A Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport e heti háromnyelvű helységnévtáblás akciójának hordozója az autóstop volt. És a rövidebb figyelemfelhívó akciók közé tartozott.

A feladat igen egyszerű volt. Az ember fogott egy táblát, ráírta több nyelven annak a helységnek a nevét, ahova elvileg utazni szeretett volna (és amelynek VAN többnyelvű neve), kiállt a Monostori utat a Béke (ex-Szent György) térrel összekötő Petru Maior (ex-Arany János, ex-London) utca sarkára, szépen, sorban, ahogy stoppolni illik, és… hát nagyjából ennyi.

Össze is gyűltek a népek, szám szerint olyan harmincan, és percek alatt létrejött az élőlánc a járda szélén. Volt aki Barótra akart menni, mások Bolzanóba (mindjárt síléccel a kézben), Temesvárra, Nagyváradra, Genfbe, Prágába, Kassára, Zárába, Pozsonyba, Beregszászra, Magyarfenesre, Marosvásárhelyre, de olyan is akadt, aki csak Kolozsvárra, vagy éppen Helybe vágyott. Igen, ezek a helységek mind rendelkeznek többnyelvű névtáblákkal.

Az akció fantáziadúsnak nevezhető, viszont érzésünk szerint azok közé tartozik, amik papíron jobban mutatnak. Ugyanis az olvasó olvasván értve érti, mi is a flashmob célja és üzenete. Az utcán állva viszont kissé belemosódtak a résztvevők a háttérbe, az arra haladó autósok meg maximum a lányok és fiúk bájait csodálták meg. Gyalogosok nemigen jártak arra ebben a késő délutáni, havazásba hajló órában.

Musai-muszáj folytatni az akciót. De esetleg hasznos lenne szélesebb tömegekhez is eljuttatni az üzenetet, közvetlenül, világosan, erőteljesen. Erőt, egészséget hozzá!

És akkor íme, a stoposok, és a helységek: