Arról, hogy mi alkotmányellenes Romániában

Az autonómia például. A kolozsvári városháza szerint. A bíróság szerint viszont nem. Akkor most mi van?
Hirdetés

Itt van két – még friss – hír.

Az egyik az, hogy a szatmárnémeti bíróság – egy sajtóper kapcsán – jogerősen kimondta: aki az autonómiát népszerűsíti Romániában, nem követ el törvénytelenséget. A bíróság indoklása szerint az autonómia Európa több országában működő intézmény, a népszerűsítése nem számít szélsőséges jelenségnek. Ebből könnyen kihüvelyezhető, hogy ezek szerint nem is alkotmányellenes. Ha alkotmányellenes lenne, ez – az elemi logika szabályai alapján – azt jelentené, hogy a bíróság az ítéletével megsértette az alkotmányt.

Mindeközben a kolozsvári polgármesteri hivatal arra hivatkozva utasította vissza az autonómiapárti óriásplakátok kihelyezésére vonatkozó kérvényt, hogy az autonómia népszerűsítése alkotmányellenes és provokatív. A hivatal válaszát, a kezdeményező közlése szerint, maga Emil Boc polgármester is aláírta.

A következtetés tehát az, hogy a bíróság nincs tisztában az alkotmánnyal. Vagy a kolozsvári városgazdák nincsenek tisztában vele. Viszont ha egészen véletlenül mégis a bíráknak van igazuk, akkor a kincses hivatal elutasító döntése maga a törvénytelenség.

Ha már itt tartunk, itt egy másik hír: a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését követelő – mindkét országból származó – tüntetők nemrég felvonultak Bukarestben. Ehhez természetesen joguk van, bizonyos szemszögből nézve pedig igazuk is lehet. A kérdés nem ez. A menetet meleg, szívélyes hangú üzenetben üdvözölte Klaus Johannis államelnök (bár, fájdalom, személyesen nem lehetett jelen), valamint Victor Ponta még éppen regnáló miniszterelnök.

Hirdetés

Románia alkotmányának első cikkelye rögzíti az ország területi sérthetetlenségének elvét. Azt nem pontosítja, hogy a határok csak „kívülről” sérthetetlenek-e, vagy „belülről” „kifelé” sérthetőek. A tény viszont az, hogy Besszarábia „egyesítése” Romániával (amelyért a derék besszarábok, a felmérések szerint, nem lelkesednek túlzottan) a határok megváltoztatásával járna. Erdély vagy a Székelyföld közigazgatási autonómiája nem járna a határok megváltoztatásával.

Nem tudom, mit kéne hatályon kívül helyezni, hogy logikusnak tűnjön ez az egész történéssor. Talán az alkotmányt. Vagy a bírósági ítéletet. Az államelnöki és a miniszterelnöki hivatalt, esetleg a kolozsvári városházát.

Vagy a változatosság kedvéért értelmezhetné az alkotmányt az a testület, amelynek ez a feladata: az alkotmánybíróság.

Ha már a józan ész nem elég.

Hirdetés