„Az RMDSZ ugyanis romániai magyar politikai testületek, önkormányzatok, szakmai érdekvédelmi szervezetek, magyar művelődési és oktatási intézmények és sok más civil szervezet tevékenységére próbál valamiképpen rálátni, s nem központosított irányítással, hanem állandó kapcsolattartással úgy összehangolni, hogy mindig kidomborodjon a lényeg: a magyar nemzethez tartozó romániai magyarság romániai állami keretekben is képes megteremteni a saját, a románságra és Európára, általában a világra nyitott társadalmát. Ez a független és helyzetismerő politizáláson alapuló szemlélet egyrészt meggátolja az asszimilációs folyamatokat, másrészt pedig elkerüli az önmagunkba zárkózást, a skanzen-életet, az olyan, behúzott redőnyös házbeli létet, amely mellett gyorsan továbbhalad az idő, málladozó falakat hagyva hátra.
Ebből a szemléletből fakad, hogy a romániai magyarságnak ott kell lennie a politikai-gazdasági és társadalmi életnek minden olyan színterén, ahol törvények, döntések születnek, ahol ezeket ellenőrzik és végrehajtják. És nem csupán ott kell lennie, hanem a demokrácia kereteit mindegyre bővítve, egyre inkább kezdeményező szerepet kell betöltenie és mások előre mutató elképzeléseit is támogatnia kell, fel kell vállalnia.
Olvasson még:
Ha egy picit megböknek és sündisznó állásba gömbölyödöm, amíg elmúlik a veszély, majd utána óvatosan szimatolni kezdek és teszek néhány bátortalan lépést – ez nem követendő politika. Mint ahogyan az sem, hogy a körülményeket figyelembe nem vevő hordószónoklatokat tartok, amelyek elhangzása után esetleg sokan tapsolnak, majd hazamennek és minden marad a régiben.
A követendő politika az állandó, következetes és cselekvő részvétel minden olyan intézményrendszerben, amely befolyásolhatja romániai magyarság életét, a romániai magyar családok és egyének életét. Ezért kell föltétlen politikai győzelemnek – és nem a bársonyszékekhez való ragaszkodásnak, ahogyan néhányan állítják – tekinteni a parlamenti választásokhoz kapcsolodó alternatív küszöb elfogadását, hiszen ez még akkor is biztosítja a törvénykezési ottlétet, ha esetleg egész sor választási részvételt befolyásoló tényező közrejátszásanak eredményeként nem sikerül elérni a továbbra is legfontosabbnak célnak tartott öt százalékos szavazatarányt.”