// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

A kormányválság mint a kisebbségi érdekérvényesítés görbe tükre

// HIRDETÉS

A bizalmatlansági indítvány előidézte helyzet talán minden eddiginél nyersebben mutatja meg, hogy az, amit hajlamosak vagyunk magasztos, polgári jogi küzdelemnek látni, milyen mértékben kiszolgáltatott a napi zsákmányszerző harcoknak és alkuknak.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2017. június 20., 14:14

A látszólagos irracionalitásnak az a fékevesztett tombolása, amit az elmúlt napokban tapasztaltunk – és aminek korántsincs vége, sőt – a PSD és az RMDSZ közti „kormánybuktató” tárgyalások kapcsán, még a funarióta korszakon szocializálódott edzettebb magyarokat is meghökkentette. Ha volt is illúziónk azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti kisebbségek jogai a pillanatnyi politikai érdekek által meghatározott diskurzuson kívüli erőtérben is bírnak valamiféle – a napi politika fölé emelkedő, a sokat hangoztatott, de láthatatlan európai normákkal összefüggésben levő – relevanciával, olyan gyorsan foszlott szét, mint pártjának parlamenti támogatása a kapálózó miniszterelnök mögül.

A reflektálatlan dühöt – és annak nagyon is tudatos politikai becsatornázását – az váltotta ki, hogy az RMDSZ az előállt helyzetben azt tette, amit minden épeszű politikai alakulat művelne: igyekezett alku tárgyává tenni politikai agendája néhány lényegesnek tartott elemét, amelyek, a szövetség sajátos jellegéből fakadóan, történetesen a kisebbségi jogérvényesítést célozzák. (Más kérdés, hogy mekkora hatásfokkal. A tapasztalat arra int, hogy gyanakvással fogadjunk minden ígéretet és potenciális engedményt az uralkodó román politikai elit részéről. Az események követhetetlenül gyors váltakozása pedig nagyon is megerősíti ezt a gyanút.)

Dragnea ugyanis láthatóan – és ebben kétségkívül igaza van az ellenzéki kommentátoroknak és politikusoknak – a személyes politikai túlélését biztosító voksokért az anyját is eladná, ha lenne kinek; ámbár, sajnálatos módon, a soviniszta félelmek dacára nincs abban a pozícióban, hogy Erdélyt is áruba bocsássa. 

Nem az a kérdés tehát, hogy a szociáldemokrata pártelnök viselkedése immorális-e, és hogy normális körülmények között akár csak bottal érdemes lenne-e megpiszkálni azt a világos ideológiai-politikai körvonalak nélküli gomolygó konglomerátumot, amit PSD-nek hívnak, hanem hogy az adott kontextusban mi a politikai cselekvés „ár-érték aránya”. Végzetes naivitás azt gondolni, hogy ebben a helyzetben a jófiúk harcolnak a rosszfiúkkal, bár ezt a gyakori téveszmét, úgy tűnik, nehéz kiirtani a lelkesedésre mindig hajlamos véleményformálók körében. A politika – és a világnak erre a szegletére ez különösen igaz – ritkán működik „fekete-fehér” alapon (mellesleg említenénk meg itt, hogy az RMDSZ által most elővett kisebbségi törvénytervezet cseppet sem problémátlan, de erről majd máskor).

Akik valamilyen morális fölényérzettel közelítenek a kialakult – amúgy a közügyek szempontjából tökéletesen értelmetlen, kizárólag személyes érdekharcokról és ambíciókról szóló – válsághelyzethez, ne feledjék azt sem, hogyan tesz keresztbe a vezető ellenzéki párt az anyanyelvhasználati jogok bővítésének (és korábban is, az egészségügyi nyelvhasználatnak), hogyan uszít mosdatlan szájjal a magyarok ellen az egykor székely-magyar szavazatokkal túlélő, levitézlett hajóskapitány (Traian Băsescunak persze a pontosabb információk kedvéért nem ártana fellapoznia egy történelemkönyvet) vagy miként fröcsögnek élő adásban a nagyon européer (olyannyira, hogy a jelenlegi helyzetben is jobbnak látja Nyugat-Európában tartózkodni) államelnök szellemi támogatói holdudvarába tartozó médiahiénák.

És nem azért, hogy átessünk a ló túlsó oldalára és elkezdjük szeretni a teleormani Nagy Testvért, hanem azért, hogy világossá váljék, nem tanácsos a ló egyik oldalára sem kerülni. A kockázat persze nagy: ha az RMDSZ elbukik az alkufolyamatban – márpedig a jelek most efelé mutatnak –, a következményeit ugyanúgy viselnie kell, mint az esetleges sikeres tárgyalások pozitív hozadékát.

Nincs ingyenebéd, és bármi történjék is, nem maradhatunk örökké ártatlanok.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS