// 2026. május 19., kedd // Ivó, Milán

Tudta, mennyit keres egy kolozsvári programozó?

// HIRDETÉS

Sokat, és emiatt drágul az élet a városban.

A kolozsvári információ-technológiai iparágban hat-hétezer lej a nettó átlagfizetés, az ágazat pedig évről évre egyre több szakembert alkalmaz, ami jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Kolozsváron egyre drágább az élet – hangzott el a Meddig tartható fenn a kolozsvári IT-boom? címmel a Kolozsvári Magyar Napokon tartott beszélgetésen.

A beszélgetés résztvevői:

Égly János, ügyvezető igazgató, Accenture Industrial Software Solutions SA Románia,
László K. Judit, vállakozó, a HelloIT ügyvezetője,
Kelemen Zoltán, a Wolters Kluwer üzleti elemzője,
Csató Lehel, a BBTE Magyar Matematika és Informatika Intézetének egyetemi tanára,
és a közönség
Moderátor: Brem Walter, RMKT

A látványos fejlődést az is szemlélteti, hogy idén 8 százalékkal, 2016-ban pedig 7 százalékkal több informatikus szakemberre lesz szüksége az ágazatnak, 2004-ben pedig háromezer új alkalmazottat vettek fel a cégek Kolozsváron.

Égető szükség van tehát informatikusokra,

de Európában még nagyobb a munkaerőhiány: ott évente százezer új alkalmazottat vesznek fel, miközben 900 ezer állás betöltetlen.

Ez nyilván hatalmas vonzerőt jelent a kolozsvári informatikusoknak, nagyon sokan mennek Nyugatra dolgozni, átlagosan négyszer-ötször magasabb fizetésekért.

Kolozsváron két fő helyszíne van az informatikus-képzésnek: a műszaki egyetem és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem informatika szaka (ezen belül a magyar végzősök száma az évek során negyvenről százra emelkedett). A kezdet kezdetén ugye ötéves volt a képzés, később négy évesre csökkent, a Bolognai folyamattal aztán csak három év a rendelkezésre álló idő ahhoz, hogy a diákból informatikus szakember legyen. Ez persze túl kevés, a most végzettek kevésbé képzettek, mint korábban. Csakhogy az iparág annyira fejlődik, hogy a diákok gyakran diploma nélkül is könnyedén találnak munkát a kolozsvári földből gombamód kinövő irodaházakban. A cégek ugyanis – általában multinacionális társaságok helyi képviseletei, vagy Nyugatról áttelepített munkát (outsourcing) végeznek – azt nézik, ki mennyit tud és mennyire ért a területéhez, a diplomát kevésbé tekintik értékindikátornak.

A gyakorlati tudás pedig rettentő fontos, mivel

önmagában az informatika értéktelen:

ez egy olyan ágazat, amely a többi iparággal szoros szimbiózisban működik, azoknak a problémáit igyekszik megoldani. Ez a megközelítés azonban hosszabb távon kockázatos, hiszen egy jó képességű, de csak egy-egy szakterülettel foglalkozó (akár betanított) informatikus gyakran képtelen kitörni a szűk területről, átfogóan megérteni azt a problémát, aminek ő csak egy kis részével foglalkozik. Ami viszont jelentősen megnehezíti az ágazatot igazán előrevivő innovációt. Románia a EU szintjén nagyon hátul van az innováció tekintetében – ennek részben az az oka, hogy az outsourcing keretében a nyugati cégek csak részinformációkat adnak át az ittenieknek, csak annyit, amennyi a részfeladatuk elvégzéséhez feltétlenül szükséges.

Holott a fenntarthatóság kulcsa éppen az, hogy

a helyi IT-cégek kitörjenek az outsourcingból, ehhez pedig a legrövidebb út az innováció.

Jelentős előnyük viszont kolozsvári programozóknak, hogy például az amúgy kiváló kínai vagy indiai szakemberekhez képest érthetőbb az angol beszédük, hogy kisebbek a kulturális különbségek Kolozsvár és a Nyugat közöt, kisebb a földrajzi távolság is, és itt van a reptér, ami nagy mértékben megkönnyíti a személyes üzleti kapcsolattartást (hogy például valaki reggel elrepül a kontinens bármelyik részébe, az üzleti találkozó, tárgyalás után pedig este haza is repül).

// HIRDETÉS
Különvélemény

A román állam esete a politikai pornóval

Szántai János

A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.

Nem a politika radikalizálódik, hanem a társadalom, a politika csak követi ezt a radikalizálódást

Varga László Edgár

A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget

Varga László Edgár

A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus
Főtér

Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus

Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.

Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország
Krónika

Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország

,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.

Egészen eddig fel sem nagyon tűnt, hogy mi a boldog békeidőkben élünk. Egészen eddig…
Főtér

Egészen eddig fel sem nagyon tűnt, hogy mi a boldog békeidőkben élünk. Egészen eddig…

Az illetékesek behívták a Fehér és Hunyad megyei tartalékos katonákat egy egynapos gyakorlatra. A részvétel kötelező.

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte
Székelyhon

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

A fejlesztési minisztérium 2024-es kimutatása szerint Székelyföldön Borszék áll a legjobban a szegénységi index alapján, miközben több településen jóval nehezebbek a mindennapok. Az interaktív térkép a jelentős különbségeket is láthatóvá teszi.

Ismét pokollá válhat az utazás Erdély és Magyarország között
Krónika

Ismét pokollá válhat az utazás Erdély és Magyarország között

Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.

Nicușor Dan addig egyeztet a pártokkal, amíg kirajzolódik egy szilárd kormánytöbbség
Székelyhon

Nicușor Dan addig egyeztet a pártokkal, amíg kirajzolódik egy szilárd kormánytöbbség

Nicușor Dan hétfőn, a pártokkal való tárgyalást követően bejelentette, hogy addig egyeztet a parlamenti pártokkal, amíg kirajzolódik egy szilárd, Nyugat-barát kormánytöbbség.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A román állam esete a politikai pornóval

Szántai János

A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.

Nem a politika radikalizálódik, hanem a társadalom, a politika csak követi ezt a radikalizálódást

Varga László Edgár

A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget

Varga László Edgár

A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS