Kronológiai sorrendben közöljük őket. A végén jön a java, a kortársak kutatásai. Vigyázat: sajnos nincs semmilyen HUMORVESZÉLY!
1. Bogdan Petriceicu Hașdeu (1838-1907) történész 1860-ban megírja a Vajon elvesztek-é a dákok? (Pierit-au dacii?) című tanulmányát, amelyben bebizonyítja, hogy a románok egyáltalán nem tiszta római származásúak, és megválaszolja a címbeli kérdést. Nem, a dákok nem vesztek el. Aztán 1874-ben megírja A román pásztorkodás eredete (Originile păstoriei la români) című cikkét, és fölényesen igazolja: a csobán, bács, esztena, orda, brinza szavak dák eredetűek. Aki nem hiszi, járjon utána!
2. Cezar Bolliac (1813-1881) újságíró, amatőr régész az 1870-es években felfedezte a dák ábécét (majdnem), továbbá bizonyos „őskori” pipaleletek alapján arra következtetett, hogy a dákok dohányoztak. És aki dohányzik, az van!
3. Nicolae Densușianu (1846-1911) történész megírja Az őskori Dácia (Dacia preistorică) című gigászi munkáját. Hitelt érdemlően bizonyítja, hogy Kr. e. 6000 táján az akkor Dáciából alakult ki a pelazg birodalom, amely Uranus és Saturnus királyok (?) idején minden idők legnagyobb impériumává nőtte ki magát: egész Európát, a mediterráneumot, Egyiptomot és Észak-Afrikát is magába foglalta. Magyarán: az egész civilizáció dák magokból szökkent szárba. A római is. És naná, hogy a római meg a dák ugyanazon nyelv dialektusai voltak. Nézze meg akárki Traianus oszlopát: világosan látszik, hogy a rómaiak kedélyesen csevegnek a dákokkal. Vagyis nem kellett nekik tolmács. Vagyis egy nyelvet beszéltek. Kész.
4. Nicolae Portocală tábornok (?-?) 1932-ben megírja Dácia és a régi civilizációk őstörténete (Din preistoria Daciei și a vechilor civilizații) című könyvét, amelyben határozottan kijelenti (értsd, igazolja): a dákok mindig is egyfajta rusztikus latin nyelvet beszéltek. Idézünk: „A talián is románul beszél, csak rosszul.” Továbbá nem a román nyelv „romlott latin”, hanem a latin „romlott román”. Quod erat demonstrandum.
5. Marin Bărbulescu-Dacu (?-?, és az sem világos, mivel foglalkozott, azon túl, hogy némileg szimpatizált a legionárius mozgalommal) 1936-ban megírja A román nyelv dák-trák eredete (Originea daco-tracică a limbii române) című könyvét, amelyben erőlködés nélkül arra a következtetésre jut, hogy a mai román nyelv nem egyéb, mint maga a dák nyelv. Azaz ma is dákul tanul minden gyerek az iskolában.
6. Ioan Alexandru Brătescu-Voinești (1868-1946) író 1943-ban megírja A román nemzet és nyelv eredete (Originea neamului românesc și a limbii noastre), melyben kijelenti: „Mi nem újlatinok, mi őslatinok vagyunk.” És: „A latin a géta-dákok nyelvének irodalmi formája volt.” Ezek a tézisek axiómák, bizonyításukra semmi szükség, aki nem hiszi, bizonyítsa be az ellenkezőjét! Na.
7. Ion Horațiu Crișan (1928-1994) történész 1975-ben megírja Burebista és kora (Burebista și epoca sa) című könyvét, melyben lazán bebizonyítja a dák írásbeliség létét, sőt, odáig megy a kutatásban, hogy kijelenti (bréking nyúz): „A román filozófia történetébe külön fejezetben kell beiktatni a géta-dák filozófiát...” Dixit!
8. Iosif Constantin Drăgan (1917-2008) legionárius és üzletember 1974-ben megalapítja a Mi, trákok (Noi, tracii) című folyóiratot, amelyben aranyköpések hosszú sora jelenik meg, a legkülönbözőbb szakemberek tollából. Ez az egyik legszebb: a románok ősei már 100 000 évvel ezelőtt éltek, Vagyis gyakorlatilag román a világ legősibb népe. Pont.
9. Gheorghe Funar (1949– ) közgazdász, ex-polgármester és áttörténész 2015-ben megírja legújabb könyvét, melynek címe: Kiderül az Igazság Isten valódi Életrajzáról (Se află Adevărul privind adevărata Biografie a lui Dumnezeu). A könyvben Funar doktor ékesen igazolja hogy: a. Isten Fia nem volt zsidó. b. Az Ember Fiát nem metélték körül születése után nyolc nappal. c. Az igazi Szentföld az édeni Géto-Dácia területén található, ahol nem volt szokásban a körülmetélés. d. Jézus Krisztus, a mi Megváltónk földi szülei géta-dákok voltak. e. Ebből következik, hogy Isten és az Ember Fia géta-dák volt. f. Ebből meg az következik, hogy maga Isten is géta-dák volt. Ezt el kell olvasni. Kihagyhatatlan!
10. A legzseniálisabb aranyköpések azonban Lucian Cueșdean (1945– ) orvos és dákkutató 2015-ös könyvében találhatók, melynek lenyűgöző címe a következő: Szenzáció! Több mint 2 500 éve románok vagyunk! (Senzațional! Suntem români de peste 2 500 ani). Könyvében az illusztris dottore 20 év munkáját foglalja össze, többek közt a következőket. a. A pandzsábi nyelv 2 000 színtiszta román szót tartalmaz. b. Ez azt igazolja, hogy a pandzsábiak egy géta törzs leszármazottai, ugyanúgy, mint a románok. c. A géta törzsek egy Közép-Európától Kínáig és Indiáig terjedő hatalmas területen éltek. d. A 2 500 évvel ezelőtt Közép-Ázsiában éldegélő ős-pandzsábi törzset a kínaiak jueciknek, vagyis – logikus – gétáknak nevezték. e. 2 500 évvel ezelőtt a Római Birodalom még nem létezett. f. Tehát a román nyelv régebbi, mint a római. g. Tehát a ködbe vesző múltban egyetlen európai (!) nyelv létezett: az ősromán, avagy a géta-dák. h. Ha a pandzsábiak románul beszélnek, akkor valójában románok. i. 80 millió pandzsábi él Pandzsábban, tehát 80 millió román rokon vár arra, hogy a világ románjaival egyesüljön, és megszülessen végre a Nagyon Nagyrománia. Na, ezt adják össze!
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Népszerű turisztikai célpont a válaszúti Bánffy-kastély, amely idén az Év Úti Célja verseny jelöltjei közé került. Szalma Anna-Mária idegenvezetővel a kastély múltjáról, felújításáról és mai kulturális szerepéről beszélgettünk.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.
Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.
Az utazás luxus, és csak a gazdagok kiváltsága. Legalábbis sokan még mindig így gondolják. Szilvia és Alpár viszont YouTube-vlogjaikban mutatják meg, hogy ez korántsem így van. A kézdiszéki fiatalok tapasztalataikról meséltek a Székelyhonnak.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
… vagy lehet, nagyon is jól tudja, csak félrenéz, hiszen a hatalom emberekből áll, akiknek családjaik vannak, akik szeretnek jól élni, ha lehet, ingyen.
… vagy lehet, nagyon is jól tudja, csak félrenéz, hiszen a hatalom emberekből áll, akiknek családjaik vannak, akik szeretnek jól élni, ha lehet, ingyen.
A rendszer rossz, ez tény. De nem lehet mindent a rendszerre kenni. Talán a sofőrök egyéni hozzáállásával is baj van, méghozzá nem is kicsi.
A rendszer rossz, ez tény. De nem lehet mindent a rendszerre kenni. Talán a sofőrök egyéni hozzáállásával is baj van, méghozzá nem is kicsi.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
George Simion egyszerű futballhuligánból mindössze néhány év alatt lett az ország legnépszerűbb politikusa. De hogyan?
George Simion egyszerű futballhuligánból mindössze néhány év alatt lett az ország legnépszerűbb politikusa. De hogyan?
Mindig a másik oldal manipulál és hazudik, nyilván. De vajon lehetséges-e ma manipuláció-mentes demokrácia?
Mindig a másik oldal manipulál és hazudik, nyilván. De vajon lehetséges-e ma manipuláció-mentes demokrácia?
Tömeges elbocsátások és világpiaci eszkalációk: elveszi-e a munkánkat az AI, vagy át tudunk képezni embertömegeket? Tűnődés a kelet-európai lyukból.
Tömeges elbocsátások és világpiaci eszkalációk: elveszi-e a munkánkat az AI, vagy át tudunk képezni embertömegeket? Tűnődés a kelet-európai lyukból.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.