Kisbács egy tízezres lakosú nagyközség Kolozsvár tőszomszédságában, amelyet hét évvel ezelőtt magam is családommal otthonomnak választottam. A magyar lakosság számaránya a legutóbbi, öt évvel ezelőtti népszámlálás adatai szerint valamivel több mint 29 százalék. A közösség erős, úgy is, hogy az utóbbi években odaköltözötteket életük szinte minden mozzanata a pár kilométerre fekvő Kolozsvárhoz köti. Van közösségi ház, szüreti bál, farsangi bál és egyéb összejövetelek, az óvoda magyar csoportjai nem győzik fogadni a gyerekeket.
Négy évvel ezelőtt, a helyhatósági választáson féltucatnyi szavazaton múlott, hogy RMDSZ-es polgármestere legyen a községnek. Ez egy olyan alap, amelyre most, négy évvel később nem csak lehetett volna, hanem egyenesen kötelező lett volna építeni.
Ennek ellenére idén az RMDSZ nem indított polgármesterjelöltet.
Pedig a közel 30 százalékos magyar számarány, az egyfordulós választás, valamint a román szavazatok eloszlása a két legnagyobb párt, a PSD és a PNL között mind olyan előnyt jelentettek volna, amelyet egy kicsit jobb mozgósítással, egy kicsit több erőbevetéssel maximálisan ki lehetett volna használni. Annál is inkább, mivel idén a kampánytörvény szigorodása miatt a háztartások egyenkénti felkeresése a legerősebb és leginkább kihasznált eszköze a pártoknak.
Az RMDSZ beállt a PNL mögé és teljes mellszélességgel a liberálisok polgármesterjelöltjét támogatja egy informális választási koalíció keretében. Plakátjai a PNL-jelöltével együtt láthatók az utcán. A meglepő lépés egyik „hivatalos” magyarázata az, hogy a lakosság számának megnövekedése miatt már nincs elég magyar Kisbácsban, így esélytelen lenne egy saját polgármesterjelölt, meg különben is, senki nem vállalta, hogy versenybe száll.
A nem nyilvános, csak az utcai hírhálózaton terjedő okok között szerepel egy évek óta zajló belső konfliktus a helyi RMDSZ-szervezetben, illetve az, hogy bizonyos, sok összetevős üzleti érdekek miatt a helyi politika nem éppen úgy alakul, ahogy azt a józan ész és a választói érdek megkövetelné.
Nagyon fura látni, hogy a négy évvel ezelőtti majdhogynem diadalmenet után most az RMDSZ leugrik a dobogóról, nem hajlandó megtenni azt a fél lépést a győzelemig, és a PNL jelöltjének kampányol. A döntés üzenete lelombozó, azt közvetíti, hogy ennyi volt, négy évvel ezelőtt elértük a maximumot, nincs már erőnk plusz öt szavazatot megszerezni, feladtuk, szevasztok. Ez pedig minden, csak nem mozgósító üzenet. Mi lesz négy év múlva, a következő választásokon? Lesz-e egyáltalán tanácsoslista, vagy úgy ítélik meg, hogy fölösleges, az RMDSZ pedig valamelyik másik párt listáját támogatja?
Biztos, hogy a helyiek is felelősek a kialakult helyzetért, de véleményem szerint
nagyobb felelősség terheli a megyei és az országos RMDSZ-t.
Mert ebből az esetből az derül ki, hogy nem figyeltek oda, nem nézték meg vagy elfelejtették a nagyon is biztató előzményeket, a négy évvel ezelőtti eredményt, a stratégiai döntést pedig teljes egészében a magukra hagyott helyiekre bízták. Akiket kevésbé hibáztatok amiatt, hogy nem tudtak megfelelően dönteni. Nekik az elmúlt évtizedekben – a rendszerváltás után azonnal – ahhoz kellett gyorsan visszaszokniuk, hogy a fontos döntések fentről jönnek, a megyei vagy központi vezetésben ülő okosoktól.
Tegnap választási fórum volt kisbácsi társasházi udvarunkon (közel száz család él itt). Jelen volt a PNL polgármesterjelöltje és stábja, az RMDSZ helyi vezetői és tanácsosjelöltjei. Nyilvánosan hangzott el, hogy az RMDSZ koalícióban kampányol a PNL-nek. Egy nappal korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt mondta: sehol nem egyeztek meg román pártokkal, Kisbácsban sem.
Ez pedig egy szép, kövér ellentmondás, hogy ne mondjam: hazugság. És ami ide vezetett, az egy óriási stratégiai tévedés, ami minden bizonnyal meg fog látszani a szavazati részvétel számsorain.
Súlyosbító körülmény, hogy a kisbácsi eset nem elszigetelt, a hírek szerint hasonló helyzetek alakultak ki más településeken is, például Magyargorbón, Egeresen, Széken és Feleken.
Újratervezés.