A magyarországi kvótarefendum kampánya az erdélyi kedélyeket is borzolgatja

Ahogy közeledik a magyarországi kvótareferendum napja, a kampány Erdélyben is egyre hangosabb, és a menekültekről/migránsokról szóló vitáktól visszhangzik a közösségi média is.

Korábban a magyar kormány kampányához csatlakozva az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Kara és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is arra buzdította a magyar állampolgársággal is rendelkező híveit, hogy szavazzanak nemmel a népszavazáson. Ugyanezt az álláspontot képviseli Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója.

„Nemre” biztat az elmúlt hétvégén ülésező Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) határon túli tíz politikai és civil szervezete: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Közösség Pártja, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, valamint a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége is.

Az elmúlt hetekben azok is hangot adtak a véleményüknek, akik úgy vélik: az erdélyieknek, partiumiaknak „igennel” kell voksolniuk, esetleg távol kellene maradniuk a szavazástól, vagy érvénytelenül kell szavazniuk.

Publicisztikai írások születtek a menekültek védelmében, ugyanakkor egy Facebook-kampány is indult, melynek célja megmutatni: „Erdély emberséges, itt olyan magyarok élnek, akik nem értenek egyet a népszavazással, mert tudják, mi a különbség a menekült és a terrorista között.”

Bár Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyíltan nem szólalt fel egyik oldal mellett, illetve ellen sem, Markó Béla költő, író, volt RMDSZ-elnök a Népszavának nyilatkozva fejtette ki, „nem feltétlenül jó, ha mi tömegesen mondunk véleményt arról, ami nem minket érint”. Markó ehhez még hozzáteszi: „Erre persze, lehet az a válasz, hogy a menekültkérdés vagy akár más is,így vagy úgy bennünket is érint, de én erről egyáltalán nem vagyok meggyőződve. Meg aztán, ami ebben a történetben a legszomorúbb, az a zsigeri kampány, az a felelőtlen gyűlöletkeltés, amit a plakátokon is látni, televízióban vagy rádióban is hallani. Ezzel egy erdélyi magyar mit kezdjen?”

Mindemellett az erdélyi/partiumi városokban az elmúlt hétvégén megjelentek a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ellenkampányplakátjai is. Szatmárnémetiben, Nagykárolyban, Nagyváradon, Kolozsváron és a legtöbb székely városban készültek fotók a viccpárt plakátjairól. Kollégánk a kincses városban, a Györgyfalvi negyedben örökítette meg a „kutyák” falragaszait – már amennyi maradt belőlük. Elképzelhető, hogy nem (csak) a plakátok tartalma, hanem annak nyelve is bántotta sokak szemét, így nem sok maradt belőlük. Szatmárnémetiben egyébként az ellenplakátokat az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács „nemre” buzdító hirdetményeire ragasztották rá.

Így állunk tehát most Tündérországban. Még 6 nap és vége a bevándorlásellenes és -párti kampánynak, addig pedig mindenki eldöntheti, hogyan szavaz – ha szavaz – a kétség kívül mérföldkőnek számító kvótareferendumon.