// 2026. szeptember 16., szerda // Edit
Rostás Szabolcs Rostás Szabolcs

Szerződés a holddal

// HIRDETÉS

Az erdélyi magyaroknak az az érzésük, hogy kisebbségi jogaik gyakorlása terén visszarendeződés észlelhető, hiszen sok tekintetben visszaköszönnek a kommunista rendszer idején tapasztalt reflexek.

(Külön)Vélemény

Szerző: Rostás Szabolcs
2015. augusztus 17., 08:57

„Persze a kisebbségi lét szempontjából a jelenkori viszonyokat nehezen lehet összehasonlítani a Ceausescu-diktatúra idején uralkodó állapotokkal, azonban sajnálatos módon számos esetben ma is tetten érhetők az asszimilációs törekvések. A helyzet érzékeltetéséhez jöjjenek a példák! A múlt század nyolcvanas éveiben, amikor Romániában valósággal tombolt a kisebbségellenes rezsim, nyomtatásban tilos volt magyarul – vagy más kisebbségek nyelvén – leírni a települések nevét, és a kommunista titkosszolgálat, a Securitate megtorlásában részesült, aki március 15-én nyilvános helyen kokárdát mert tűzni a mellére.

Sokan az anyaországból, ismerősök, barátok segítségével próbáltak magyar könyveket, folyóiratokat becsempészni Romániába, az esetek többségében sikertelenül. Még kisdiák koromban magyarországi rokonok akartak kedveskedni nekem egy, az 1848–49-es magyar szabadságharcról szóló könyvvel, a román vámtisztviselő azonban kíméletlenül elkobozta a kötetet. – Örüljenek, hogy nem tartóztatjuk le magukat tiltott propaganda terjesztéséért! – érkezett a hatósági válasz a magyarázatot kérő értetlenkedésre.

Naivság lenne azt hinni, hogy ilyesmi manapság nem fordulhat elő. Négy évvel ezelőtt egy székelyföldi könyvárustól azzal az indoklással kobozták el a román ügyészség és a rendőrség munkatársai az Egri csillagokat, egy népmeséket tartalmazó könyv rovásírásos példányát, valamint néhány rovásírás-tankönyvet, hogy nacionalista uszításra alkalmasak. Közismert, hogy a román hatóságok valóságos hadjáratot folytatnak a székely és a magyar zászló ellen. (...)

Bukarest sok esetben ott is revizionista, irredenta, az egységes román nemzetállamot fenyegető törekvéseket lát, ahol nem többről van szó, mint a nemzeti, regionális identitás kifejezésének igényéről. Miközben vitára bocsátani sem hajlandók a területi önrendelkezés ügyét, a mindenkori román kormányok és politikusok sok esetben a minimális nagyvonalúságra, európai szemléletre sem képesek. Számtalanszor bírálják Budapestet amiatt is, hogy nem biztosítja alanyi jogon a magyarországi románok parlamenti képviseletét, arról azonban tudomást sem vesznek, hogy a gyulai román iskolában például csak a román trikolór van kifüggesztve. Bogdan Aurescu, a román diplomácia vezetője a napokban arról biztosította a határon túli román közösségek vezetőit, hogy a tárca felelősséget visel jólétükért, etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk ápolásáért. Nos, Románia számára az sem lehet közömbös, hogy a területén élő nemzeti kisebbségek otthon érzik-e magukat."

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS