// 2026. április 3., péntek // Buda, Richárd

A magyarországi kvótarefendum kampánya az erdélyi kedélyeket is borzolgatja

// HIRDETÉS

Ki ellene, ki mellette, de senkit sem hagy hidegen a migránsok kvóta szerinti elosztásáról szóló hétvégi népszavazás.

Ahogy közeledik a magyarországi kvótareferendum napja, a kampány Erdélyben is egyre hangosabb, és a menekültekről/migránsokról szóló vitáktól visszhangzik a közösségi média is.

Korábban a magyar kormány kampányához csatlakozva az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Kara és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is arra buzdította a magyar állampolgársággal is rendelkező híveit, hogy szavazzanak nemmel a népszavazáson. Ugyanezt az álláspontot képviseli Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója.

„Nemre” biztat az elmúlt hétvégén ülésező Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) határon túli tíz politikai és civil szervezete: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Közösség Pártja, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, valamint a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége is.

Azok a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyiek, akik szavaznának a kvótareferendumon, október 1-ig adhatják le a levélvoksukat Magyarország külképviseletein és a demokrácia-központokban. Részletekről a valasztas.hu honlapon lehet tájékozódni.

Az elmúlt hetekben azok is hangot adtak a véleményüknek, akik úgy vélik: az erdélyieknek, partiumiaknak „igennel” kell voksolniuk, esetleg távol kellene maradniuk a szavazástól, vagy érvénytelenül kell szavazniuk.

Publicisztikai írások születtek a menekültek védelmében, ugyanakkor egy Facebook-kampány is indult, melynek célja megmutatni: „Erdély emberséges, itt olyan magyarok élnek, akik nem értenek egyet a népszavazással, mert tudják, mi a különbség a menekült és a terrorista között.”

Bár Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyíltan nem szólalt fel egyik oldal mellett, illetve ellen sem, Markó Béla költő, író, volt RMDSZ-elnök a Népszavának nyilatkozva fejtette ki, „nem feltétlenül jó, ha mi tömegesen mondunk véleményt arról, ami nem minket érint”. Markó ehhez még hozzáteszi: „Erre persze, lehet az a válasz, hogy a menekültkérdés vagy akár más is,így vagy úgy bennünket is érint, de én erről egyáltalán nem vagyok meggyőződve. Meg aztán, ami ebben a történetben a legszomorúbb, az a zsigeri kampány, az a felelőtlen gyűlöletkeltés, amit a plakátokon is látni, televízióban vagy rádióban is hallani. Ezzel egy erdélyi magyar mit kezdjen?”

Mindemellett az erdélyi/partiumi városokban az elmúlt hétvégén megjelentek a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ellenkampányplakátjai is. Szatmárnémetiben, Nagykárolyban, Nagyváradon, Kolozsváron és a legtöbb székely városban készültek fotók a viccpárt plakátjairól. Kollégánk a kincses városban, a Györgyfalvi negyedben örökítette meg a „kutyák” falragaszait – már amennyi maradt belőlük. Elképzelhető, hogy nem (csak) a plakátok tartalma, hanem annak nyelve is bántotta sokak szemét, így nem sok maradt belőlük. Szatmárnémetiben egyébként az ellenplakátokat az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács „nemre” buzdító hirdetményeire ragasztották rá.

Így állunk tehát most Tündérországban. Még 6 nap és vége a bevándorlásellenes és -párti kampánynak, addig pedig mindenki eldöntheti, hogyan szavaz – ha szavaz – a kétség kívül mérföldkőnek számító kvótareferendumon.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt
Krónika

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt

Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton
Főtér

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton

További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Székelyhon

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá
Székelyhon

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS