A Londonban vagy vonzáskörzetében élő honfitársaink bizakodnak abban, hogy a brit kilépés nem érinti az eddigi státusukat. Azt sem tartják valószínűnek, hogy a Brexit után csökkenne a kivándorlási kedv.
Sokan nevezik Londont, az Egyesült Királyság fővárosát a „második legnagyobb magyar város”-nak, nem minden alap nélkül. A brit fővárosban becslések szerint közel 200 ezer magyar él, ami azt jelenti, hogy legfennebb Debrecen lehet London vetélytársa az előbb említett megtisztelő címre.
A június 23-án megtartott referendum, amely nagyjából 52-48 százalék arányban azok győzelmét eredményezte, akik Nagy-Britanniát kivezetnék az Európai Unióból, az ő helyzetükben is változást hozhat. A Brexit-kampány egyik hangsúlyos eleme ugyanis épp a munkavállalási szabályok szigorítása volt: a kilépéspártiak szerint Nagy-Britanniának az ausztráliai elbírálási rendszerhez hasonló, pontozásos módszerre alapuló bevándorlási szabályozást kellene meghonosítania az EU-tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben.
Mint arról beszámoltunk korábban, ezt a tervet Boris Johnson volt londoni polgármester és a Brexit-párti tábor másik frontembere, Michael Gove igazságügyi miniszter terjesztette elő június elején. Az elképzelés alapján Nagy-Britannia 2020-ra, a következő brit parlamenti választások idejére honosítaná meg az új bevándorlási mechanizmust, amely különböző kritériumok alapján, pontozásos rendszerrel bírálná el a letelepedési és munkavállalási kérelmeket a külföldi EU-tagállamokból érkezők esetében is.
A tervezett kritériumok között szerepel az angol nyelv magas szintű ismeretének megkövetelése, és annak előírása, hogy minden külföldi jelentkezőnek az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítése legyen.
Fontos viszont, hogy még a kilépés legelszántabb hívei sem alkalmaznák az új szabályozást visszamenőlegesen – vagyis azoknak, akik már „bent” vannak, elvileg nem kell tartaniuk a szigorítás következményeitől.
Ez azonban csak részben nyugtatja meg ott lakó honfitársainkat. Interjúalanyaink harmincas éveikben járó, Erdélyből elszármazott magyarok, akik Londonban vagy annak vonzáskörzetében élnek és dolgoznak.
Eleve nem mindegy persze, hogy milyen státusban „találta” a Brexit-népszavazás az ott élő magyarokat. Kata, aki 14 éve él Angliában, viszonylag nyugodt a helyzetét illetően, mivel „hivatalosan” is Őfelsége alattvalója: megkapta a brit állampolgárságot, szavazott is a referendumon. Úgy gondolja azonban, hogy azoknak sincs félnivalójuk, akik már ott élnek és van állandó munkahelyük. „Aki már itt van, maradhat” – mondja.
Az Angliában élő kelet-európaiak körében van némi nyugtalankodás, de inkább érzelmi alapon, mert egyelőre egészen biztosan nem fogják „kitenni a szűrüket”.
A Brexit előtt gondolkodott munkahelyváltáson, de végül a maradás mellett döntött. A hezitálás oka, hogy az építőiparban dolgozik, és ezt az iparágat egy esetleges gazdasági válság súlyosan érintene. A cégének a részvényei máris elkezdtek zuhanni a népszavazás eredményének nyilvánossá válása után, vannak klienseik, akik azon gondolkodnak, hogy inkább visszalépnek és vállalják az előleg elvesztését, mint hogy befektessenek a lakásvásárlásba.
A kelet-európai munkavállalók egyik félelme, hogy a Brexit vízumkényszerrel jár majd (fotó forrása: politico.eu)
A népszavazás témája a személyes környezetében is nagy indulatokat, érzelmeket váltott ki, „ez az a csoda, amely három napnál tovább tart”, fogalmaz.
Úgy gondolja egyébként, hogy a népszavazás negatív hatásait a kilépésre szavazó angol vidék jobban megérzi majd, mint a főváros: „London hamarabb talpra fog állni, a vidék viszont saját maga alatt vágta el a fát. Csak annyit érzékeltek, hogy túl sok a lengyel a faluban, nem kell ennyi, hát akkor lépjünk ki az Unióból”.
Személyesen nem tapasztalta azt, hogy idegenellenesebbé vált volna a hangulat a Brexit után, de ő is hallott sztorikat – többnyire verbális – rasszista atrocitásokról. Mint mondja, 14 év alatt egyetlen alkalommal érte személyes támadás, amikor egy kedves idős angol házaspár „hazaküldte”, de sem azelőtt, sem azután nem volt része semmilyen hátrányos megkülönböztetésben amiatt, mert Kelet-Európából származik.
