// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

VIP-ek csatlakozásával zárult az Ezer per tavasza

// HIRDETÉS

A Musai-Muszáj sajtótájékoztatóján Horváth Anna kolozsvári alpolgármester és Vákár István, a Kolozs megyei tanács megbízott elnöke is csatlakozott a városháza ellen indított perhez. Az „adjon úgy is, ha nem kérem” imperatívusza láthatóan nem működik a kincses városban.

Igazi, jó értelemben vett imázseseményt szervezett a többnyelvű helységnévtáblák ügyét felkaroló Musai-Muszáj civil kezdeményezés az Ezer per tavasza nevű akciósorozatának értékeléseként. A sajtótájékoztató asztala mögött ugyanis a kolozsvári magyar és (részben) román kulturális és politikai élet néhány közismert szereplője foglalt helyett, köztük befolyásos intézményvezetők.

Ott ült Bethlendi András, a mozgalom aktivistája mellett Horváth Anna alpolgármester, Vákár István, a megyei tanács megbízott elnöke, Tonk Márton, a Sapientia EMTE dékánja, Soós Anna, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője, Marius Tabacu, a Filharmónia igazgatója, Lucian Nastasă, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, Csoma Botond, a kolozsvári helyi tanács soros elnöke, valamint Oláh Emese és Geréd Imre városi tanácsos. 

Bethlendi ismerteti a Musai-Muszáj rövid történetét, ami februárban kezdődött: ekkor döntött úgy a fellebbviteli bíróság, hogy helyt ad Emil Boc polgármester fellebbezésének a korábbi, alapfokú bírósági döntés ellen. Ez a döntés arra kötelezte volna a városházát, hogy kitegye a többnyelvű helységnévtáblákat, a fellebbviteli bíróság azonban úgy döntött, hogy a felperesnek, a hollandiai bejegyzésű Language Rights Alapítványnak nincs perminősége, azaz 

nincs joga perelni ebben az ügyben.  

Így jött létre helyi civil szervezetként a Musai-Muszáj, amely akciók sorozatával hívta fel a figyelmet a többnyelvű táblák ügyére: 14 akciót szerveztek, ebből kilenc flashmob, háromszor iktatták a kérvényeket a városházán és két közvitát rendeztek (a harmadik csütörtökön lesz). A flashmobokkal, mondja Bethlendi, sikerült saját hangvételben tematizálni az ügyet: emlékszünk, ugye, a szalagavatásra, a multikulti piknikre, a lufieregetésre, a stoppolásra, a jószomszédsági vallomásokra, a Mátyás utcai kapura, a memorandisták emlékművének megkoszorúzására, az emberi testekből kirakott városnevekre, illetve a szavazásra.

 

 

Ugyanezen okból indult az Ezer per tavasza című kezdeményezés – miután nagyjából 2000 kérvényt intéztek a polgárok a városházához, amelyekre rendre elutasító és semmitmondó válasz érkezett –, ennek keretében tömegesen lehet beperelni a kolozsvári polgármesteri hivatalt. Mintegy 250 polgár csatlakozott felperesként eddig, természetesen továbbra is lehet csatlakozni, most pedig a jelenlévő közéleti szereplők is (köztük egy alpolgármesterrel és egy megbízott megyei tanácselnökkel)  

ünnepélyes körülmények közt szintén beperelték Emil Boc hivatalát. 

Mondjuk Vákár kissé sietősre veszi a figurát, aláírja az űrlapot, de aztán elrohan, „később kitöltöm” felkiáltással. Horváth Anna elmondja, hogy korábban már gyűjtöttek támogató aláírásokat a 2002-es, a többnyelvűséget lehetővé tevő tanácsi határozat megerősítéséért, de a román politikai szereplők között eddig nem sikerült partnereket találni, így fajult a helyzet a pereskedésig. Csoma Botond szerint a román politikusok félnek a szavazatvesztéstől, ezért nem mernek az ügy mellé állni, pedig a félelmük részben alaptalan.

 

A résztvevők személyes élményekkel, a többnyelvű miliőben való szocializálódással is magyarázzák, miért állnak ki az ügy mellett. Visky András szerint – aki példaként hivatkozik a magyar színház befogadó jellegére – Kolozsvár nem lehet Európa kulturális fővárosa 2021-ben, ha nem hajlandó felmutatni, milyen összetevők alkotják a kulturális környezetét. 

A normalitás a kulcsszó, 

ebben mindenki egyetért: egyszerűen arról van szó, hogy természetesként kell elfogadni azt a közeget, amelyben élünk. Gergely Balázs irodalmi példával, egy Nagy László-verssorral illusztrálja a helyzet fonákságát: „nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgy is, ha nem kérem”. Szerencsére – tehetnénk hozzá – Emil Boc nem azonos státusú a

">szóban forgó vers címzettjével.

 

Szöveg: Papp Attila Zsolt; Fotók: Filep Farkas

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Csalóknál landolhatnak az SMS-ek, ha eltűnik a térerő, figyelmeztet a rendőrség
Krónika

Csalóknál landolhatnak az SMS-ek, ha eltűnik a térerő, figyelmeztet a rendőrség

Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS