„Alig néhány tucat „méregzöld” vonult ki tiltakozni a hétvégén Erdély több városában. Az erdőirtások, fakivágások leállítását követelték és általános környezetvédelmi gondokra hívták fel a figyelmet. A fővárosban is lehetett vagy másfél száz tüntető, akik a Ponta-botrány hevében már eredeti céljukról is megfeledkeztek. Mindez történt a környezetvédelmi világnap alkalmából. Sajnos, e történet is ékesen bizonyítja kezdetleges demokráciánk visszásságait, a civil tudat és kurázsi hiányát. Mindenért a politikusokat hibáztatjuk – tegyük hozzá: jogosan kérjük számon rajtuk be nem váltott ígéreteiket –, de megfeledkezünk a saját felelősségünkről. Háborgunk a tehetetlen önkormányzat generálta szemétmizériáért, miközben felelőtlen vásárlókként egyre nagyobb az ökológiai lábnyomunk.

Az idei világnap mottója a tudatos fogyasztás, a pazarlásmentes étkezés. A FAO jelentése szerint évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer (a világ termelésének egyharmada) a kukában végzi. Az erdőirtások 80 százalékát a világon mezőgazdasági célból végzik. Igaz, a földgolyó más részein, de az üvegházhatástól mi sem menekülhetünk. Az ivóvízkészletünk háromnegyedét szintén élelmiszer-ellátásra pazaroljuk el, miközben a szennyvíztisztítással hadilábon állunk. Fölösleges folyatni a felsorolást, mert a hírtelevíziók sárdobálásához szoktatott médiafogyasztók ingerküszöbét nem csiklandozzák ezek az érvek.

Ezért felelősek a magukat civileknek tituláló karriervadász csoportosulások is. Természetesen vannak jóhiszemű, valamely ügyért önfeláldozóan cselekvő fehér hollók. Ők a ritka példányok. A többség nagyon hamar felismerte, hogy az egyéni boldogulás érdekében a hatalomközeli csapokat kell megkeresni. Amolyan surranópályának tekintik civil ténykedésüket.”