A Székelyudvarhelyről elszármazott Csilla nem érzékeli, hogy jelentősen növekedett volna az idegenekkel szembeni ellenérzés a Brexit-népszavazás miatt. „Délnyugat-Londonban lakom, ez többnyire angolok lakta része Londonnak, de egyelőre semmiféle negatív »hozzánkállást« nem tapasztaltam” – mondja.
A munkahelyén eleve nem kell tartania ilyesmitől, mert a munkatársainak 65-70 százaléka külföldi származású, a főnökével az élen.
Tíz éve dolgozik Angliában, és szereti az országot, ezért reméli, hogy az EU-ból való távozás nem okoz változást a helyzetükben. Vannak azonban olyan ismerősei, akik már a továbbállás lehetőségét fontolgatják, például Új-Zélandra. A népszavazás eredménye mindenkit sokként ért, szerinte még azokat is, akik a kilépést támogatták – hát még a „vendégmunkásokat”, akik végig bíztak abban, hogy a britek maradni fognak.
„Kaotikus a helyzet kissé, nehéz átlátni. Én egyelőre várakozó állásponton vagyok: hallám, mi lesz” – nyilatkozza. „De azért nyitva tartom a szemem. Mindig tudtam, hogy egyszer úgyis haza akarok térni Erdélybe, lehet, hogy a Brexit megkönnyíti a döntéshozatalt.”
Ennek ellenére úgy látja, a fejlemények nem veszik el a kelet-európai munkavállalók kedvét Angliától az elkövetkező években – elvégre még mindig sokkal jobban megéri fontban keresni, a brit fizetőeszköz ingadozása ellenére is, mint más európai pénznemben.
Hasonlóképpen látja a helyzetet Kinga is, aki egy Londonhoz közeli essexi kisvárosban él. A kivándorlás (avagy bevándorlás, attól függ, honnan nézzük) nemhogy csökkenne, de egyenesen nőni fog a következő években, mert most az is felgyorsítja a folyamatot, aki eddig csak fontolgatta a munkavállalást, hogy még elcsípje az utolsó lehetőséget – állítja. Példaként saját közeli rokonait hozza fel, akik a Brexit hírére hamarabb kiköltöznek Angliába, mint az eredetileg tervezték.
Angliában élő EU-s állampolgárok egy csoportja tiltakozó akciót hirdetett (lásd keretes írásunkat)
Kinga úgy érzi, nem fog változni a helyzete a kilépés után sem, egyelőre nem lát konkrét negatív befolyásoló tényezőket. Az ott élő külföldi munkavállalók két lehetséges következménytől tartanak: az egyik, hogy arra kötelezhetik őket, ha maradni akarnak, mondjanak le eredeti állampolgárságukról, a másik pedig, hogy a kilépés vízumkényszert vonhat maga után az Egyesült Királyság és az Európai Unió tagállamai között – bár, teszi hozzá, egyiket sem tartja túl valószínűnek.
Úgy érzékeli, a népszavazás után a csalódottság érzése uralkodott el a környezetében, mert még azok sem igazán hitték el, hogy ez lesz az eredmény, akik egyébként a kilépésre szavaztak. A brit társadalom – mint azt az eredmény is mutatja – rendkívül megosztott ebben a kérdésben, és ez érződik a mindennapi életben is.
Ettől függetlenül úgy látja: bárhogy is lesz, annak kell alkalmazkodni, aki odaköltözött. „Nem haragudhatunk az angolokra, akik eddig befogadóak és engedékenyek voltak, most viszont úgy döntöttek, hogy elég. Függetlenül attól, hogy nekem személyesen mi a véleményem erről a lépésről, ez az ő döntésük, és nekünk, ha maradni akarunk, kötelességünk tiszteletben tartani” – fogalmaz.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Meghalt a roncsautóprogram, de túlélte. Justin Timberlake a feleségével, Jessica Biel-lel érkezett az Electric Castle-re.
Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
A filmet megnézni nem kell félnetek jó lesz, hogy diplomatikusan fogalmazzunk. Az viszont kétségtelen, hogy a Jurassic Park hatalmas mérföldkő volt a Föld bolygó filmgyártásában. És jóslatnak se kisnyúl.
A filmet megnézni nem kell félnetek jó lesz, hogy diplomatikusan fogalmazzunk. Az viszont kétségtelen, hogy a Jurassic Park hatalmas mérföldkő volt a Föld bolygó filmgyártásában. És jóslatnak se kisnyúl.
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.