// 2026. október 30., péntek // Alfonz

VIP-ek csatlakozásával zárult az Ezer per tavasza

// HIRDETÉS

A Musai-Muszáj sajtótájékoztatóján Horváth Anna kolozsvári alpolgármester és Vákár István, a Kolozs megyei tanács megbízott elnöke is csatlakozott a városháza ellen indított perhez. Az „adjon úgy is, ha nem kérem” imperatívusza láthatóan nem működik a kincses városban.

Igazi, jó értelemben vett imázseseményt szervezett a többnyelvű helységnévtáblák ügyét felkaroló Musai-Muszáj civil kezdeményezés az Ezer per tavasza nevű akciósorozatának értékeléseként. A sajtótájékoztató asztala mögött ugyanis a kolozsvári magyar és (részben) román kulturális és politikai élet néhány közismert szereplője foglalt helyett, köztük befolyásos intézményvezetők.

Ott ült Bethlendi András, a mozgalom aktivistája mellett Horváth Anna alpolgármester, Vákár István, a megyei tanács megbízott elnöke, Tonk Márton, a Sapientia EMTE dékánja, Soós Anna, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője, Marius Tabacu, a Filharmónia igazgatója, Lucian Nastasă, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, Csoma Botond, a kolozsvári helyi tanács soros elnöke, valamint Oláh Emese és Geréd Imre városi tanácsos. 

Bethlendi ismerteti a Musai-Muszáj rövid történetét, ami februárban kezdődött: ekkor döntött úgy a fellebbviteli bíróság, hogy helyt ad Emil Boc polgármester fellebbezésének a korábbi, alapfokú bírósági döntés ellen. Ez a döntés arra kötelezte volna a városházát, hogy kitegye a többnyelvű helységnévtáblákat, a fellebbviteli bíróság azonban úgy döntött, hogy a felperesnek, a hollandiai bejegyzésű Language Rights Alapítványnak nincs perminősége, azaz 

nincs joga perelni ebben az ügyben.  

Így jött létre helyi civil szervezetként a Musai-Muszáj, amely akciók sorozatával hívta fel a figyelmet a többnyelvű táblák ügyére: 14 akciót szerveztek, ebből kilenc flashmob, háromszor iktatták a kérvényeket a városházán és két közvitát rendeztek (a harmadik csütörtökön lesz). A flashmobokkal, mondja Bethlendi, sikerült saját hangvételben tematizálni az ügyet: emlékszünk, ugye, a szalagavatásra, a multikulti piknikre, a lufieregetésre, a stoppolásra, a jószomszédsági vallomásokra, a Mátyás utcai kapura, a memorandisták emlékművének megkoszorúzására, az emberi testekből kirakott városnevekre, illetve a szavazásra.

 

 

Ugyanezen okból indult az Ezer per tavasza című kezdeményezés – miután nagyjából 2000 kérvényt intéztek a polgárok a városházához, amelyekre rendre elutasító és semmitmondó válasz érkezett –, ennek keretében tömegesen lehet beperelni a kolozsvári polgármesteri hivatalt. Mintegy 250 polgár csatlakozott felperesként eddig, természetesen továbbra is lehet csatlakozni, most pedig a jelenlévő közéleti szereplők is (köztük egy alpolgármesterrel és egy megbízott megyei tanácselnökkel)  

ünnepélyes körülmények közt szintén beperelték Emil Boc hivatalát. 

Mondjuk Vákár kissé sietősre veszi a figurát, aláírja az űrlapot, de aztán elrohan, „később kitöltöm” felkiáltással. Horváth Anna elmondja, hogy korábban már gyűjtöttek támogató aláírásokat a 2002-es, a többnyelvűséget lehetővé tevő tanácsi határozat megerősítéséért, de a román politikai szereplők között eddig nem sikerült partnereket találni, így fajult a helyzet a pereskedésig. Csoma Botond szerint a román politikusok félnek a szavazatvesztéstől, ezért nem mernek az ügy mellé állni, pedig a félelmük részben alaptalan.

 

A résztvevők személyes élményekkel, a többnyelvű miliőben való szocializálódással is magyarázzák, miért állnak ki az ügy mellett. Visky András szerint – aki példaként hivatkozik a magyar színház befogadó jellegére – Kolozsvár nem lehet Európa kulturális fővárosa 2021-ben, ha nem hajlandó felmutatni, milyen összetevők alkotják a kulturális környezetét. 

A normalitás a kulcsszó, 

ebben mindenki egyetért: egyszerűen arról van szó, hogy természetesként kell elfogadni azt a közeget, amelyben élünk. Gergely Balázs irodalmi példával, egy Nagy László-verssorral illusztrálja a helyzet fonákságát: „nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgy is, ha nem kérem”. Szerencsére – tehetnénk hozzá – Emil Boc nem azonos státusú a

">szóban forgó vers címzettjével.

 

Szöveg: Papp Attila Zsolt; Fotók: Filep Farkas

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Főtér

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn
Székelyhon

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn

Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Elemzés: egy kétgyermekes családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez
Székelyhon

Elemzés: egy kétgyermekes családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS