// 2025. november 9., vasárnap // Tivadar

Zabáló és piáló nemzet vagyunk

// HIRDETÉS

De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.

Cserna-Szabó Andrást gasztroíróként szokás emlegetni, miközben a magyar irodalom egyik legzseniálisabb novellistája, mutatta be tömören László Noémi költő a meghívottját, akivel a pacal és az irodalom, illetve Rózsa Sándor és az irodalom kapcsolatáról beszélgetett péntek délután a TIFF-házban. Mivel Cserna-Szabónak heteken belül jelenik meg a 77 magyar pacal című könyve, és irodalomtörténeti léptékkel mérve nemrég, azaz két éve jelent meg a Rózsa Sándorról írt regénye, a Sömmi.

 

Eleinte zavarta Cserna-Szabót, hogy ő lett a gasztrocsávó a fiatal írók között, a levesíró egysíkú bekategorizálásnak tűnt számára főként egy olyan kultúrában, mint a magyar, amelynek – a franciával ellentétben – nem része a gasztronómia annak ellenére, hogy „zabáló és piáló nemzet vagyunk”, de csak a magánéletben – mondta a szentesi születésű író. Egy idő után viszont megszokta, szerinte Krúdyt sem zavarná, hogy főleg Huszárik Zoltán Szindbád-filmje után gasztroíróként tartják számon, de azért most is tisztázta, hogy őt nem a receptek érdeklik, mert azok mindenhonnan ömlenek ránk, hanem a gasztronómia története, irodalma, kultúrája.

 

Történetileg az, hogy már legalább Jókai óta megvan a magyar irodalomban a szándék, hogy beemelje a gasztronómiát az irodalomba, ez valamiért mégsem történt meg. Vagy az a – más irodalmakban gyakoribb – technika a prózában, hogy a főhőst azzal is jellemzik, hogy mit eszik, mit iszik, ha beül valahova.

 

A 77 magyar pacal – avagy a gyomor csodálatos élete – megírását azért is élvezte, mert a pacalon keresztül folyamatosan foglalkozhatott a kedvenceivel, például Mikszáth Kálmánnal, árulta el Cserna-Szabó. A Magvetőnél hamarosan megjelenő könyv igazi beavatás a pacalba a kiadó ismertetője szerint, amely három részből áll: egy történeti, egy gasztronómiai (77 recept) és egy irodalmi fejezetből. 

 

 

Cserna-Szabó András, László Noémi és közönségük | Fotók: KMN

 

A pacalról most annyit tudtunk meg a szerzőtől, hogy az erdélyi főúri konyhák előkelő fogásából csúszott le béresmenüvé, és azért nem pörköltösödött el végleg, mert mivel nem volt divatos étel, nem került be a városi polgári konyhákba, ahol egyébként „szügyig járunk a szaftban”. Az első világháború alatt vált ismét ismertté és keresetté Magyarországon, mert elfogyott a hús, Jávor Pálnak már kedvenc étele volt, és Móricz is mindig azt rendelt az éttermekben. A Rákosi-korban kultusz és hiánycikk lesz a pacal, az állami vezetők cikkekben kénytelenek magyarázkodni, hogy miért nem kapható. Már Esterházy is megállapította, hogy a marhából három dolgot loptak ki a kommunisták: a velőt, a bélszínt és a pacalt, végül Moldova György derítette ki, hogy vagonszámra exportálták az élő lovakat és a pacalt Olaszországba szalámialapanyagnak.

 

Vannak még egészestés témák a magyar konyhában, Cserna-Szabónál például dobogós lenne a lecsó vagy a kolozsvári káposzta, amely szerinte a legjobban dokumentált ételünk, de úgy véli, a pacalban minden benne van, ami egy jó regényhez kell, például a bűn és bűnhődés, és úgy tele van vele az irodalom, mint a másnaposággal. Ez lehet a közös a pacalban és Rózsa Sándorban, mert a betyár életét a rengeteg ballada, népdal, legenda nyomán a magyar irodalom is feldolgozta, Krúdy és Móricz romantikusan, azaz még rátett egy lapáttal az eleve hihetetlen sztorikra.

 

Cserna-Szabót meglepte, hogy ahhoz képest, hogy Rózsa Sándor az Alföld leghíresebb figurája, mennyire nincs történeti érdeklődés a valós alakja iránt, akiről mindössze egy ismeretterjesztő munka született. A Krúdy- és a Móricz-féle feldolgozás azért sem hiteles szerinte, mivel ők nem érezték az alföldi néplelket, nem tudtak és nem is ismerték rendesen a Szeged környéki ö-ző nyelvjárást, neki viszont az őzés az apanyelve, egyből hallja, ha valaki rosszul őzik, bár ő sem tudna őzve beszélni. De ezért írta meg a Sömmit.

