// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

VIP-ek csatlakozásával zárult az Ezer per tavasza

// HIRDETÉS

A Musai-Muszáj sajtótájékoztatóján Horváth Anna kolozsvári alpolgármester és Vákár István, a Kolozs megyei tanács megbízott elnöke is csatlakozott a városháza ellen indított perhez. Az „adjon úgy is, ha nem kérem” imperatívusza láthatóan nem működik a kincses városban.

Igazi, jó értelemben vett imázseseményt szervezett a többnyelvű helységnévtáblák ügyét felkaroló Musai-Muszáj civil kezdeményezés az Ezer per tavasza nevű akciósorozatának értékeléseként. A sajtótájékoztató asztala mögött ugyanis a kolozsvári magyar és (részben) román kulturális és politikai élet néhány közismert szereplője foglalt helyett, köztük befolyásos intézményvezetők.

Ott ült Bethlendi András, a mozgalom aktivistája mellett Horváth Anna alpolgármester, Vákár István, a megyei tanács megbízott elnöke, Tonk Márton, a Sapientia EMTE dékánja, Soós Anna, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője, Marius Tabacu, a Filharmónia igazgatója, Lucian Nastasă, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, Csoma Botond, a kolozsvári helyi tanács soros elnöke, valamint Oláh Emese és Geréd Imre városi tanácsos. 

Bethlendi ismerteti a Musai-Muszáj rövid történetét, ami februárban kezdődött: ekkor döntött úgy a fellebbviteli bíróság, hogy helyt ad Emil Boc polgármester fellebbezésének a korábbi, alapfokú bírósági döntés ellen. Ez a döntés arra kötelezte volna a városházát, hogy kitegye a többnyelvű helységnévtáblákat, a fellebbviteli bíróság azonban úgy döntött, hogy a felperesnek, a hollandiai bejegyzésű Language Rights Alapítványnak nincs perminősége, azaz 

nincs joga perelni ebben az ügyben.  

Így jött létre helyi civil szervezetként a Musai-Muszáj, amely akciók sorozatával hívta fel a figyelmet a többnyelvű táblák ügyére: 14 akciót szerveztek, ebből kilenc flashmob, háromszor iktatták a kérvényeket a városházán és két közvitát rendeztek (a harmadik csütörtökön lesz). A flashmobokkal, mondja Bethlendi, sikerült saját hangvételben tematizálni az ügyet: emlékszünk, ugye, a szalagavatásra, a multikulti piknikre, a lufieregetésre, a stoppolásra, a jószomszédsági vallomásokra, a Mátyás utcai kapura, a memorandisták emlékművének megkoszorúzására, az emberi testekből kirakott városnevekre, illetve a szavazásra.

 

 

Ugyanezen okból indult az Ezer per tavasza című kezdeményezés – miután nagyjából 2000 kérvényt intéztek a polgárok a városházához, amelyekre rendre elutasító és semmitmondó válasz érkezett –, ennek keretében tömegesen lehet beperelni a kolozsvári polgármesteri hivatalt. Mintegy 250 polgár csatlakozott felperesként eddig, természetesen továbbra is lehet csatlakozni, most pedig a jelenlévő közéleti szereplők is (köztük egy alpolgármesterrel és egy megbízott megyei tanácselnökkel)  

ünnepélyes körülmények közt szintén beperelték Emil Boc hivatalát. 

Mondjuk Vákár kissé sietősre veszi a figurát, aláírja az űrlapot, de aztán elrohan, „később kitöltöm” felkiáltással. Horváth Anna elmondja, hogy korábban már gyűjtöttek támogató aláírásokat a 2002-es, a többnyelvűséget lehetővé tevő tanácsi határozat megerősítéséért, de a román politikai szereplők között eddig nem sikerült partnereket találni, így fajult a helyzet a pereskedésig. Csoma Botond szerint a román politikusok félnek a szavazatvesztéstől, ezért nem mernek az ügy mellé állni, pedig a félelmük részben alaptalan.

 

A résztvevők személyes élményekkel, a többnyelvű miliőben való szocializálódással is magyarázzák, miért állnak ki az ügy mellett. Visky András szerint – aki példaként hivatkozik a magyar színház befogadó jellegére – Kolozsvár nem lehet Európa kulturális fővárosa 2021-ben, ha nem hajlandó felmutatni, milyen összetevők alkotják a kulturális környezetét. 

A normalitás a kulcsszó, 

ebben mindenki egyetért: egyszerűen arról van szó, hogy természetesként kell elfogadni azt a közeget, amelyben élünk. Gergely Balázs irodalmi példával, egy Nagy László-verssorral illusztrálja a helyzet fonákságát: „nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgy is, ha nem kérem”. Szerencsére – tehetnénk hozzá – Emil Boc nem azonos státusú a

">szóban forgó vers címzettjével.

 

Szöveg: Papp Attila Zsolt; Fotók: Filep Farkas

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS