// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende
Rostás Szabolcs Rostás Szabolcs

Szerződés a holddal

// HIRDETÉS

Az erdélyi magyaroknak az az érzésük, hogy kisebbségi jogaik gyakorlása terén visszarendeződés észlelhető, hiszen sok tekintetben visszaköszönnek a kommunista rendszer idején tapasztalt reflexek.

(Külön)Vélemény

Szerző: Rostás Szabolcs
2015. augusztus 17., 08:57

„Persze a kisebbségi lét szempontjából a jelenkori viszonyokat nehezen lehet összehasonlítani a Ceausescu-diktatúra idején uralkodó állapotokkal, azonban sajnálatos módon számos esetben ma is tetten érhetők az asszimilációs törekvések. A helyzet érzékeltetéséhez jöjjenek a példák! A múlt század nyolcvanas éveiben, amikor Romániában valósággal tombolt a kisebbségellenes rezsim, nyomtatásban tilos volt magyarul – vagy más kisebbségek nyelvén – leírni a települések nevét, és a kommunista titkosszolgálat, a Securitate megtorlásában részesült, aki március 15-én nyilvános helyen kokárdát mert tűzni a mellére.

Sokan az anyaországból, ismerősök, barátok segítségével próbáltak magyar könyveket, folyóiratokat becsempészni Romániába, az esetek többségében sikertelenül. Még kisdiák koromban magyarországi rokonok akartak kedveskedni nekem egy, az 1848–49-es magyar szabadságharcról szóló könyvvel, a román vámtisztviselő azonban kíméletlenül elkobozta a kötetet. – Örüljenek, hogy nem tartóztatjuk le magukat tiltott propaganda terjesztéséért! – érkezett a hatósági válasz a magyarázatot kérő értetlenkedésre.

Naivság lenne azt hinni, hogy ilyesmi manapság nem fordulhat elő. Négy évvel ezelőtt egy székelyföldi könyvárustól azzal az indoklással kobozták el a román ügyészség és a rendőrség munkatársai az Egri csillagokat, egy népmeséket tartalmazó könyv rovásírásos példányát, valamint néhány rovásírás-tankönyvet, hogy nacionalista uszításra alkalmasak. Közismert, hogy a román hatóságok valóságos hadjáratot folytatnak a székely és a magyar zászló ellen. (...)

Bukarest sok esetben ott is revizionista, irredenta, az egységes román nemzetállamot fenyegető törekvéseket lát, ahol nem többről van szó, mint a nemzeti, regionális identitás kifejezésének igényéről. Miközben vitára bocsátani sem hajlandók a területi önrendelkezés ügyét, a mindenkori román kormányok és politikusok sok esetben a minimális nagyvonalúságra, európai szemléletre sem képesek. Számtalanszor bírálják Budapestet amiatt is, hogy nem biztosítja alanyi jogon a magyarországi románok parlamenti képviseletét, arról azonban tudomást sem vesznek, hogy a gyulai román iskolában például csak a román trikolór van kifüggesztve. Bogdan Aurescu, a román diplomácia vezetője a napokban arról biztosította a határon túli román közösségek vezetőit, hogy a tárca felelősséget visel jólétükért, etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk ápolásáért. Nos, Románia számára az sem lehet közömbös, hogy a területén élő nemzeti kisebbségek otthon érzik-e magukat."

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS