A magyarok feltehetőleg jó néven vennék azt, ha Szent László visszakerülne arra a térre, amit ők, a románokkal ellentétben soha nem hívtak Unirii, az Egyesülés terének.
„A Szent Lászlót tisztelő nagyváradi magyar közösség már igencsak megedződött: 1918 után elvitték Szent László szobrát a róla elnevezett váradi főtérről, aminek a nevét a román főhatalom természetesen azonnal meg is változtatta. A kommunista rendszerben ágyúk meg Ceauşescu-portré virított a téren, és meggyőződésem, hogy a római katolikus Szent László-templomot is legfőképp azért akarták elmozdítani a térről, mert a város magyar múltjáról árulkodott; egy román ortodox templomot természetesen nem jutott volna eszükbe a kommunistáknak elmozdítani onnan. A rendszerváltás után pedig a város életéhez gyakorlatilag semmilyen formában sem köthető Mihály vajda került Szent László egykori helyére.
Mindezt azért idézem fel, mert hamarosan megkezdődik a váradi főtér felújítása, ami feltehetőleg hosszú évekre, évtizedekre meg fogja határozni a város központjának arculatát és hangulatát. A váradi és most kizárólag román városvezetés számára ez a térfelújítás alkalmat nyújthatna arra, hogy kilépjen végre a tizenkilencedik és a huszadik századból, és a város főterét nem az egyik nemzetnek a másik feletti dominanciáját közvetítő szimbolika mentén, hanem a városban élő közösségek egyenlő mértékű tisztelete alapján alakítaná ki. A magyarok feltehetőleg jó néven vennék azt, ha Szent László visszakerülne arra a térre, amit ők, a románokkal ellentétben soha nem hívtak Unirii, az Egyesülés terének. Amivel egyébként nincs is semmi baj, hisz minden közösségnek megvan a maga történelmi narratívája, és a békés egymás mellett élés egyik módozata az, ha a közösségi helyeiket a különböző közösségek saját elnevezéssel illetik, és ha ezen senki meg nem ütközik. A tolerancia, a kölcsönös tisztelet jele lehet ez, mint ahogy az is, ha egyazon téren a különböző nemzeti közösségek múltjának fontos alakjai egyszerre kapnak helyet. De sajnos ennek az üzenetnek a megjelenítését a nagyváradi városvezetés nem hogy elmulasztja, hanem tudatosan kerüli.
Gondolom és írom ezt azért, mert a város alpolgármestere szerint nem lehet kihelyezni Szent László szobrát a főtérre, mert már van egy elfogadott térfelújítási terv, ami uniós támogatást nyert, és félő, hogy bármiféle változtatás a támogatás elvesztéséhez vezet. Mondja ezt az az alpolgármester, aki személyesen járta ki azt, hogy a nagyváradi helyi tanács által már elfogadott térfelújítási tervet radikálisan megváltoztassák. Vagyis az alpolgármester ezzel az érvnek álcázott ürüggyel próbálja takargatni a városvezetés valódi szándékát, a kizárólagos román dominancia köztéri megjelenítését. Hisz mi mással lehet magyarázni azt, hogy Nagyvárad Unirii-nak nevezett főterén csakis a román történelemhez kapcsolódó személyiségek kaphatnak helyet (a Szent László-templom piciny kertjében, vagyis magánterületen lévő Pio atya-szobor nem számítható ide), viszont a helyi magyar és az egyetemes katolikus közösség jelentős történelmi alakjáról a térfelújítók hallani sem akarnak? (...)
De hiába munkálkodik a nemzeti érzeményektől dagadó keblű román városvezetés azon, hogy Szent Lászlót kiiktassa a kollektív emlékezetből, a még itt élő több mint negyvenezer váradi magyar számára a Szent László tér szobor és hivatalos elnevezés nélkül is mindig Szent László tér marad.”
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Egy 70–80 méteres szakadékból került elő annak a motorosnak a holtteste, akit csütörtökön megtámadott egy medve a Transzfogarasi úton, a Vidraru-tó közelében.
Medve végzett egy olasz turistával a Transzfogarasi út Argeș megyei szakaszán – közölték a hatóságok csütörtökön.
Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…
A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…
Ami megfogalmazhatatlan, mégis mindig megpróbálkozunk vele.
Ami megfogalmazhatatlan, mégis mindig megpróbálkozunk vele.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.