba, ez valamiért mégsem történt meg. Vagy az a – más irodalmakban gyakoribb – technika a prózában, hogy a főhőst azzal is jellemzik, hogy mit eszik, mit iszik, ha beül valahova.

 

A 77 magyar pacal – avagy a gyomor csodálatos élete – megírását azért is élvezte, mert a pacalon keresztül folyamatosan foglalkozhatott a kedvenceivel, például Mikszáth Kálmánnal, árulta el Cserna-Szabó. A Magvetőnél hamarosan megjelenő könyv igazi beavatás a pacalba a kiadó ismertetője szerint, amely három részből áll: egy történeti, egy gasztronómiai (77 recept) és egy irodalmi fejezetből. 

 

 

Cserna-Szabó András, László Noémi és közönségük | Fotók: KMN

 

A pacalról most annyit tudtunk meg a szerzőtől, hogy az erdélyi főúri konyhák előkelő fogásából csúszott le béresmenüvé, és azért nem pörköltösödött el végleg, mert mivel nem volt divatos étel, nem került be a városi polgári konyhákba, ahol egyébként „szügyig járunk a szaftban”. Az első világháború alatt vált ismét ismertté és keresetté Magyarországon, mert elfogyott a hús, Jávor Pálnak már kedvenc étele volt, és Móricz is mindig azt rendelt az éttermekben. A Rákosi-korban kultusz és hiánycikk lesz a pacal, az állami vezetők cikkekben kénytelenek magyarázkodni, hogy miért nem kapható. Már Esterházy is megállapította, hogy a marhából három dolgot loptak ki a kommunisták: a velőt, a bélszínt és a pacalt, végül Moldova György derítette ki, hogy vagonszámra exportálták az élő lovakat és a pacalt Olaszországba szalámialapanyagnak.

 

Vannak még egészestés témák a magyar konyhában, Cserna-Szabónál például dobogós lenne a lecsó vagy a kolozsvári káposzta, amely szerinte a legjobban dokumentált ételünk, de úgy véli, a pacalban minden benne van, ami egy jó regényhez kell, például a bűn és bűnhődés, és úgy tele van vele az irodalom, mint a másnaposággal. Ez lehet a közös a pacalban és Rózsa Sándorban, mert a betyár életét a rengeteg ballada, népdal, legenda nyomán a magyar irodalom is feldolgozta, Krúdy és Móricz romantikusan, azaz még rátett egy lapáttal az eleve hihetetlen sztorikra.

 

Cserna-Szabót meglepte, hogy ahhoz képest, hogy Rózsa Sándor az Alföld leghíresebb figurája, mennyire nincs történeti érdeklődés a valós alakja iránt, akiről mindössze egy ismeretterjesztő munka született. A Krúdy- és a Móricz-féle feldolgozás azért sem hiteles szerinte, mivel ők nem érezték az alföldi néplelket, nem tudtak és nem is ismerték rendesen a Szeged környéki ö-ző nyelvjárást, neki viszont az őzés az apanyelve, egyből hallja, ha valaki rosszul őzik, bár ő sem tudna őzve beszélni. De ezért írta meg a Sömmit.

 

 

Ráadásul mindkét író megszépíti, romanticizálja Rózsa Sándor alakját, és ez a kép annyira erősen hagyományozódott róla, hogy Cserna-Szabót megszólták a barátai amiatt, hogy a Sömmi. egyik fejezetében milyen tarantinós vérengzést hajtat végre a főszereplőjével. Holott ez a fejezet követi leghűbben a történeti adatokat, árulta el Kolozsváron az író: a falvak kirablása, felnőttek és gyerekek változatos felkoncolása, marhák elhajtása nagyon jól dokumentált a periratokban. 

 

A könyvben egyébként rengeteg a fikció, az írói fantázia ismert történelmi tényeket is megváltoztatott, és bár nem akart leleplező regényt írni a valós Rózsa Sándorról, de a valósághoz minél közelebb álló figurából akart kiindulni. A rablások és gyilkosságok ellenére Cserna-Szabó abban látja Rózsa Sándor fő mozgatórugóját, hogy mindig „át akart menni a sötét oldalról a jedik oldalára”, de ez sosem sikerült neki, mert nem voltak eszközei hozzá. Kossuth Lajostól kapott erre egyedül lehetőséget 1848-ban, de szabadcsapatával olyan hihetetlen mészárlást folytatott négy vármegyén keresztül, hogy a honvédség magas rangú tisztjeinek nyomására Kossuth végül visszahívta.

 

Utoljára, 1869-ben épp amiatt a vágya miatt tudták elkapni, hogy pandúr legyen, mesélte Cserna-Szabó András. Elhitették vele, hogy már meg is van a persecutor-egyenruhája a szegedi várban, csak be kell mennie felpróbálni, és ezzel a trükkel elfogták.

 

Többet nem is árulunk el, hogy mindenkinek megmaradjon az olvasási étvágya a 77 magyar pacalhoz és a jól megfűszerezett, de véresen hagyott Rózsa Sándorhoz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Főtér

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát

Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.

Orbán Viktor a külhoni magyaroknak: egyetlen szavazaton múlhat, merre fordul Magyarország
Krónika

Orbán Viktor a külhoni magyaroknak: egyetlen szavazaton múlhat, merre fordul Magyarország

Szavazásra buzdította a határon túli magyar állampolgárokat Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán az elmúlt 16 év közös eredményeinek megvédésére kérte a levélben szavazó külhoni magyarokat.

Egy lejes busz- és villamosjegy? Fogd meg a söröm, mondta egy erdélyi város – hírmix
Főtér

Egy lejes busz- és villamosjegy? Fogd meg a söröm, mondta egy erdélyi város – hírmix

Fatolvajok vertek meg két erdészt, testkamerákat sürget a környezetvédelmi miniszter. Meleg lesz a hétvégén, de készüljünk fel az újabb hűvös időre a jövő hét közepétől.

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön
Székelyhon

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről
Krónika

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről

Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását
Székelyhon

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Rendszerszintű hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy elkeseredett hozzátartozó egy közösségi médiás bejegyzésében. A panasz nem a főorvos szakmai hozzáértését, hanem az empátia hiányát és a nem megfelelő tájékoztatást sérelmezi. Reagált a kórház.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS