// 2026. március 15., vasárnap // Nemzeti Ünnep, Kristóf
Lövétei Lázár László Lövétei Lázár László

100 millió nagyon szép, 150 már nagyon csúf!

// HIRDETÉS

Sántha Attila után az Előretolt Helyőrség másik „veterán” szerzője, Lövétei Lázár László is hozzászól a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-ügyhöz.

1.
2004-ben megosztott II. díjban részesültem vers kategóriában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) Édes anyanyelvünk pályázatán. A megosztott II. díjjal 1 millió forint pénzjutalom járt; ezt az összeget baráti kölcsönökből fölhizlaltam 5500 euróra, s megvettem azt a vadiúj Daewoo Matiz személygépkocsit (extrák nélkül!), ami még ma is megvan – egy kicsit rozsdás, egy kicsit zörög, de a miénk!

Sok volt-e az 1 millió forint a megosztott II. díjért? Nekem nagyon soknak tűnt, pedig voltak ott sokkal nagyobb összegek is! Íme, egy korabeli sajtóközlemény (nem másolom ide szóról szóra, de akit érdekel, könnyen megtalálja a neten):
 

Édes anyanyelvünk – pályázati díjkiosztó ünnepség
2004. április 30.

(MTI) – A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által Édes anyanyelvünk címmel meghirdetett program 100 millió forint  összdíjazású pályázatának jutalmait Hiller István miniszter adta át csütörtökön Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Az anyanyelv ápolása, őrzése, a korszerű gondoskodás az anyanyelvről minden magyar kormány, a Magyar Köztársaság mindenkori feladata, Európai Unión innen és Európai Unión túl – fogalmazott ünnepi beszédében a miniszter. „Ezért tartotta fontosnak a kulturális tárca a szabad Magyarország története legjelentősebb anyanyelvi pályázatának meghirdetését” – mondta Hiller István.

Az anyanyelv ápolására, megőrzésére és méltó közvetítésére tavaly októberben – Magyarország európai uniós csatlakozásának küszöbén – hat kategóriában írta ki a pályázatot a kulturális minisztérium – emlékeztetett. Szólt arról is, hogy az idén ősszel a tárca meghirdeti az anyanyelvápolási program újabb pályázatát. Annak finanszírozására –  elkülönített miniszteri keretből – szintén 100 millió forint áll rendelkezésre.

Göncz Árpád író, a főzsűri elnöke az ünnepségen azt mondta: a pályázat tehetség- és élményforrásokat szabadított fel a magyar társadalom egészéből, hiszen számos nem professzionális szerző is indult a megmérettetésen.

A vers, novella, dráma és gyermekirodalom témákban az első díj – kategóriánként – 10-10 millió forint. A második díjjal 6-6 millió forint, a harmadikkal 4-4 millió forint jár. Az elismeréseket megosztva ítélték oda – tartalmazza a minisztérium írásos tájékoztatója.

(…)

A vers kategóriában öten, Tóth Krisztina, Szentmártoni János, Térey János, Halasi Zoltán, Takács Zsuzsa osztoztak az első díjon. A novella kategóriában ketten – Majoros Sándor és Kőrösi Zoltán – nyerték el a megosztott első díjat. A dráma kategóriában ugyancsak megosztott első díjban részesült Gosztonyi János és Forgách András. A gyermekirodalom kategóriában Barcza Lászlóné, Békés Pál, Kapuvári Lídia és Péterfy Gergely osztozott az első díjon.

(…)

Az írásos tájékoztató szerint a pályázatok nagy száma miatt az értékelés két lépcsőben történt. Az első 4 kategóriában 8-8 tagú előzsűri több fordulóban értékelte a pályaműveket.

Az előzsűrikbe nyolc írószervezet - a Magyar Írószövetség, a Magyar Írók Egyesülete, a Magyar PEN Club, a Fiatal Írók Szervezete, a Szépírók Társasága, a Független Írók Egyesülete, a József Attila Kör és az Írók Szakszervezete – delegált tagot.

(…)

A főzsűri elnöke Göncz Árpád író, tagjai: Jókai Anna író, Lator László költő, Grétsy László nyelvész, Ördögh Szilveszter író voltak.

Sok volt-e tehát a 100 millió forint egyetlen pályázatra? Bizonyára sok volt, mert – ha jól emlékszem – a díjkiosztón beharangozott második (őszi) fordulóra már nem került sor. Pedig ahogy Göncz Árpád író mondta: „a pályázat tehetség- és élményforrásokat szabadított fel a magyar társadalom egészéből, hiszen számos nem professzionális szerző is indult a megmérettetésen”. Mint ahogy „tehetség- és élményforrásokat” szabadíthat fel a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft ténykedése is – ha jól csinálják!

2.
Azt írja Krusovszky Dénes Kedves fiatal író, ne hagyd magad! című (irodalom)politikai kiáltványában (mindjárt a kiáltvány elején): „Két szebb (legalábbis irodalmi szempontból szebb) napokat látott erdélyi költő igyekszik a politikai széljárást legjobban kihasználva helyet szerezni magának/egymásnak” stb. Hogy ki légyen az a két erdélyi költő, szerintem teljesen indifferens, nem is citáltam volna ide a Krusovszky-írást, ha nem ültem volna ott nézőként tavaly novemberben a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, amikor Krusovszky Dénes (és még két írótársa) kedélyesen elviccelődtek azon, hogy nincs se hajdúsági, se erdélyi irodalom.

Nekem teljesen mindegy, hogy van-e erdélyi irodalom/költő, de ha nincs, akkor mit keres az „erdélyi” jelző Krusovszky kiáltványában? Nem kellene egy kicsit következetesnek lenni? Nem inkább ama két erdélyi költő személyével van baj? Mert amúgy ildomos lenne megvárni, amíg elindul a szakmai munka, és kiderül, hogy kik azok a fiatalok, profik és nem profik, „a magyar társadalom egészéből”, akik majd ösztöndíjban részesülnek? Mert azt nem hiszem el, hogy Krusovszky Dénes irigyelné az ösztöndíjat bármelyik fiataltól (pláne hogy 2004-ben ő is díjat kapott az Édes anyanyelvünk pályázaton, készülő első kötetére).

3.
Tudtommal egyelőre csak a Kft. bejegyzésére került sor. Lehet, hogy naiv vagyok, de egy adó- vagy iktatószámnak még Magyarországon sincs (vagy nem kellene legyen) politikai színezete…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Használati utasítás március 15-re
2026. március 12., csütörtök

Használati utasítás március 15-re

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

Használati utasítás március 15-re
2026. március 12., csütörtök

Használati utasítás március 15-re

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS