// 2026. szeptember 12., szombat // Mária

Tudta, mennyit keres egy kolozsvári programozó?

// HIRDETÉS

Sokat, és emiatt drágul az élet a városban.

A kolozsvári információ-technológiai iparágban hat-hétezer lej a nettó átlagfizetés, az ágazat pedig évről évre egyre több szakembert alkalmaz, ami jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Kolozsváron egyre drágább az élet – hangzott el a Meddig tartható fenn a kolozsvári IT-boom? címmel a Kolozsvári Magyar Napokon tartott beszélgetésen.

A beszélgetés résztvevői:

Égly János, ügyvezető igazgató, Accenture Industrial Software Solutions SA Románia,
László K. Judit, vállakozó, a HelloIT ügyvezetője,
Kelemen Zoltán, a Wolters Kluwer üzleti elemzője,
Csató Lehel, a BBTE Magyar Matematika és Informatika Intézetének egyetemi tanára,
és a közönség
Moderátor: Brem Walter, RMKT

A látványos fejlődést az is szemlélteti, hogy idén 8 százalékkal, 2016-ban pedig 7 százalékkal több informatikus szakemberre lesz szüksége az ágazatnak, 2004-ben pedig háromezer új alkalmazottat vettek fel a cégek Kolozsváron.

Égető szükség van tehát informatikusokra,

de Európában még nagyobb a munkaerőhiány: ott évente százezer új alkalmazottat vesznek fel, miközben 900 ezer állás betöltetlen.

Ez nyilván hatalmas vonzerőt jelent a kolozsvári informatikusoknak, nagyon sokan mennek Nyugatra dolgozni, átlagosan négyszer-ötször magasabb fizetésekért.

Kolozsváron két fő helyszíne van az informatikus-képzésnek: a műszaki egyetem és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem informatika szaka (ezen belül a magyar végzősök száma az évek során negyvenről százra emelkedett). A kezdet kezdetén ugye ötéves volt a képzés, később négy évesre csökkent, a Bolognai folyamattal aztán csak három év a rendelkezésre álló idő ahhoz, hogy a diákból informatikus szakember legyen. Ez persze túl kevés, a most végzettek kevésbé képzettek, mint korábban. Csakhogy az iparág annyira fejlődik, hogy a diákok gyakran diploma nélkül is könnyedén találnak munkát a kolozsvári földből gombamód kinövő irodaházakban. A cégek ugyanis – általában multinacionális társaságok helyi képviseletei, vagy Nyugatról áttelepített munkát (outsourcing) végeznek – azt nézik, ki mennyit tud és mennyire ért a területéhez, a diplomát kevésbé tekintik értékindikátornak.

A gyakorlati tudás pedig rettentő fontos, mivel

önmagában az informatika értéktelen:

ez egy olyan ágazat, amely a többi iparággal szoros szimbiózisban működik, azoknak a problémáit igyekszik megoldani. Ez a megközelítés azonban hosszabb távon kockázatos, hiszen egy jó képességű, de csak egy-egy szakterülettel foglalkozó (akár betanított) informatikus gyakran képtelen kitörni a szűk területről, átfogóan megérteni azt a problémát, aminek ő csak egy kis részével foglalkozik. Ami viszont jelentősen megnehezíti az ágazatot igazán előrevivő innovációt. Románia a EU szintjén nagyon hátul van az innováció tekintetében – ennek részben az az oka, hogy az outsourcing keretében a nyugati cégek csak részinformációkat adnak át az ittenieknek, csak annyit, amennyi a részfeladatuk elvégzéséhez feltétlenül szükséges.

Holott a fenntarthatóság kulcsa éppen az, hogy

a helyi IT-cégek kitörjenek az outsourcingból, ehhez pedig a legrövidebb út az innováció.

Jelentős előnyük viszont kolozsvári programozóknak, hogy például az amúgy kiváló kínai vagy indiai szakemberekhez képest érthetőbb az angol beszédük, hogy kisebbek a kulturális különbségek Kolozsvár és a Nyugat közöt, kisebb a földrajzi távolság is, és itt van a reptér, ami nagy mértékben megkönnyíti a személyes üzleti kapcsolattartást (hogy például valaki reggel elrepül a kontinens bármelyik részébe, az üzleti találkozó, tárgyalás után pedig este haza is repül).

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Moszkva szerint Románia fegyvert szállított Kijevnek a lebombázott ukrán-moldovai átkelőn. De milyen fegyvereket szállított?
Krónika

Moszkva szerint Románia fegyvert szállított Kijevnek a lebombázott ukrán-moldovai átkelőn. De milyen fegyvereket szállított?

Románia fegyvert szállított Ukrajnának az ukrán-moldovai határon található Sztarakazacse átkelőn keresztül, amelyet szerdára virradóra bombázott le az orosz hadsereg – állította az orosz TASZSZ hírügynökség.

Nem rendezték meg a dobrudzsai halászléfesztivált, mégis több tucat turista csődült a helyszínre, majd hoppon maradt
Főtér

Nem rendezték meg a dobrudzsai halászléfesztivált, mégis több tucat turista csődült a helyszínre, majd hoppon maradt

Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba
Székelyhon

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba

A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön
Krónika

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön

Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.

Legalább száz tonna aranyat lehetne kitermelni egy erdélyi lelőhelyről, egy kanadai cég szemet is vetett rá
Székelyhon

Legalább száz tonna aranyat lehetne kitermelni egy erdélyi lelőhelyről, egy kanadai cég szemet is vetett rá

Arany- és rézkitermelésre készül a kanadai Euro Sun Mining Erdélyben, a Rovine nevű projekt finanszírozására szándéknyilatkozatot kötött a cég egy 400 millió dolláros hitelfelvételre – írja az MTI a Economica.net nyomán.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS