VIP-ek csatlakozásával zárult az Ezer per tavasza
A Musai-Muszáj sajtótájékoztatóján Horváth Anna kolozsvári alpolgármester és Vákár István, a Kolozs megyei tanács megbízott elnöke is csatlakozott a városháza ellen indított perhez. Az „adjon úgy is, ha nem kérem” imperatívusza láthatóan nem működik a kincses városban.
Igazi, jó értelemben vett imázseseményt szervezett a többnyelvű helységnévtáblák ügyét felkaroló Musai-Muszáj civil kezdeményezés az Ezer per tavasza nevű akciósorozatának értékeléseként. A sajtótájékoztató asztala mögött ugyanis a kolozsvári magyar és (részben) román kulturális és politikai élet néhány közismert szereplője foglalt helyett, köztük befolyásos intézményvezetők.
Ott ült Bethlendi András, a mozgalom aktivistája mellett Horváth Anna alpolgármester, Vákár István, a megyei tanács megbízott elnöke, Tonk Márton, a Sapientia EMTE dékánja, Soós Anna, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője, Marius Tabacu, a Filharmónia igazgatója, Lucian Nastasă, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, Csoma Botond, a kolozsvári helyi tanács soros elnöke, valamint Oláh Emese és Geréd Imre városi tanácsos.
nincs joga perelni ebben az ügyben.
ünnepélyes körülmények közt szintén beperelték Emil Boc hivatalát.
A normalitás a kulcsszó,
">szóban forgó vers címzettjével.
Szöveg: Papp Attila Zsolt; Fotók: Filep Farkas
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
