Önrendelkezés
béel
2015. július 15. szerda, 11:45
Egy román lap „szélsőségesnek” próbálta beállítani az autonómiáról való értekezést. Jól megszívta.

Semmilyen törvénytelenséget nem követ el az, aki az autonómiát népszerűsíti Romániában – állapította meg a szatmárnémeti bíróság abban a precedensértékű perben, melyet a szatmárnémeti Híd Egyesület elnöke, Krakkó Rudolf indított a helyi Gazeta de Nord-Vest napilap ellen alaptalan rágalmazás miatt.

A megyeszékhelyi egyesület vezetője 2013. december 2–3. között szervezett autonómiakonferenciát Szatmárnémetiben, melynek kapcsán a napilap egy meglehetősen ellenséges hangnemű cikket közölt Extremistul Krakkó iese din nou la rampă (A szélsőséges Krakkó ismét előtérbe lép) címmel, mely szerint „nem először fordul elő, hogy Krakkó nyilvános rendezvényeket szervez Szatmár megyében, melyre mindenféle gyanús személyeket hív meg, akik szabadon beszélhetnek revizionista és autonomista elméleteikről".

Az írás szerint gyanús, hogy a megyei hatóságokat nem zavarja, hogy „a szélsőséges magyarországi szervezetek által támogatott volt asztalos az orruk előtt szervez tanácskozást a Partium önrendelkezéséről". A Gazeta de Nord-Vest később további két, hasonló hangvételű írásban támadta az egyesület elnökét, többek közt azzal vádolva Krakkót, hogy szélsőséges tevékenysége miatt elhagyta a gyerekeit. Krakkó Rudolf ezt követően beperelte a lapot, a bíróság pedig helyt adott keresetének.

A jogerős döntés május végén született meg. A június 19-ei keltezésű bírói indoklás azt mondja ki, nem nevezhető szélsőségesnek az a személy, aki az önrendelkezést népszerűsíti, ezért semmilyen negatív jelzővel nem illethető, nem támadható egyetlen sajtóorgánum által sem, mivel rágalmazásnak minősül.

Az indoklás rámutat: az autonómia Európa más országaiban működő intézmény, ezért nem minősíthető szélsőséges jelenségnek. Az említett sajtóterméket a bíróság bocsánatkérésre kötelezte, mert „sorozatosan valótlanságot állított" az eseményről és a szervező személyéről, Krakkó Rudolfról.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/10566
A tíz legvonzóbb megye közül hat Erdélyben található. Így néz ki a lakosság belső migrációja Romániában.
A feketelistán persze a Székelyföld is ott van.
De igen szánalmas lett az eredmény, pláne miután kiderült, hogy is áll a dolog valójában.
A katalán helyzet világosan mutatja, hogy Romániában miért nem fogadható el semmilyen autonómiakövetelés, mert az végül alkotmánysértéshez fog vezetni.
Még több szabadságot szeretne Lombardia és Veneto.
A csipkebogyó, azaz hecsedli/hecserli Kalotaszeg jellegzetes növényének számít. Nem csoda, hogy egész fesztivált építettek köréje. Ott jártunk, és amit láttunk...
Az '56-os forradalom emlékére most lyukas az egyik magyar zászló a budapesti parlament főlépcsője felett.
A kulturális miniszter testvéri jobbot nyújt, hogy együtt ünnepeljük Romániát.
És a tűzvédelmi engedélyek beszerzését is egyszerűsítik.
A regionális kormányt felfüggesztik. Carles Puigdemont elnök levonul a pályáról. És hat hónapon belül regionális választások lesznek.
Kétszázötven évig mostohán bánt velük a sors, míg otthonra leltek. Hetven év után is jövőt terveznek a bukovinai székelyek. Helyszíni riport a Völgység fővárosából.
A helyenként zavaros szövegből egy dolog biztosan kiderül: a románok most már Ausztriától is rettegnek. Miért? Hát, hogy elvész Erdély, azért!
Legalábbis ez derül ki egy Katalóniában elvégzett felmérésből. Közben a spanyol kormány elkezdte rendkívüli ülését, ahol lényegében Katalónia sorsáról döntenek.
Igaz, közbeszerzési eljárás nélkül. És az is igaz, hogy nincs elég hely, ahova kitegye őket.