„Úgy tűnik, hogy Elena Udrea elég sokat tud, de egyelőre csak állítólagos vádlóit vádolja, maga és köre ártatlanságát hangoztatja. Lebukott, s ez a lebukás szinte törvényszerű volt, tekintve, hogy tündöklése nem volt igazán megalapozott, s olyan körökben forgott – még családi kötelékben is! –, ahol bajos volt elképzelni, hogy vétlen maradhat. Amilyen üstökösi hirtelenségű volt pályájának felívelése, olyan lesújtó a bukása, hiszen a semmiből miniszterségig, pártvezérségig vitte, s hónapokkal elébb még államelnöki babérokra pályázhatott. Zuhanása hirtelen következett be, mégsem igazán meglepő, mert a romániai politikai osztály még a betyárbecsületet sem ismeri. Bőrüket menteni próbálva, úgy adják ki egymást, mint az árulkodó nebulók.

Elena Udrea pisze orrának sűrű mutogatása közben felmerül néhány komoly kérdés is: vajon kit, kiket ránt most magával ő, s ezek között nem lesz-e jelen Traian Băsescu, a nagy pártfogó és mentor, aki az Udrea-ügyön kívül is számos elszámolni való históriával »büszkélkedhet«? Kérdés az is, eljön-e a politikai »szürke eminenciások« ideje, akik valamit már az országért is tesznek?”