 

 

Ráadásul mindkét író megszépíti, romanticizálja Rózsa Sándor alakját, és ez a kép annyira erősen hagyományozódott róla, hogy Cserna-Szabót megszólták a barátai amiatt, hogy a Sömmi. egyik fejezetében milyen tarantinós vérengzést hajtat végre a főszereplőjével. Holott ez a fejezet követi leghűbben a történeti adatokat, árulta el Kolozsváron az író: a falvak kirablása, felnőttek és gyerekek változatos felkoncolása, marhák elhajtása nagyon jól dokumentált a periratokban. 

 

A könyvben egyébként rengeteg a fikció, az írói fantázia ismert történelmi tényeket is megváltoztatott, és bár nem akart leleplező regényt írni a valós Rózsa Sándorról, de a valósághoz minél közelebb álló figurából akart kiindulni. A rablások és gyilkosságok ellenére Cserna-Szabó abban látja Rózsa Sándor fő mozgatórugóját, hogy mindig „át akart menni a sötét oldalról a jedik oldalára”, de ez sosem sikerült neki, mert nem voltak eszközei hozzá. Kossuth Lajostól kapott erre egyedül lehetőséget 1848-ban, de szabadcsapatával olyan hihetetlen mészárlást folytatott négy vármegyén keresztül, hogy a honvédség magas rangú tisztjeinek nyomására Kossuth végül visszahívta.

 

Utoljára, 1869-ben épp amiatt a vágya miatt tudták elkapni, hogy pandúr legyen, mesélte Cserna-Szabó András. Elhitették vele, hogy már meg is van a persecutor-egyenruhája a szegedi várban, csak be kell mennie felpróbálni, és ezzel a trükkel elfogták.

 

Többet nem is árulunk el, hogy mindenkinek megmaradjon az olvasási étvágya a 77 magyar pacalhoz és a jól megfűszerezett, de véresen hagyott Rózsa Sándorhoz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Sorin Grindeanu mosolya – egy szimbólum és ami mögötte van

Fall Sándor

Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.

A jogállamiság elvénél csak egyvalami fontosabb: az önérdek

Varga László Edgár

Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Volt hírszerző tisztek által vezetett hálózat csempészte volna ki az országból Călin Georgescut – hírmix
Főtér

Volt hírszerző tisztek által vezetett hálózat csempészte volna ki az országból Călin Georgescut – hírmix

További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.

Dák istenek, Steaua, fafaragás: Dominic Fritz bemutatta, milyen kérdésekkel „kínozzák” a román állampolgárságra várókat
Krónika

Dák istenek, Steaua, fafaragás: Dominic Fritz bemutatta, milyen kérdésekkel „kínozzák” a román állampolgárságra várókat

Igencsak nehéz kérdésekre kell válaszolniuk azoknak, akik szeretnének román állampolgárok lenni – erre világított rá Dominic Fritz temesvári polgármester.

Fiatal nők estek egymásnak egy kolozsvári Halloween-buli után (VIDEÓ) – hírmix
Főtér

Fiatal nők estek egymásnak egy kolozsvári Halloween-buli után (VIDEÓ) – hírmix

Megrongálták a Sepsi OSK utánpótláscsapatának autóbuszát Craiován. Nem vár tovább, megnősül Nicușor Dan.

Késelésbe torkollt egy vita, egy 47 éves férfi életét vesztette
Székelyhon

Késelésbe torkollt egy vita, egy 47 éves férfi életét vesztette

Egy adósság miatt keletkezett konfliktusban vesztette életét egy 47 éves Hargita megyei férfi, miután egy 21 éves mikóújfalusi fiatal késsel szívtájékon szúrta. Az áldozat még autóba szállt, hogy hazamenjen, de útközben elvérzett.

A Naphimnusz elvezethet a ferences lelkiséghez – Urbán Erik tartományfőnök a 800 éves imádságról
Krónika

A Naphimnusz elvezethet a ferences lelkiséghez – Urbán Erik tartományfőnök a 800 éves imádságról

„Ha elkezdjük tanulmányozni az idén 800 éves Naphimnuszt, azon keresztül megközelíthető Szent Ferenc lelkülete, a ferences lelkiség” – mondta el a Krónikának Urbán Erik, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról elnevezett Rendtartományának vezetője.

Emberölési kísérlet miatt négy év letöltendőt kapott az ismert manele-énekes
Székelyhon

Emberölési kísérlet miatt négy év letöltendőt kapott az ismert manele-énekes

Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Sorin Grindeanu mosolya – egy szimbólum és ami mögötte van

Fall Sándor

Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.

A jogállamiság elvénél csak egyvalami fontosabb: az önérdek

Varga László Edgár

Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS