Újabb állásfoglalás érkezett szerkesztőségünkbe a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. ügyében. György Attila írását közöljük.
Azt hiszem, most már végre rendben vagyunk. Igen, mi, Kárpát-medencei, magyar írók. Végre.
Most már nem csak gyanútlan olvasók és barátaink: hanem ellenségeink is olvasnak. És ellenségeink is vannak, ami valljuk be: a nagyság jele. Mindegy, hogy az ellen olyan, amilyen: ez jutott nekünk.
Igen, ez az írás a magyar, Kárpát-medencei állami irodalomgondozás kapcsán születik, amelyet paradox módon egyfajta, Orbán János Dénes és „köre” elleni személyes hadviseléssé alakítottak. Vidáman mondom: Orbán János Dénes „köre” a magyar kortárs irodalom legjava. És az olvasókat nem lehet leváltani. Bizony.
Az egész vita egyébként úriemberhez nem lenne méltó. Persze: hol vannak az úriemberek?! Százötven millió forintról van szó, és intézményépítésről. Persze, sok pénz ez, ha valakinek a mellényzsebébe szúrják. Ilyen is volt, csak akkor nem visítottak azok, akiknek nem szúrták a zsebébe. Más kurzus volt, és mi akkor is úriemberek voltunk.
De ebből a pénzből intézményt építeni? Lehet. Talán. De pocakot nem fog engedni ebből OJD és barátai , higgyék el nekem. Nagyjából ennyibe kerül mostanság egy közbirtokossági épület helyrepofozása, vagy egy turul-szobor restaurálása. Vagy egy... áhh, most nem megyek bele a libertinus trend támogatási rendszerébe.
Nos, hölgyek, urak: tetszik, nem tetszik: van itt adva egy olyan műhelynek, amelyet történetesen, nevét adva hozzá, OJD képvisel, egy esély. Tehetséggondozás. Lássuk, mi lesz belőle. Ennyit azért még a fene nagy libertinus lelkülettel is meg lehet engedni: várjuk ki a végét. Az elmúlt húsz évben, ennyi pénz nélkül (szinte semmi pénz nélkül), kitűnő írók sorait ontotta ez a műhely. És nem mások ellen: hanem értünk. Csak az érték számított.
A leghamisabb ebben a történetben az, amikor megpróbálják szembeállítani ezt a tehetséggondozó programot a Magyar Írószövetséggel, az E-MIL-lel, a JAK-kal, a FISZ-szel.
Nem, nem ellenük van. Velük.
És tényleg, most nekem is kezd elgurulni a pirulám. Hogy jön ahhoz egy bukásra sem érdemes pénzügyi sakál, hogy beleszóljon ebbe az ügybe? Én nem csalok a tőzsdén, ő ne írjon könyvet. Ilyen egyszerű. Nem értünk ehhez. Hogy jönnek közepes alatti (bár a minősítés mindig relatív, elismerem) szerzők számon kérni azokat, akik teljesítettek?! „Dőltömre Tökmag Jankók lesnek.”
Végül is, logikus. Csak ízléstelen ez a támadássorozat. Kimondom hát én, hiszen az én mundéromon már van elég folt: a legnagyobb baj az, hogy ezt a csülköt nem azok kapták, akik eddig. Pedig, mi, szegény mucsai parasztok, nem visítottunk, amikor ennél lényegesebb pénzek korcsolyáztak vígan elfelé.
Végre, ha nem is arányosság, de lenne valamiféle elégtétel-féle, és végre helyrehozni, megmutatni: AZ IRODALOM NEM AZ, AMIT TI GONDOLTOK, AZ IRODALOM AZ, AMIT OLVASNAK.
Dixit. Csak hogy lássátok: latinul es tudunk.
(Szerkesztőségünk továbbra is nyitott a témával kapcsolatos vélemények, hozzászólások közlésére.)
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Egy magát humanitárius szervezetnek kiadó, Jóságos szamaritánus nevű, a rászorulókat kihasználó, a nekik szánt adományokat saját célokra költő egyesület tagjaira csapott le kedden a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) Bihar megyében.
Autóval hajtott egy helsinki luxusüzlet kirakatába egy román bűnbanda, majd 580 000 eurós zsákmánnyal menekült. Az ország háromnegyed részén vörös hőségriasztással indul a jövő hét.
Hatalmas erővel csapott le a szélvihar a Gyergyószárhegy határában álló kapolnára kedden délután. A vihar teljesen megrongálta a szabadtéri létesítményt.
Két természetes személyt és hét kereskedelmi társaságot küldött bíróság elé a Kovászna Megyei Törvényszéki Ügyészség egy több mint 9,2 millió lejes sikkasztási és pénzmosási ügyben.
Az időjárás a következő négy hétben is többnyire a kánikula jegyeit fogja megtartani, miközben az ország nagy részén jelentős csapadékhiány várható az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzése szerint.
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
Ez már a második év, hogy több a pozitív hang a román nyelv és irodalom vizsga után, mint amennyi a negatív. De miért kellett erre három és fél évtizedet várni?
Ez már a második év, hogy több a pozitív hang a román nyelv és irodalom vizsga után, mint amennyi a negatív. De miért kellett erre három és fél évtizedet várni?
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
„Oda jutottunk, hogy nem az intelligens olvasónak írunk, hanem a rosszindulatú ostobának. A klasszikusok védve voltak ettől a nyomorúságtól, az önhitt ostobaságtól. Mi ezt ma kritikai gondolkodásnak nevezzük.”
„Oda jutottunk, hogy nem az intelligens olvasónak írunk, hanem a rosszindulatú ostobának. A klasszikusok védve voltak ettől a nyomorúságtól, az önhitt ostobaságtól. Mi ezt ma kritikai gondolkodásnak nevezzük.”
Ha egy politikus pónijának halála levette a farkast a fokozottan védett fajok listájáról, akkor talán tucatnyi nem politikus halála a medvét is le fogja...
Ha egy politikus pónijának halála levette a farkast a fokozottan védett fajok listájáról, akkor talán tucatnyi nem politikus halála a medvét is le fogja...
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.