A népszavazáson való részvételre és a nemmel való szavazásra buzdít a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) – mondta Tőkés László, a KMAT újraválasztott elnöke a testület kétnapos ülését követő szombati sajtótájékoztatón, Budapesten.

A politikus elmondta: a KMAT állásfoglalást fogadott el a kényszerbetelepítés elleni népszavazásról. Hozzátette: egyetértenek Orbán Viktor miniszterelnökkel abban, hogy a problémákat helyben kell megoldani, ezért nem az elvándorlás jogát, hanem az otthonmaradás jogát támogatják.

Olvasson még:

A helyben maradás a környező országokban élő magyar kisebbségeknek olyan európai érték, amihez ragaszkodniuk kell – hangsúlyozta. „Mi nem vagyunk kivándorlók, mi otthon szeretnénk megoldani a problémáinkat” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezért teljes szívvel tudnak csatlakozni a népszavazás ügyéhez és egyértelműen nemmel felelnek a feltett kérdésre.

Közölte: a népszavazáson való részvétellel a kettős állampolgárság valóságtartalommal telik meg, és szélesedik az újrahonosított magyarok jogköre azzal, hogy részt vehetnek a voksoláson.

Az állásfoglalást – amelyet a sajtótájékoztatón is kiosztottak – aláírta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Közösség Pártja, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, valamint a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége.

Ebben azt írták: erőszakos támadás zajlik Európa ellen, humanitárius köntösben, ezért útját kell állni „az önsorsrontó brüsszeli politikának”. Az állásfoglalás szerint „az illegális bevándorlók inváziója Európa történelmének legsúlyosabb válságát jelenti, mely középtávon az egész európai kultúrát eltűnéssel fenyegeti”.

Hozzátették: az elmúlt egy évben beigazolódott, hogy „az idegen kultúrájú, beilleszkedésre a legkisebb hajlandóságot sem mutató, saját normáik a befogadó társadalmakra ráerőltetni igyekvő betolakodók a közbiztonság radikális megromlását, terror-fenyegetést, a ‘no-go’ zónák megszaporodását hozzák magukkal”.

Mint írták, „a brüsszeli vezetőség politikája semmilyen kilátással nem kecsegtet, hiszen az Európába kívánkozó tömegek eltartására a kontinens egyszerűen képtelen, a kötelező kvótarendszer azon túl, hogy súlyosan sérti az érintett országok szuverenitását, nem old meg semmit”.

Arra a kérdésre, hogyan tudják ösztönözni az erdélyi magyarokat a népszavazáson való részvételre, Tőkés László a sajtótájékoztatón kifejtette: az EMNT és az EMNP aktívan kampányol, nagy szerepet vállaltak a külhoni magyarok választási regisztrációiban, segítenek az azonosító nyilatkozatok kitöltésében és a demokráciaközpontokban gyűjtik a levélszavazatokat. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövegség „visszafogottan” kampányol.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke is arról beszélt, aktív segítséget nyújtanak a választópolgároknak. Jelezte: azért is fontos a részvétel, mert „amit Brüsszel a kvótarendszerrel gerjeszt”, az a rend felbomlása, a demokratikus alapértékek megkérdőjelezése felé vezet, ez pedig ellentétes a SZNT céljaival. Mi a rend fenntartásában, a demokrácia elmélyítésében vagyunk érdekeltek, mert nem tudjuk elérni a kívánt autonómiát, ha káoszba torkollik a válság – jegyezte meg.

Arra a kérdésre, milyen részvétel várható a népszavazáson, Tőkés László azt mondta, az a céljuk, hogy „semmiképp se rontsa” a külhoni magyarok szavazata a magyarországi szavazatok arányát, de nem zárta ki, hogy Erdélyben és a Délvidéken a magyarországinál is nagyobb lesz a részvétel.

Kiss Igor a Vajdasági Magyar Demokrata Párt képviseletében azt mondta, körülbelül 30 ezer délvidéki regisztrált a népszavazásra, és az ottaniak magukénak érzik a kérdést, mivel a menekültek balkáni útvonala arra vezet, így naponta találkoznak velük.

Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke azt emelte ki, a kérdés tulajdonképpen arról szól, hogy lesz egy keresztény Európa vagy nem lesz.

Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Kőrösi Ildikó, a Magyar Közösség Pártja alelnöke, valamint Tari István, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség képviseletében szintén a részvétel fontosságát emelte ki.

KMAT-felmérés: a magyarok másodrendű állampolgárok a környező országokban

A számszerű kisebbségben élő, őshonos magyar nemzeti közösségek a környező országokban másodrendű állampolgárokként élnek, a szórványosodással és asszimilációval szemben védtelenek – állapította meg a KMAT felmérése, amelynek eredményét szombaton ismertették Budapesten.

Bedő Árpád, a KMAT főtitkára elmondta, a felmérés szerint megállapítható, hogy a magyar nemzeti kisebbségek a környező országokban diszkriminált helyzetben, másodrendű állampolgárokként élnek. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a közszolgálatban szinte egyáltalán nem foglalkoztatják őket.

A felmérés szerint a közepes szintnél rosszabban érvényesül az autonómiához, a politikai képviselethez való jog, alacsony a nemzeti közösségek állam általi védelme, az együttes önrendelkezési jog is alig érvényesül, ahogyan a nemzeti közösségek független és demokratikus működésének biztosítását is alacsonyra értékelték a válaszadók.

Mint mondta, a felmérés szerint kielégítő a magyar nemzeti közösségek állapota, amennyiben a saját szervezetekhez való jogot és az akadálytalan kapcsolatokhoz való jogot vizsgálják, de kielégítő a nemzeti közösségek joga is a megkülönböztetés nélküli, egyenlő bánásmódhoz.

A kutatás szerint a nemzeti közösségek számára mindennapi küzdelmet jelent a tájékoztatáshoz, a védelmi mechanizmusokhoz, a nyelvhasználathoz való joguk érvényesítése, a legkevésbé pedig az oktatáshoz való jog érvényesül.

Kifejtette, hogy a nemzeti közösségeink tagjai nem csak a közjogi területen, hanem az oktatásban is diszkriminálva vannak, magyar nyelven lényegében csak a magyar állam által létrehozott vagy működtetett egyetemeken lehet tanulni. Azt is megállapították, hogy a magyar nemzeti közösség kultúráját, történelmét nem megfelelően tanítják, ez pedig gátolja a társadalmi együttműködést, mivel nem oldja a meglévő nemzeti ellentéteket.

A felmérés szerint a legjobb helyzetben a jogok érvényesülését tekintve a szlovéniai magyar kisebbség van, őket a horvátországi, az ukrajnai, a szerbiai kisebbség követi, a legrosszabb helyzetben a legnagyobb lélekszámú szlovákiai és a romániai magyarok vannak.

A felmérés részleteiről Bedő Árpád elmondta: 2014-ben állították össze a szempontrendszert a kisebbségben élő nemzeti közösségek társadalmi állapotának vizsgálatára. Az űrlap 163 kérdést tartalmazott, 86 szempontot alapján, 14 témakörben, és hat ország kilenc szervezete koordinálta a kitöltetést.